Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-584
584. országos Illés 1896. márczius 14-én, szombaton. 151 kötelességem a t, pénzügyminiszter urat is figyelmeztetni, hogy ebből ma még be sem látható oly pénzügyi hátrány származhatik, melyért majd az erkölcsi felelősség miudenesetre azt a pénzügyi kormányt fogja terhelni, mely ez alkalommal az állam financziális érdikeinek kellő figyelembevételét elmulasztotta. Ma, t. ház, a kormány 1,200.000 forintra fixirozva, 6 évre felosztva, és így 200.000 forintban állapítja meg azcn évi összeget, melyen felül az állam nem vehet részt pénzáldozattal a szőlők rekonstrukczionális munkájában, Es mégis mit tesz ezen javaslat keretében? Magára vállal oly állami garancziát, melynek nagyságát ma még fixirozni nem lehet, mely, mint kimutathatom, lehet esetleg oly nagy összeg, mely ha újabb betegségek, vagy elemi csapások a szőlő rekonstruálását lehetetlenné teszik — mint megtörtént a szőlődézsma-váltsággal — a szőlők lekonstruálására fordítandó 150—200 milliós kölcsön után, ha az állam csak felét lesz is kénytelen viselni, évenként esetleg 14—15 millió állami hozzájárulást eredményezhet! Én a javaslatot már e szempontból sem bírnám tehát elfogadni, mert nem akarom az államot ily előre nem látható katasztrófának kitenni. Eltekintve aa egy évi előleges kamatvételt megengedő szakasztól, mely az Í877: VIII. tcz. mcgváltoztatá'-'át involválja, — mire nézve az igazságügyi kormánynak feltétlenül állást kell foglalnia és nyilatkozatot kell tennie, hogy vájjon tudtával, beleegyezésével és akaratával történt-e, főleg a javaslat 12. §-a, az, mely jogi szempontból is a javaskt bírálatát provokálja. (Halljuk! Halljuk!)HZ szakasz ugyanis azt mondja (olvassa). »A kölesönből eredő fizetési kötelezettségek biztosítása végett a kölcsöntadó pénzintézetnek a kötelezvény bemutatása mellett előterjesztett kérelmére az illető telekjegyzőkönyv vagy telekkönyvi betét birtoklapján a kérvény iktató száma alatt röviden bejegyzendő, hogy a helyrajzi szám szerint megjelölt szőlőbirtokot a jelen törvény alapján a tőkeösszeg szerint kitett kölcsön terheli.« Zárjel közé pedig beiktatva van, »1868: XXIX. tcz. 9. §«. Legelőször is a törvénymagyarázat szempontjából — mert gyakran találkozunk e parlamentben e részben kontroverziákkal — az én álláspontom az, hogy midőn egy törvény egy idegen törvényszakaszra apodiktikusan hivatkozik, akkor ez azt jelenti, hogy annak a hivatkozott szakasznak intézkedéseit kívánja ezen törvényben is törvényes intézkedésnek tekinteni. Hát már most lássuk, hogy az 1868: XXIX. tcz. 9. §-a mit mond (olvassa.) »A váltságtőkék és járulékaik jelzálogi biztosítása és nyilvántartása végett^ az illető község telekkönyvéhez egy megváltási teherlap csatoltatik, a mely egyének és rovatok szerinti körülményes kimutatását képezi az egyes lakosok különböző váltságtartozásainak. Ezenfelül minden egyes tartozás minden egyes szőlőbirtokra az illető telekjegyzőkönyvben a birtoklapra röviden bejegyzendő, miáltal a tartozás jelzálogilag bekeblezettnek tekintetik s mint ilyen, minden eddig bekeblezett követelést is megelőz«. Hát csak álláspontom helyesebb körülírása végett vagyok bátor még a szőlődézsmaváltsági törvény 7. §-át is a t. miniszter úr figyelmébe ajánlani, a hol ki van mondva, hogy a lejárt hátralékos szőlődézsmaváltsági részletek az országos adó természetével és törvényes előnyeivel bírnak. Szükséges azonkívül megjegyeznem, hogy midőn az 1868: XXIX. íczet megalkották, akkor a végrehajtási eljárás szabályozva még nemcsak nem volt, de az 1868. XXIX. tcz. 9. §-ának módosítása sem vált szükségessé, mert a később életbe léptetett 1868: LI\ T . tcz.-nek a végrehajtásieljárásravonatkozó intézkedései, a szőlődézsmaváltsági törvény ezen szakaszával ellentétes intézkedést nem tartalmaztak. De hogy állunk az 1881. LX. tcz.-el, melynek a 184. §-át e javaslat szintén idézi a második bekezdésben? A végrehajtási törvény 184. §-a világosan azt mondja, hogy az árverés napja után esedékes részletek a vételáron felül átmennek az új vevőre. Hát itt két tétel van, melyet én jogi szempontból kívánok kifejteni és a mire nézve kérem az igazságügyi kormányt álláspontjának megmagyarázására. Eltekintve attól, hogy ma már a telekkönyvi rendszernek helyes felfogása kizárja a lehetőségét az u. n. hallgatólagos zálogjegyek kiterjesztésének, eltekintve attól, hogy a javaslat oly intézkedést kontemplál, mely nem egyéb, mint a magyar telekkönyvekbe helyezett bizalomnak és a bizalom folytán szerzett jogoknak flagráns megsértése, hogy ne mondjam kijátszása: ezen kérdésnek nagyobb jelentősége is vau. T. ház! Én el vagyok készülve azon kijelentésre, hogy naiv vagyok, midőn ezen ellenvetéseimet megteszem és nem gondolok arra, hogy a szőíődézsmaváltsággal is különös intézkedések tétettek, nem gondolok a talajjavítási költségekre Erdély Sándor igazságügyminiszter? Vízszabályozási költségekre! Issekutz GyöZŐ: És a vízszabályozási költségekre. Hát gondoltam én mind a háromra, és ha tetszik, mindenre, a mit a törvényhozás ilyen értelemben törvénytárába foglalt, s a mire nézve hallgatólagos titkos zálogjogok rendszerét azáltal honosította meg, hogy egy még nem is létezett követelést hallgatólagos zálogjog czímén utólagosan, a később nyert zálogjogokkal szemben elsőbbséghez juttatta. Engedelmet kérek, a
