Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-584
150 584. országos ülés 1896. márczlus 14-én, szombaton. Hát 25 millió forintnál hasonló számítás szerint 4 millióval, és illetve az egyéni kölcsönnél 6 és fél millió forinttal fognak a birtokosok több kamatot fizetni, mint a mennyit fizetnének, hogy ha ők magtik kapnának közvetlen kölesönt. De e tekintetben számolnom kell még egy ellenvetéssel, a melylyel mindenütt találkozunk, és ez az, hogy milyen nagy lesz a kezelési és beszedési költsége annak a pénznek, s azután hogy nem tudjuk meghálálni azt a javaslatban lerakott üdvös dolgot, hogy azon zálogtárgyak, a melyek eddig úgyszólván a jelzáloghitelnél extra commercium voltak elhelyezve, ezek ma jelzálogul alkalmas tárgyakúl fogadtatnak el. Ez az utóbbi, igaz, a javaslatnak lehet indoka, de nem indoka a kamatláb magasságának, s nem indoka a kezelési költség beállításának. Mert hisz nagyobb előnyt, sőt ugyanazt az előnyt egyetlen egy bank sem kapta, a melyet ezen bank a javaslatban biztosított magának akkor, a midőn egyfelől, ha az adós közvetlenül a határidő napján neki ki nem fizeti a részletet, rögtön az államtól készpénzben megkapja a követelését, és másfelől, hogy az a bank a kölcsönt nem szőlőtalajra, nem a rekonstruálandó szőlőre, hanem a magyar állam hitelére adja. Engedelmet kérek, t. ház, itt egy fikczióval állunk szemben. Nem áll az, hogy a szőlők fogadtatnak el jelzálogi biztosítékul, hanem a jelzálogi biztosíték itt az állammal szemben a szőlő, a bankkal szemben az állami garanczia. Akkor tehát, a mikor a legteljesebb mértékű állami garanczia van, kezelési nehézségekről, a veszteségek nagyságáról és a rizikó folytán a kamatláb emelkedésének jogosultságáról ne méltóztassanak beszélni. A rizikót pedig, melyet az állam vesz magára a banknak fizettetni meg — nem indokolt. Nincs indokolva, t. ház, a javaslatnak az az intézkedése, hogy a törlesztéses részleteket és kamatokat az adós évenként előlegesen, november l-ig köteles egy összegben fizetni és azontúl 5°/o-os késedelmi kamatot fizetni. Tehát ez egy olyan adósra, a ki november l-ig egy évi tartozását ki nem fizette, nem egyéb^ mint hogy ha egy rókáról két bőrt húznak. És itt kezdődnek azok a megjegyzéseim, a melyek megtételére köteles vagyok, hogy a t. igazságügyminiszter úrnak kimutassam, hogy ezen javaslat az igazságügyi szempontok figyelembevétele nélkül került a ház elé. Az 1877 : VIII. törvényezikk megtiltja azt, hogy egész évi kamat előlegesen egyszerre vonassék le a tőkéből, és kimondja azt, hogy az ilyen kamatlevonások a tőkéből lerovott összegnek tekintetnek. Itt pedig ezen a kamat meghatározás tekintetében általános jogszabályt képező törvénynyel szemben, a melyet a későbbi uzsoratörvény még szigorítani kivánt, találkozunk egy tágító intézkedéssel, t. i. azzal, hogy nemcsak a tőkébői nem vonódik le az egy évre előre lefizetett kamat, sőt ha pontosan nem fizet, még az előre terhére irandó kamat után is 5°/ 0-os késedelmi kamat számíttatik. A javaslatban ez így van. Vegyük most, t. képviselőház, ennek a kérdésnek pénzügyi hátterét. Vegyünk fel csak 25 millió forintot alapúi és ö 1 /^ százalékos kölcsönt. 5 1 /* és 5 3 /4 százalék van tervbe véve, veszem tehát a középszámot 5 x /2 százalékot. Ez 1,375.000 évi kamatot jelen*: ennek a felét — 687.500 forintot — az intézet félévvel előbb fogja megkapni, mint a többi más intézetek hasonló kölcsöneik után. Számítsunk most ezen összeg után, csak 5°/o-os késedelmi kamatot, melyet a bank vesz nem pontos fizetés esetén és ne vegyük tekintetbe, hogy a bank az ily czímen befolyt összeget, mint tőkét szintén félévvel előbb ismét kamatra 5 1 /* és h^ji százalék arányában V-ji százalékra kiadhatja, tehát egy félévig ismét kamatoztathatja. Ez ismét 17.187 forint 50 krajczárral több hasznot biztosít a banknak azon bankokkal szemben, a melyek hasonkölcsönökkel foglalkoznak, és azon adósokkal szemben a kikről mi ezen javaslatban atyailag gondoskodni akarunk. (Tetszés a bal- és szélsőbalon.) De vegyük most a 150 millió forint kölcsönt alapúi. — Tudja-e a t. földmívelésügyi miniszter úr, hogy az ezen összeg után járó 8,250.000 forint kamat fele, vagyis 4,175.000 forint után évenként 104.000 forint jogosulatlan többletjövedelemhez fog jutni a kontemplált bank? Találkozunk ezen pénzügyi többlet indoklásánál azzal, hogy sok apró kölcsönről van itten szó, a melyeknek kezelése nagy bajjal van összekötve. T. képviselőház, méltóztassék a kisbirtokosok földhitelintézetének kölcsöneit tekintetbe venni. Ha jól tudom, ez a földhitelintézet szintén apróbb, 100 vagy 200 forintnyi kölcsönök kiszolgáltatására is lett alapítva. Annál is épen olyan a kezelés, mert hisz 200 forinton aluli kölcsönt a szőlők rekonstruálására is nem gyakran fognak felvenni. Tehát míg a kisbirtokosok földhitelintézete 200 forintos kölcsönöket nyilvántart, kezel, sőt be is szed, azzal szemben az itt kontemplált banknak pénzeit, ha az illető adós a terminált időre ki nem fizeti, a baiik részéről kiállított, és a kormánybiztos által láttamozandó egyszerű kimutatásra az állampénztár készpénzben kifizeti. Tény az, t. képviselőház, hogy itt a bank részére oly előnyök vannak biztosítva, a melyekkel az én igénytelen felfogásom szerint ma e hazában a jelzáloghitellel foglalkozó intézetek egyike sem bir; ellenben a kezelés, az az apró kölesönök theoriája, tiszta merő fikczió. Nem akarok, t. ház, rossz jós lenni; mégis
