Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-584

684. országos ülés 1896. márczius lá-én, szombaton. 149 mely sem az idő esélyeinek, sem a pusztító rova­rok különböző megtámadásainak, sem az elemi csapások és szőlőbetegségek egész sorozatának kitéve nincs: akkor nyugodt lélekkel lehetne e javaslatot elfogadni. De minthogy tudjuk azt, hogy nincs termelési ág, mely annyi veszede­lemnek és csapásnak volna kitéve, mint épen a szölőgazdálkodás: ily nagymérvű megterhelte­tés elvállalása, úgy szólván állami protégement, úgy szólván állami atyáskodás mellett, nem jelent egyebet, mint azt, hogy azok a szőlőbirtokosok, kiket talajuk hozamától a betegség megfosztott, most magától a talajtól ezen állami gyámkodás útján fosztassauak meg. (Igaz. Ügy van! a bal­és szélső baloldalon.) De, t. ház, a kamat is a jelenlegi viszonyok­hoz mérten magas. Méltóztassanak, a mint emlí­tettem, Spitzer Simonnak 1886-ban Béosben megjelent munkáját figyelembe venni. Ott ki yan ily összegű kamat mellett ily időre is az annuitás számítva, és hasonösszegii számításában a kezelési költségek is fedezetet nyernek; — és méltóztassanak arra gondolni, hogy csaknem ngyan ezt a rekonstrukcziós pénzügyi kontem­pláeziót, Ausztriában talajjavítás czéljából ezelőtt két évtizeddel valósítottak meg. — Ott fordítot­tak ezen 15 évi illetőleg 30 félévi törlesztési kölcsönöket ily czélra, hatos kamat mellett, de kezelési költség nélkül, illetőleg annak belefog­lalásával. — De ezen javaslat drágább kölcsönt ad, mint Ausztriában ezelőtt 20 évvel adtak, mert külön szed magas kezelési dijat, holott a Spitzer-féle tabellákban azt méltóztatnak találni, hogy a kezelési költségek is benn vannak a ki­számításban és csakis félévenként előlegesen fizettetnek a részletek. A kamat hatáiozottau magas és a mostani viszonyokkal ítrányban nem áll. — Mert hiszen ma 4"2, legfeljebb 4­3°/o-ra lehet kapni törlesztéses kölcsönöket, úgy értve, hogy a kamat 4'2 vagy 4*3°/o. Hát e tekintet­ben pénzügyi szempontból azzal az ellenvetéssel fogok szemben állani, hogy itt nagy különbség van, mert a hasonló kölcsönökkel foglalkozó intézetek nem készpénzt, hanem zálogleveleket, illetőleg a zálogleveleknek alpárin aluli bevál­tási árfolyamát szokták adni kölcsön, ezzel szem ben a javaslat biztosítja a kölcsönvevőknek az egész értékbeli készpénzkölcsönt, hát ez oly előny, a mely drágán, a mint leszek bátor kimutatni, legalább is ötszörösen van megfizetve, a kölcsönvevők által. Hát vegyük a földhitel­intézetet vagy más jelzálogkölcsönnel foglal­kozó intézetek zálogpapirjait és látjuk, hogy önmaguk papírjaikat 97 frton, rendes időben 98 frton beváltják. — Ezen záloglevelek 4"2°/o mellett adatnak kölcsön, itt pedig a kölcsön­kezelési dijjal együtt, ha olcsóbb a kölcsön, 5V*°/o, ha drágább 5 8 /4°/o-a adatik. Tehát, ha olcsóbb a kölcsön, évenként 1 frt 5 kr. és ha drágább 1 frt 55 kr. a különbözet, a mely­lyel ennél az itt kontemplált kölcsönnél az adó­sok többet fizetnek, mint ha ily állam gyám­kodás nélkül szereznének kölcsönt. Ez pedig, mert hiszen 20 éven át fizetik azt, kitesz az olcsóbb kölcsönnél 21 frtot, a drágább kölcsön­nél pedig 31 frtot. De, t. ház, a bank tekintetében abszolúte nincs indokolva ez a biztosított kedvezmény és magasabb kamatláb. Nincs indokolva, mert hi­szen a javaslat elismeri, de egy a bank vezér­férfia által irott czikk is elismeri, hogy az a pénz, a melyet az egyes birtokosok kölcsön fog­nak venni, az európai piacznak a pénze. Meg­alakul egy bank 8,000.000 forinttal, és közve­títi az európai piacznak a pénzét. Közvetíti úgy, hogyha helyes a javaslatnak a czélja, és a javaslat folytán a szőlők rekonstrukcziója csak­ugyan testté válik, akkor 300.000 hold földnél csak 500 forintnyi kölcsönt számítva holdanként, 150 millió forint az a kölcsön, melyre a rekon­strukczió szempontjából szüksége lesz. Mert lehet ugyan, hogy nem minden hold veszi azt igénybe, de legnagyobb részben sokkal magasabb szá­mítás fog érvényesülni, mint az én számításom, melyet csak azért fektettem ily alapra, hogy e tekintetben se legyen megtámadható. Hát 142 millió forint záloglevéllel lesz dolgunk. Ez 100 forintos kölcsönnél, a kamatfizetés időtartamát 20 évre véve, és elfogadva azt is, a mit a bank érdekében fel szoktak említeni, hogy tudniillik nem a bank maga fogja ezen zálogleveleket finanszírozni, hanem a finanszírozás végett más bankokkal ségítségi szerződésre kell jutnia, és így azoknak is kell a nyerésből bizonyos részt átadni. Vegyünk tehát e réven 5 forint árfolyam veszteséget. Akkor, t. ház, az adósok 5 forint árfolyam-veszteség helyett 21 forintot, vagy 31 forintot fizetnek 20 éven keresztül. Ez annyi, ha 150 millió forint kölcsön kiadatik, mint 140 millió forint záloglevél-kölcsönuél az olcsóbb kamattal 22,400.000, a drágább kamattal 36,400.000 forinttal több hasznot fog nyerni azon a szőlők rekonsztrukcziójára alakúit bank, mint a mekkora hasznot kapnak azok a pénz­intézetek, a melyek hasoüló törlesztéses köl­csönökkel foglalkozni szoktak. Ez tudniillik a rendes, ma szokásos kamatlábon felüli nyeresé­get fogja részükre biztosítani, a mi tetemes összeget tesz még az esetben is, ha az árfolyam­veszteség időközi kamatait az ily Összegre rúgó kölcsönöknél a kezelési költségeknek 2 /io°/o apadását is levonásba veszszük. De számítok, t. ház, — a mikor kalkulusomat megteszem — minden lehető ellenvetésre, és így szándtok arra, hogy azt fogják mondani; csak 25 millió forint­ról vau a javaslatban első sorban említés téve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom