Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-584
1 48 584. országos Ülés 1896. mirczíns íi-én, szombaton. első évben fog-e követeltetni a felektől, vagy pedig az is a kamatok kamatjával fog-e a tőkéhez csatoltatni ? Nem lehet tudni, hogy vájjon a tartalékalap czímen befizetendő összeg a 100 frt alaptőkének megfelelő járadék, vagy pedig 5 év múlva a meglevő és törlesztés alá kerülő összegnek egész évi járulékát fogja-e tenni ? A javaslatból mindezt nem lehet tudni; valamint azt sem, a mint később bátor leszek kimutatni, hogy az 1877 ; VIII. t. czikkel szemben e javaslattal a pénzintézetnek az az előny biztosíttatik, hogy a kamatokat egész évre előzetesen szedhesse, és ha ez nem fizettetnék meg, akkor a hátralékos kamatért 5% késedelmi kamatot követelhessen. Nem lehet tudni, vájjon e czímen, a mint később bátor leszek kimutatni matematicze, egy pár tízezer, sőt százezer forint jövedelemhez jut ez a bank, a melyhez más hasonló ügyletekkel foglalkozó pénzintézetek nem jutnak, nem lehet tudni, — mondom, — vájjon az egész évi előleges kamat kamat czímen fognak-e visszatérítést kapni az adósok vagy sem? Mondom, a törvényjavaslatból pontos számítást csinálni nem lehet. De az a számítás, melyet a t. ház elé terjesztek, minden esetre olyan, melyre nézve a garancziát szinte elvállalhatom a tekintetben, hogy kevesebb az évi járulék nem lesz; minden esetre több fog lenni. Lássuk, t. ház, hogy fog alakulni az adósnak pénzügyi kötelezettsége az ezen javaslat szerint felveendő kölcsönnél? Vegyük egyezer az olcsó kölcsönt és vegyünk egy alapösszeget. A számításnál egy száz frtos összeget veszek alapul. Ennek 5 évi 4 8 /4%-° s kamata tesz 23 frt. 75 krt, 5 évi i/a°/o-os kezeié i költsége teszen 2 frt 84 krt a kamatok kamataival együtt. E tekintetben abban a kedvező helyzetben vagyok, hogy a kontemplált bank egyik vezérhivatalnokának a lapokban tett kiszámítását fogadhatom el alapúi. Ehhez jön az egy évi törlesztési összeg fejében a tartalékalapba befizetendő összeg és e tekintetben én azon tiszteletnél fogva, a melylyel én a t. földmívelésügyi miniszter úr iránt viseltetem, a saját javaslatában foglalt számadatokat fogadóméi és ezt9 frt 17 krra teszem, holott ezzel szemben ismét abban a kedvező helyzetben vagyok, hogy a bank vezérhivatalnoka részéről történt számítás sokkal magasabb összegben, t. i. 9 frt 47 krban állapítja meg azt. De elfogadom a miniszteri javaslat tételét. Ehhez jön a tartalékalapba befizetendő összegnek kamat kamatja : 2 frt 47 kr., s így az összeg 5 év múlva 138 frt. 23 krt tenne 100 irtonként. Az adós tehát a 9'17%-ot nem Í00 frt után, hanem 138 frt. 23 kr. után fogja fizetni, és így 12 frt 67 krt tesz ez Összeg. Ámde ehhez jön most a kezelési díj, évenkint 50 kr., és ehhez jön a bank számítása szerint az a 0'80°/o többlet, a mi a bank kiszámítása szerint nem 9"17°/o-ban, hanem 9 47°/o-ban fog az olcsóbb kölcsön törlesztési járuléka fejében számíttatni. E szerint kezelési költségekkel együtt az olcsóbb kölcsön évi törlesztési összegééi fogja érni a 15 frtot, sőt bizton hiszem, hogy meg fogja azt haladni. Lássuk most az egyénenkénti kölcsönt. Itt 100 frttal szemben áll 5 évi 5 l /<t százalékkamat; ez 26 frt 25 kr.; 5 évi félszázalékos kezelési költségek kamatokkal 2 frt 84 kr. Azután jön a miniszteri javaslat szerint — mert azt tartom első sorban alapúi veendőnek, mit a miniszter úr javaslatában felállít — és hiszem, hogy e tekintetben kellő erélyt fog ki.fejteni, és ha e javaslat törvényerőre emelkedik, nem a bank, hanem a kormány számítása szerint fog eljárni, mert e tekintetben erkölcsi felelősséggel tartozik a törvényhozásnak, hogy e számítás szerint fogja megállapítani a törlesztési összeget — ismétlem, a kormányjavaslat indokolása szerint a drágább kölcsönnel az évi járulék 9 frt 47 kr. lenne 200 frt után. Ehhez jön a tartalékalap kamatja 2 frt 92 kr., és úgy lenne 141 frt 48 kr. Ezt 947 °/°-° s törlesztési öszszeggel számítva, az adósnak évi hozzájárulása tenne 13 frt 39 krt., ez azonban még a kezelési költséggel, 50 krral szaporodik, de szaporodik azzal is, a mit az agrárbank vezérférfia részéről jött hírlapi nyilatkozat számít, t. i. a 9'47°/o és 9-79o/o közti különbözettel, úgy hogy számításom szerint 14 frt 50 krt fog elérni 100 irtonként a törlesztési összeg. És ha most alapúi veszszük azokat a számításokat, a melyeket a t. kormány részéről az ellenzék padjairól, a hírlapi nyilatkozatokból, a szakköröktől kapunk, hogy egy hold szőlő rekonstrukciója 700-től—1100 frt költséget igényel; ha veszszük azt, hogy pl. a drágább beállítású szőlők, miut azt Bernát Béla t. képviselőtársam említette, 2000 frtot is megközelítenek, s ha ezzel szemben veszem azt, hogy pl. az erdélyi részekben, az ország egyes vidékein, hol a munka olcsóbb s a talaj könynyűsége a rekon-trukcziónak segédkezet nyújt, e költség 600 frttal is fedezhető, s ha tekintetbe veszem azt, hogy a kontemplált szőlőtelepek létesítése által az előállítási költség a szőlőveszsző ingyenes vagy olcsó árban való kiszolgáltatása folytán a lehető minimumra redukálódik : akkor 500 frtnyi átlagos rekonstruálási költség felvétele, azt hiszem, teljesen jogosult. Ha tehát ezt veszszük, akkor egy hold szőlő után az illető szőlőbirtokos évenkint 70; illetőleg 72 x /2 frtot kell, hogy fizessen ezen kölcsön törlesztésére 15 éven át. Ha arról lenne szó, hogy ez egy teljesen és minden tekintetben biztosított befektetés,
