Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-583
| -|g 583. országos ülés 1896. márczlus 13-án, pénteken, lajdonosoknak a szőlővesszőknek olcsó áron való kiszolgáltatása biztosíttassák. Ezeket a czélokat csakis azzal lehet elérni, hogyha a szőlővessző termelést az állam kiváló figyelmére méltatja, hogyha a magánosok szőlővessző termelését, a mennyiben magánvállalkozások volnának, támogatja, egyszersmind biztosítja azt, hogy úgy a rekonstrukcziónál, mint a szőlővessző kiszolgáltatásánál a legméltányosabb feltételeket fogja szem előtt tartani. A szőlővessző termeléssel szoros összefüggésben van a rekonstruálásnak sikere érdekéből a szőlőmunkások kiképzése is. Azoknak a szőlőmunkásoknak, a kik a régi hazai szőlmíívelést megszokták, azoknak a munkaképessége nem alkalmas a rekonstruálásra. Egészen más, sokkal intenzivebb irányú munkálatokat kell azoknak megtanúlniok, hogyha a szőlőbirtokosok őket sikerrel akarják alkalmazni a szőlők felújításának munkájában. A szőlőmunkásokat azonban csakis gyakorlati úton, gyakorlati oktatással lehet nevelni. Ezt a czélt pedig a törvényjavaslat igen helyesen a szőlőtelepek létesítésével együttesen akarja elérni; a mennyiben minden telepet kapcsolatba hoz ilyen gyakorlati oktatással és hogy a szegényebb munkásoknak is megadja a módot arra, hogy ezen oktatásban résztvehessenek, egyszersmind napszámbért is helyez nekik kilátásba. Mert a tapasztalás matatja, hogy csakis ezen az úton lehet egy oktatás keretébe őket bevonni. A szőlőmunkás-kérdés és vesszőtermeléssel szoros kapcsolatban van egyszersmind a kísérletezés kérdése is. Hogyha nagy összegeket ölünk bele a szőlők rekonstruálásába, úgy élénk figyelemmel kell azután kisérni a szőlőknek fejlődését, az egyes szőlővessző-fajoknak viszonyait és sikerűlését az egyes talajokhoz; továbbá a fellépett és esetleg fellépendő újabb betegségeket és azoknak orvoslási módját. Ezeket csakis a kísérleti állomásokon állandó megfigyeléssel lehet eszközölni és azért a törvényjavaslat is nagy fontosságot tulajdonít úgy egy központi kísérleti telep, mint az egyes borvidékeken felállítandó kísérleti telepek létesítésének. Ezen általam elmondottakra vonatkozólag a törvényjavaslat első fejezetében foglaltatnak intézkedések és az ezek teljesítésére szükséges anyagi eszközök ebben a fejezetben bocsáttatnak a íöldmivelésügjä minisztérium rendelkezésére. A megterheltetés, mely az anyagi eszközöknek a költségvetés keretébe való illesztésével az államot közvetlenül éri, azt hiszem, csak arányban áll azon nagy közgazdasági czélokkal, melyeket az által elérni és érvényesíteni akarunk, továbbá megfelel azon több évre terjedő munkaprogrammnak is, mely alatt a müveletet a földmivelési miniszter végrehajtani akarja. Azonban ezekkel az eszközökkel és czélokkal csak részben lehetne biztosítani a szőlő rekonstrukczió sikerét, mert a leglényegesebb és legfőbb feltétel erre az, hogy a szőlőbirtokosoknak megadjuk egyszersmind a módot, hogy a szőlő-felújítás költségeit fedezni birják. Ezen költségek fedezésére szükséges hitel kérdése úgy volna legegyszerűebben megoldható, hogyha az állam közvetlenül nyújtaná a kölcsönt a szőlőbirtokosoknak, ez természetes dolog. De miután ez a mi viszonyaink között nem lehetséges, a magánhitelt kellett e czélra megnyerni. És a törvényjavaslatnak az a módja, a mely ezt keresztül viszi, azt hiszem, igen szerencsés megoldás és a czél sikerét biztosítani is fogja. Tudniillik az elpusztult szőlőterületek hitelre alig alkalmasak és olyan hiteligénynyel nem bírhatnak, mint a mennyi összeget kitesznek a rekonstrukczióra szükséges összegek, tehát ezeket a szőlőterületeket megfelelő hitelképesekké kell tenni. A szőlőterületek kétségtelenül érték dolgában emelkednek a beültetéssel, továbbá a rájuk fordított munkával, ez kapcsolatban a szőlőbirtokos személyi hitelével, a mit itt a munka képvisel, és ehhez adva az államnak bizonyos fokú garancziáját. ezek tennék ki a hitel azon alapját, melyre a törvényjavaslat hitelnyújtási módozatát fekteti. Azok az intéz* kedések, a melyek erre vonatkoznak, a törvényjavaslat 2. fejezetében foglaltatnak és a hitelnyújtás módja a következő volna. (Halljuk!) A törvényjavaslat szerint egy pénzintézet vállalkoznék arra, hogy a szőlőbirtokosoknak a szükséges költségeket előlegezné. Ez ügykörére vonatkozólag a pénzügyminiszter által kiküldött, egy kormánybiztos felügyelete alatt működnék, ez gyakorolna felügyeletet rá és ennek ellenőrzése alatt állna a pénzintézet idevonatkozó működésében. A kölcsönengedélyezést a földmivelégügyi miniszter által kinevezett bizottság eszközöltetné, a melynek egyáltalában az egész hitelnyújtásban a legfontosabb szerep jutna. A kölcsönök előre megállapított művelési terv alapján a már teljesített mnnka arányában és a teljesített munka után folyósíttatnának; a visszafizetések pedig csak öt év elmúltával, a mikor kilátás van arra, hogy a szőlők teljes termőképességüket elérik, és pedig 15 esztendő alatt egy éves annuitásokban történnének s a hitelek pedig szövetkezetnek 4 3 /4°/o-ban, magánosoknak öy^/o-ban nyújtatnának. Az esedékesség napja mindig a szüret után, november elsején történnék s egyszersmind gondoskodás volna arról, hogy ott, hol a viszonyok olyanok, hogy november elsejéig a szüreti idő nemkövetkeznék be, tehát a hol a szüreti idő novemberbe iä benyúlna, ezen idő kitolatnék deczember elsejére. Továbbá gondoskodás történik arra nézve
