Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-582
582. országos ülés 1896. márezlus 12-éu, csütörtökön. 111 sereg legénységének táplálási kérdése pedig tisztán és egyedül a tápanyagok erőnyújtásának kérdése. Ha én olcsóbb módon be tudom szerezni és a közgazdászat! életnek nagy hasznára be tudom szerezni, az állattenyésztés emelésének előmozdítására ugyanazon az áron a húst sokkal nagyobb mennyiségben tudom bevásárolni, akkor kötelességem nekem a hadsereg élelmezésénél azon tápanyagot, a melylyel a legénységet hasonló mennyiségben elláthatom, figyelemre méltatni és annak beszerzését érvényesíteni. De már, t. ház, ha az élelmezésnél a belső kezelés rendén lehet megtakarításokat tenni, minden gondos hadügyi kormánynak tudnia kell, hogy a reá következő évben, a mely év számára a költségvetést előterjesztette, milyen fegyvergyakorlatokat akar tartari. Ezen fegyvergyakorlatok arányait, az ezen fegyvergyakorlaíokban résztvevő csapatok számát és mennyiségét, és azt az időt, a melyben a fegyvergyakorlatokat meg akarja tartani, tisztán a hadügyminiszter választja meg; mert függ az nemcsak a csapatok számától, hanem az időtől is, a melyben a fegyvergyakorlatok megtartatnak, mert ha augusztus végén tartanák meg a hadgyakorlatokat, a mikor a mezei terményeknek jelentékenyebb része még künn van a földön, akkor sokkal nagyobb kárt okoznak és ezekért sokkal nagyobb kárpótlással tartoznak. Tehát 200.000 és néhány forinttal kevesebbet számítani fel a hadgyakorlatokra, mint a mennyit tényleg kiadtak, ennek csak két eshetősége lehet. Vagy nem bírnak a hadügyminisztériumban programmal a következő évre, a melyre kéretik az összeg, vagy pedig könnyelműen túlhelyezik magukat a delegáezió megszavaz Isi jogán és folyton többet költenek abban a reményben, hogy ez a türelmes magyar törvényhozás maid meg fogja szavazni azon póthiteíeket, a mely póthitelekkel évről-évre újból előallanak. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Kétségtelenül áll az, t. ház, hogy ha előallanak azzal, hogy póttartalékosok sokkal nagyobb számban hivattak be és így 160.000 néhány forinttal a póttartalékosok ellátására fordított költségek többet vettek igénybe, mint a mennyi előirányoztatott, — ez vagy azon kategória alá tartozik, hogy a hadügyminisztérium nincsen tájékozva arról, hogy mennyi számú póttartalékosokat akar a következő évben kiképeztetni, vagy hogy a hadügyminisztérium nem gondol a költségvetéssel és a rendelkezésére álló póttartalékosokból beszólít és kiképeztet még olyanokat kik a múlt évben visszamaradtak. Ezt nem lehet eltűrni. Eddig is már történt és a deleg-áczióban is többször felszólalás tárgyát képezte, de mindig oly ártatlan határozatot vont maga után, hogy szün • jék meg ez jövőben, azonban a hadügyi kormány a törvényhozás költségvetési jogát mégsem vette tekintetbe, folyton lábbal tiporta, évrőlévre mindig több és több póthitellel állott elő. Mikor következik be az az év, a mikor a hadügyi kormány megtakarított összeget is mutathat fel? A költségvetési jognak folytonos semmibe vevóse tovább nem vem tűrhető el. A törvényhozás móltóságát sérti, hogy folytonosan csak a fedezetéről kell gondoskodni oly kiadási öszszegeknek, a melyeket a törvényhozás csak korlátolt mértékben tárgyalhat, érdemben nem is tárgyalhat, mert azt egy bizottság szavazza meg és már egész összegében kerül a magyar törvényhozás elé, és ekként elkerülve a törvényhozás bírálatát, évről-évre kicsinyeljék és megvessék a törvényhozás jogát és folyton több póthiteleket követeljenek. Mindazokra a kiadásokra, a melyek a harezképesség tekintetében szükségesek, a törvényhozás soha meg nem tagadta a szükséges összegeket, sőt a legnagyobb áldozatkészségét mutatta. Meg kell tehát, hogy várja a törvényhozás azt is, hogy ismerjék meg ott, hogy az országban csak egy úr van, és ez a nemzet és senki más. A nemzet akaratát a törvényhozás képviseli; az ő akaratának, melyet a budget megszavazás alkalmával érvényesít, mindenki tartozik magát alávetni, a katona urak is, a közös hadügvminiszter úr is. Nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Szólásra senkisincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Méltóztassék megengedni, hogy egy rövid megjegyzést tegyek az Ugron Grábor t. képviselő úr részéről felhozottakra nézve. Nem bocsátkozom abba, mert ide nem tartozik, hogy a delegáezió tárgyalásaira vonatkozólag milyen az eljárás, milyen nem. Ezt a delegáezió maga végzi és a hadügyminiszter köteles túlkiadásait ott indokolni a maga útján. Csak egy dologra kívánok felvilágosítással szolgálni a t. háznak, hogy a nagy közönségben e részben tévfogalmak ne kapjanak lábra. A juhhúsra vonatkozólag, a mit a t. képviselő úr most felhozott, már többször történtek felszólalások és különböző javaslatok is tétettek. A kísérletek a csapatoknál keresztül vitettek, de méltóztatnak tudni, hogy a csapatra az étlapját rá oktrojálni nem lehet. Minden ezredben van egy arra hivatott bizottság, a mely az étkezést, a menázsit meghatározza és a legénység maga választja 'az étlapját. Már most a juhhússal való kísérletek demonstrálták azt, hogy juhhúsból levest nem lehet főzni, a legénység azt meg nem eszi. (Zaj és ellenmondások balfelől.)
