Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-582

112 582. országos ülés 1896. márczius 12-én, csütörtökön. Engedelmet kérek, nem eszi meg; ez izlés dolga, egyeseknek tetszik, de hiába, a legénység nem eszi meg. (ügy van! Helyeslés jóbbfelől.) En azt gondolom, miután amúgy is a legénységnél a táplálkozás nem valami nagyszerű és kitűnő, — méltóztatnak tudni az okát is, — nem lehet megfosztani a legénységet attól a jogától, hogy mit akar enni és mit nem, és nem lehet olyan ételt ráoktrojálni, a mit nem eszik. (Helyeslés jóbbfelől.) Ezt voltam bátor felvilágosításul elmondani, (Helyeslés jóbbfelől.) Lukács László pénzügyminiszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Kétséget nem szenved, hogy minden túlkiadás, akár az államháztartás körében . . . (Zaj) Elnök í (csenget.) Csendet kérek ! Lukács László pénzügyminiszter:. . akár a közösügyi kiadások körében fordul elő, zavarólag hat az államháztartás rendes vitelére és ennélfogva azon jelenségek közé tartozik, melyek ellen a kormány minden rendelkezésére álló eszközzel küzd. Ha azonban oly esetek fordulnak elő, hogy előre nem látott vagy véletlen események idézik elő azt, hogy a megállapított költségszükséglet nem elégséges és ennélfogva túlkiadás szükséglete áll elő, nem marad egyébbíhátra, mint hogy azjjlletékes testületek bírálata alá bocsáttassák az a'kérdés, vájjon csakugyan indokolva voltak-e ezentúlkiadások és amennyiben az illetékes testületek ezt indokoltnak tartják, kérjék a fedezetet a törvényhozástól. Ilyen esettel állunk szemben most is, t. képviselőház, a hol a közösügyi költségeknél jelentékeny túlkiadás merült fel. Miután azonban azok az indokok, melyek a delegáczió illető bizottsága előtt és maga a delegáezió előtt is előterjesztettek, és melyek a közösügyi zárszámadásra vonatkozó jelentésben részletesen ismertetve vannak azt mutatták, hogy tényleg előre nem látott körülmények idézték elő a túlkiadásokat; nem marad más hátra., mint hogy a kormány azt a kérést intézze a t. kép viselőházhoz, hogy ennek a túlkiadásnak Magyarországra eső részét fedezni méltóztassék. A körülmények, a melyek a túlkiadásokat előidézték, részletezve vannak abban a jelentésben, a melyet a delegáczió is tárgyalt, és úgy tudom, a 6. számú határozattal magáévá is tett. Itt ki van mutatva, hogy a kenyérnél csekélyebb volt a szükséglet emelkedése, de például a szénánál 9" 17 százalók volt az emelkedés a prelimináréval szemben, az alomszalmánál 6-8 százalék, az ágyszalmánál 1*7 százalék, a laktanyai járandóságoknál, tehát a lakbéreknél 56 százalék, úgyhogy tagadhatatlan, hogy részben az élelmi szerek, részben az elhelyezési költségek emelkedése idézte elő a túlkiadásokat, tehát oly körülmények, a melyekre előre számítani nem lehet. A mi az élelmezést illeti, tényleg a marhahús árának emelkedése volt az, a mely legnagyobb részben okozta a túlkiadást. T. ház! Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a kormány mindent, a mi módjában van, elkövet, hogy lehetőleg megakadályozza a túlkiadásokat és ez iránt a magyar delegáczió is megtette a maga kötelességét, a midőn megújította az utolsó alkalommal egy korábbi delegácziónak azt a határozatát, hogy valahányszor a közösügyi kezelésben túlkiadás szüksége mertíí fel, a közös miniszter urak azt előzetesen, vagy a mennyiben az nem lehetséges, utólagosan a magyar pénzügyminiszternek tudomására hozzák és annak hozzájárulásával járjanak el; azt hiszem, hogy ennél tovább menni alig lehetséges, s hogy ez megfelel azon intézkedésnek, a mely a mi kezelésünkre nézve is meg van állapítva. Minthogy tehát mindazok az intézkedések megtörténtek és megtörténnek, a melyek lehetővé teszik azt, hogy túlkiadások elkerűltessenek, kérem, méltóztassék az előttünk fekvő törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés jóbbfelől.) Elnök: Az előadó úr zárszóval élni nem kivan, tehát következik a szavazás. A kérdés az lesz: Elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Gondolom, kimondhatom, — ellenpróba nem követeltetvén, — hogy a ház többsége a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás, és pedig első sorban a czím. Perczel Béni jegyző: (olvassa a czímet.) Elnök: Ha nincs észrevétel, a czím elfogadtatik. Perczel Béni jegyző: (olvassa as első, második és harmadik szakaszt; észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ezzel a törvényjavaslat második olvasásában is el lévén fogadva, harmadik olvasása iránt később fogok indítványt tenni. Következik a pénzügyi bizottság jelentése (írom. 1033, 1039) »a hadsereg, haditengerészet, honvédség és népfölkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 1887. évi XX. törvényczikk határozmányainak további kiterjesztéséről és alkalmazásáról« szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a jelentést felolvasottuak méltóztatnak tekinteni, akkor következik az általános tárgyalás.