Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-562

562. országos ülés 1896. február 18-án, kedden. Rn közoktatás-politikái feladat. S ezzel igenis foglalkozom. (Helyeslés.) Felemlítette a képviselő ár a népiskolák túltömöttségét. Én érzem legjobban, hogy iskoláinknak jó része túltömöttségben szenved, még pedig nemcsak gimnáziumok, hanem népiskolák is. A mi a népiskolák túltömöttségét illeti, — mert ezeket emelte ki Hock képviselő úr — én felszólítottam a tanfelügyelőket, hogy minden olyan községet, a hol a helyi hatóság iskolaállítási kötelezettségének nem tesz eleget és a hol túltömöttség van, jelentsenek be, hogy én ott állami iskolát hozzak propozíczióba. Mert kétségtelen dolog, hogy az egész tanításnak czéhja koezkáztatva van, ha a túltömöttség miatt a gyermekek úgyszólván alig bírnak ülni. Tudok oly népiskolát, hol a földön ülnek jóformán, mert nem lehet őket a padokban elhelyezni. Ezeket a bajokat ismerem én is és meg is teszem a lehető intézkedéseket. (Helyeslés jobbfelöl.) A t. képviselő úr felemlítette, hogy az agrikultur irányt, különösen a népiskolákban, protezsáljam és karoljam fel. Azt hiszem, hogy Hock János t. képviselő úr minapi beszédemet nem olvasta el, vagy nem volt jelen, mikor én azt elmondottam, mert én abban a beszédemben az agrikultur irányról kijelentettem, hogy két irányban óhajtok intézkedni, a mint jelentésemben is említve van. Az egyik, hogy az ismétlő iskolákat akarom gazdasági irányban fejleszteni. Tapasztaljuk, hogy az ismétlő iskolába nem járnak a gyermekek, a szülők visszatartják őket azért, mert ott elméleti oktatásban részesülvén, ennek hasznát alig veszik, tehát inkább a gazdaság terén használják fel őket. Azonban, ha nekem sikerül oly ismétlő oktatást behoznom, hogy ott gazdasági irányban nyerjenek oktatást az ifjak, akkor a szülők ebben inkább meg fognak nyugodni és gyermekeiket szivesebben küldik oda. (Helyeslés.) A másik az, hogy gazdasági irányú felsőbb népiskolákat tervezek a földmívelési miniszter úrral egyetértőleg és remélem, sikerülni fog a jövő évben egy pár ilyen iskolát felállítani. (Helyeslés.) Ennek czélja, hogy a leendő 20—30 holdas gazdákat ilyen irányban kiképezzük, mert hány gazda van különösen az alföldön, a kinek 25 — 30—40 hold birtoka van és ahhoz kellő szakképzettséggel nem bír. Mert hol szerezze azt meg? A polgári iskolákat hiába végzi el; a mit ott tanúi, itt nem értékesíti. De ilyen gazdasági felsőbb népiskolával a kellő eredményt el lehet érni. Minthogy azonban a kérdés ép egy agrikultur országban rendkívül fontos, én a tanítóképezdék tantervét reformálom akképen, hogy ott a gazdasági szakoktatásra különös súly helyeztessék. Most is van némi intézkedés; de annál inkább kell gondoskodni, hogy a tanítók, KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXX. KÖTIT. gazdasági irányban kellő szakoktatásban részesíttetvén, odahaza, mikor elfoglalják helyüket, ez irányban is kellő szolgálatot teljesíthessenek. Egyébiránt a földmívelésügyi miniszter úrral az iránt is tárgyaltam, hogy a tanítók számára külön gazdasági tanfolyamot szervezzünk, különösen a képezdei tanárok számára, hogy azok azután kellő ilyen irányú képességgel bírjanak. Ezek a felsőbb gazdasági iskola egy ily szaktanfolyamát elvégezvén, módjukban lesz a tanítókat is ez irányban kiképezni. (Élénk helyeslés,) Méltóztatnak tehát látni, egész organikus lánezolatát öleltem fel a kérdésnek és nagy súlyt helyezek épen arra, hogy agrikultur irányban úgy az ismétlő iskolák, mint a felsőbb népiskolák ily módon kibővíttessenek. (Helyeslés.) T. képviselőház! Hock t. képviselő úr felemlítette a csonka gimnáziumokat. Mindenütt, hol csonka gimnázium van, oda törekszem, hogy azok kifejlesztessenek. Én magam sem ismerek szerencsétlenebb intézményt, mint a csonka iskolát; ez igazán a proletariátusnak a veteményágya. A t. képviselő úr csaknem nyitott ajtókat tör be, mikor a polgári iskolák ügyét hozta itt fel, a mennyiben azt az én adreszemre akarta irányozni; mert hisz én a polgári iskolákról minapi beszédemben bőven beszéltem s megmondtam, hogy a polgári iskolák mai szervezete tarthatatlan. Megmondtam, hogy úgyszólván a IV. osztálylyal végződik nálunk a polgári iskola, pedig a tanterv hat osztályra van berendezve. Az ifjú tehát legtöbbször egy csonka tantervfoganatosítása után megy ki az életbe, mert hiszen a két felsőbb osztályban — az V. és Vl-ban — az összes polgári iskola tanítványainak száma — ha jól emlékezem, de jót állok érte, hogy nem tévedek lényegesen — mintegy 312 — 320. Mondtam tehát, hogy ez tarthatatlan állapot. Mindazonáltal nem érthetek egyet t. képviselőtársammal az iránt, hogy gyakorlati műhelyekkel kapcsoljuk össze a polgári iskolákat. Megpróbálták ezt elődeim, gondolom, Trefort hozta be például a lakatos műhelyekké], az asztalos műhelylye] való összekapcsolást s ezek egyenkint buknak meg. Miért? Mert a ki ez irányban akarja magát kiképezni, azon szakipariskolákra megy, melyek a kereskedelemügyi miniszter úr felügyelete alatt állanak és ezekben nyeri el gyakorlati kiképzését; vagy mesterhez megy és ott is jobban kiképezik, mint a polgári iskolával kapcsolatos tanműhelyben. T. képviselőház! Felemlítette itt Hock t. képviselő úr a túlterhelés nagyon sokszor vitatott kérdését is. Ezzel a kérdéssel én, a magam részéről nagyon sokat foglalkoztam és ez meditácziómnak és reflexióimnak nagyon is tárgyát képezi, mert magam is azon nézetben vagyok, hogy a nemzedéknek vállaira nem szabad oly 9