Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-562

G6 562. országos ülés 1896. február 18-án, keiden. terheket rakni, melyeket a fiatal sarj elbírni nem képes. A t. képviselő úr azt hiszi, hogy nem­csak a módszerben, hanem a tananyagban is van a túlterhelés oka; szerintem, a hiba inkább a módezerben van. Ha összehasonlítjuk a mi tan­tervünket például a német, olasz, franczia tan­tervvel: látjuk, hogy a tanterv szempontjából nálunk túlterhelés nincs. Hanem igenis némely tanár bemegy az iskolába és a középiskolában egyetemi tanárt akar játszani; előadja tantárgyát és a többivel nem törődik. Magam látom, mily különbség van abban, ha valaki jó, helyes mód­szerrel bájtja végre ugyanazt a tantervet, és ha ismét a másik könnyen veszi feladata komoly teljesítését. Hock t. képviselő úr különösen a testi nevelést ajánlja figyelmembe. De hiszen hivatali elődöm gróf Csáky egyéb üdvös intézkedései között a testi nevelés ügyét is egész lelkese­déssel felkarolta. Azt mondta a t. képviselő úr, hogy mikor Fiúméba ment, mily nagy gyönyöre telt azokban a vörös-inges fiúkban, kik ott tor­náztak, labdáztak. E gyönyört megszerezheti az ország minden intézetében, itt Budapesté is. S nemcsak a tornázásra helyezte elődöm a súlyt, hanem a szabad játékokra, labdajátékra stb. is. S nagyon sajnálom, hogy a nyáron nem volt szerencsém; itt játéktanfolyam is volt, a melyen magukat a tanítókat képezzük ki, miként kell a testi nevelést vezetni és a játékokat tartani. E tekintetben tehát nem hinném, hogy bármily mulasztást lehetne a kormány ellen felhozni. Azzal az ideájával a t. képviselő úrnak, hogy az alsóbb osztályokban sok a tanár, én is rokonszenvezek. Nem tartom helyesnek — miként már az előbb is említettem — hogy mindig csak el­szigetelten a tudományt akarják a tanárok a közép­iskolában értékesíteni, a nevelést pedig elhanyagol­ják. Sok tanár mellett nem is mehet a nevelés oly jól, mint kevés tanár mellett, a kik a tanítvá­nyokat mind jól ismerik, sokat vannak velük, megismerik minden gyermek individualitását, egyéni hajlamait, csínyeit, hibáit. Egyébként téved a t. képviselő ér abban, hogy az alsóbb osztályokban öt-hat tanár is tanít, jmlott há­romnál több nem szokott ott lenni. En ezt is sokallom és azt hiszem, hogy két tanár is elég a két alsó osztályban. Felhozta a t. képviselő úr a polgári isko­lák tanárainak egy sérelmét is: azt tudniillik, hogy ők, ha középiskolai tanári képzettségük is van és áttétetnek a középiskolákhoz, ott ötöd­éves korpótlékukat nem számítják be. Ennek — meglehet — azon plauzibilis bürokratikus akadály állt útjában, hogy ők ily áttételnél a tizedik rangosztályból átmennek a kilenezedikbe, tehát fizetésük több száz forinttal emelkedik; a korpótlék pedig ahhoz van fíízve, hogy az illető ugyanabban az állásban maradjon meg. Ha ellenben magasabb fizetési skálába jut, pót­lékát elveszti. Előttem számos ily eset fordult elő, én azokat tárgyalás alá vettem a pénzügyminiszter úrral és az egész differenczia 20.000 forintot tesz ki mégis, de én azt hiszem, hogy annyira méltányos e kívánalom, különösen a mikor oly csekély a fizetésemelés az egyik és másik osz­tály között, s a mikor annyi anomália fordul elő, hogy az illető esetleg kevesebb fizetésre jut, mint talán a tanítványa, a ki történetesen ott volt a középiskolánál, ismétlem, annyira méltányosnak tartom ezt, hogy a tárgyalást fo­lyamatba tettem s remélem, hogy annak ered­ménye is lesz. (Altalános helyeslés.) Hanem abban tévedni méltóztatik, hogy a polgári iskolai szolgálat a nyugdíjba be nem számíttatik. Hock János: Nem azt mondottam! Nyug­díjukat elvesztik, a mit a polgári iskolában fizettek. Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: Ez lehetetlen. Csak bizonyos díjakat vonnak le, minthogy nagyobb fizetésű osz­tályba jutnak, az úgynevezett tiszti illetéket vonják le és ez egészen helyes, mindig meg­történik, a mikor valaki magasabb fizetésbe jut. Ismétlem, ez helyes, tehát nem lehet arról szó, hogy a polgári iskolai tanári szolgálat a nyug­díjba be nem számíttatik. A mit a képviselő űr a tanári kar igé­nyeire felhozni méltóztatott s a mit a közép­iskolai tanárok memoranduma alapján előadott, azokra bővebben kiterjeszkedtem előző beszé­demben, és gr. Csáky Albin volt t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr azon Ígéretére vo­natkozólag, hogy a tanárok a VIII. és IX. fize­tési osztályokba egyenlően osztassanak be, kijelentettem, hogy az idén az első lépés csak azért nem történt meg, mert a milleniumi esz­tendő különben is nagyon nehezedik a budgetre, de megmondottam, hogy azt kötelességemnek tartom fokozatosan keresztülvinni, mert én sze­rintem sem helyes, sem czélszerű, hogy ágy legyenek beosztva, hogy csak egyharmad részök legyen a VIII., a többi a IX. osztályban. (Jíe­lyeslés a hal- és szélső baloldalon.) A mi azt a kérdést illeti, hogy az egyes osztályok keretén belül az egyik főfokozat nincs betöltve, arra nézve határozottan nyilat­koztam és mondhatom, hogy a legkisebb ösztö­kélésre sem szorulok arra nézve, hogy a tanárok anyagi helyzetének javítására, a mennyire mó­domban van, a magam részéről mindent elkö­vessek, de a pénzügyi viszonyokkal is számol­nom kell, mert ezek is megkötik kezemet és

Next

/
Oldalképek
Tartalom