Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.
Ülésnapok - 1892-562
G6 562. országos ülés 1896. február 18-án, keiden. terheket rakni, melyeket a fiatal sarj elbírni nem képes. A t. képviselő úr azt hiszi, hogy nemcsak a módszerben, hanem a tananyagban is van a túlterhelés oka; szerintem, a hiba inkább a módezerben van. Ha összehasonlítjuk a mi tantervünket például a német, olasz, franczia tantervvel: látjuk, hogy a tanterv szempontjából nálunk túlterhelés nincs. Hanem igenis némely tanár bemegy az iskolába és a középiskolában egyetemi tanárt akar játszani; előadja tantárgyát és a többivel nem törődik. Magam látom, mily különbség van abban, ha valaki jó, helyes módszerrel bájtja végre ugyanazt a tantervet, és ha ismét a másik könnyen veszi feladata komoly teljesítését. Hock t. képviselő úr különösen a testi nevelést ajánlja figyelmembe. De hiszen hivatali elődöm gróf Csáky egyéb üdvös intézkedései között a testi nevelés ügyét is egész lelkesedéssel felkarolta. Azt mondta a t. képviselő úr, hogy mikor Fiúméba ment, mily nagy gyönyöre telt azokban a vörös-inges fiúkban, kik ott tornáztak, labdáztak. E gyönyört megszerezheti az ország minden intézetében, itt Budapesté is. S nemcsak a tornázásra helyezte elődöm a súlyt, hanem a szabad játékokra, labdajátékra stb. is. S nagyon sajnálom, hogy a nyáron nem volt szerencsém; itt játéktanfolyam is volt, a melyen magukat a tanítókat képezzük ki, miként kell a testi nevelést vezetni és a játékokat tartani. E tekintetben tehát nem hinném, hogy bármily mulasztást lehetne a kormány ellen felhozni. Azzal az ideájával a t. képviselő úrnak, hogy az alsóbb osztályokban sok a tanár, én is rokonszenvezek. Nem tartom helyesnek — miként már az előbb is említettem — hogy mindig csak elszigetelten a tudományt akarják a tanárok a középiskolában értékesíteni, a nevelést pedig elhanyagolják. Sok tanár mellett nem is mehet a nevelés oly jól, mint kevés tanár mellett, a kik a tanítványokat mind jól ismerik, sokat vannak velük, megismerik minden gyermek individualitását, egyéni hajlamait, csínyeit, hibáit. Egyébként téved a t. képviselő ér abban, hogy az alsóbb osztályokban öt-hat tanár is tanít, jmlott háromnál több nem szokott ott lenni. En ezt is sokallom és azt hiszem, hogy két tanár is elég a két alsó osztályban. Felhozta a t. képviselő úr a polgári iskolák tanárainak egy sérelmét is: azt tudniillik, hogy ők, ha középiskolai tanári képzettségük is van és áttétetnek a középiskolákhoz, ott ötödéves korpótlékukat nem számítják be. Ennek — meglehet — azon plauzibilis bürokratikus akadály állt útjában, hogy ők ily áttételnél a tizedik rangosztályból átmennek a kilenezedikbe, tehát fizetésük több száz forinttal emelkedik; a korpótlék pedig ahhoz van fíízve, hogy az illető ugyanabban az állásban maradjon meg. Ha ellenben magasabb fizetési skálába jut, pótlékát elveszti. Előttem számos ily eset fordult elő, én azokat tárgyalás alá vettem a pénzügyminiszter úrral és az egész differenczia 20.000 forintot tesz ki mégis, de én azt hiszem, hogy annyira méltányos e kívánalom, különösen a mikor oly csekély a fizetésemelés az egyik és másik osztály között, s a mikor annyi anomália fordul elő, hogy az illető esetleg kevesebb fizetésre jut, mint talán a tanítványa, a ki történetesen ott volt a középiskolánál, ismétlem, annyira méltányosnak tartom ezt, hogy a tárgyalást folyamatba tettem s remélem, hogy annak eredménye is lesz. (Altalános helyeslés.) Hanem abban tévedni méltóztatik, hogy a polgári iskolai szolgálat a nyugdíjba be nem számíttatik. Hock János: Nem azt mondottam! Nyugdíjukat elvesztik, a mit a polgári iskolában fizettek. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ez lehetetlen. Csak bizonyos díjakat vonnak le, minthogy nagyobb fizetésű osztályba jutnak, az úgynevezett tiszti illetéket vonják le és ez egészen helyes, mindig megtörténik, a mikor valaki magasabb fizetésbe jut. Ismétlem, ez helyes, tehát nem lehet arról szó, hogy a polgári iskolai tanári szolgálat a nyugdíjba be nem számíttatik. A mit a képviselő űr a tanári kar igényeire felhozni méltóztatott s a mit a középiskolai tanárok memoranduma alapján előadott, azokra bővebben kiterjeszkedtem előző beszédemben, és gr. Csáky Albin volt t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr azon Ígéretére vonatkozólag, hogy a tanárok a VIII. és IX. fizetési osztályokba egyenlően osztassanak be, kijelentettem, hogy az idén az első lépés csak azért nem történt meg, mert a milleniumi esztendő különben is nagyon nehezedik a budgetre, de megmondottam, hogy azt kötelességemnek tartom fokozatosan keresztülvinni, mert én szerintem sem helyes, sem czélszerű, hogy ágy legyenek beosztva, hogy csak egyharmad részök legyen a VIII., a többi a IX. osztályban. (Jíelyeslés a hal- és szélső baloldalon.) A mi azt a kérdést illeti, hogy az egyes osztályok keretén belül az egyik főfokozat nincs betöltve, arra nézve határozottan nyilatkoztam és mondhatom, hogy a legkisebb ösztökélésre sem szorulok arra nézve, hogy a tanárok anyagi helyzetének javítására, a mennyire módomban van, a magam részéről mindent elkövessek, de a pénzügyi viszonyokkal is számolnom kell, mert ezek is megkötik kezemet és