Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-577

577. országos ülés 1896. márczins 6-án, pénteken. 441 fordult a kormányhoz, kifejtve az általam itt röviden jelzett okokat, és azon kérést intézte a kormányhoz, hogy neki az országszerte gyakor­latban levő mérsékeltebb tételek mellett adja kizárólagos engedélyt arra. . .(Zaj a szélső balolda­lon.) Méltóztassanak végighallgatni, disztingválni — kizárólagos engedélyt kért, de azt nem kapta meg, kérte pedig azon rendkívüli szervezési költ­ségek miatt, melyekkel ezen üzletág, a mint az egész világon tudva van, jár. Ez képezi az okát annak, hogy mindenhol a törvényhatóságok oly magasan állapítják meg ezeket a tételeket. (Zaj.) A törvényben ezen tételek nagyságáról egy­általában szó nincsen, mert az osztrák-magyar bank kamatlába mellett bizonyára itt pénzadó­kat találni nem lehet. Az a 24 százalékos kamat, a melyet a magánpénzintézetek szednek, nem törvényben, és nem rendeletben bír alappal, hanem a törvényhatóságok által a dolog természe­téből kifolólag állapíttatik meg, mert ez a törvény­hatóságok hatáskörébe tartozik. (Zaj "a szélső baloldalon.) Tehát a takarékpénztár kérte azt, hogy egy a rendesnél sokkal mérsékeltebb össz­díj mellett — mondhatom, az említett tételeknél legalább 4 százalékkal mérsékeltebb tételek mellett — adassék neki kizárólagos konczesszió. Kötelezte magát arra, hogy kizárólag e czélra 5 millió koronát fog fordítani, azonfelül pedig kijelentette, hogy a kisiparosoknak 4 százalék mellett — természetesen kellő biztosíték mellett — 400.000 korona erejéig fog hitelt nyújtani. T. ház! nem akarok e dologra bővebben ki­térni, mert ez messze vezetne. (Halljuk! Hall­juk!) Egy szóval a konczessziót megkapták, de nem kapott a takarékpénztár először is kizáró­lagos konczessziót, hanem megkapta azt, a mit mindenki, ha megfelel a törvényes kellékeknek, és ha kellő erkölcsi, és anyagi garancziával bír, meg is kap. (Felkiáltások a szélső baloldvlon: 60 évre, de 60 évre kapta meg.) Az mindegy kérem; a mi fontos az, az hogy a verseny semmi tekintetben kizárva nincsen, mert a tör­vény értelmében mindenkinek, ki a törvény kí­vánalmainak eleget tesz, joga van ilyen kon­czessziót kérni. De miben áll mégis e konczesszió — a tetemesen leszállított kamatok, illetőleg díjak és illetékekkel szemben, és szemben azzal, hogy azonfelül köteles 5 milliót továbbá félre tenni, hogy köteles továbbá ez alapszabályok módo­sítását a kormánynak bemutatni ? (Felkiáltások a szélső baloldalon: Az a kérdés, hány százalékkal dolgozik!) 8, 12, és 15 százalékkal. 8 százalé­kot vesz értékpapírokra, 12 százalékot ezüst után, 15 százalékot pedig más tárgyak titán. (Folytonos zaj. Felkiáltások a szélső baloldalon: Hisz ez uzsora!) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek! Neumann Ármin: Méltóztatott tudni, hogy KKÍVU NAJ LÓ 1892-97 XXX KÖTET nem egyszer tettek kísérletet arra nézve, hogy az üzletágnak ezen neme is nagyobb alapon meghonosíttassék nálunk. Nem egy próba történt, de mindannyiszor a kérdés a kivitelnél dugába dőlt. Mielőtt még e takarékpénztár a konczessziót kérte volna, már mások évekkel ezelőtt bíbelőd­tek e kérdés megoldásával, de nem bírták a kellő tőkét összehozni, mert attól féltek, hogy a kezelés felemészti ezt a kamattöbbletet, a mely itt ily kecsegtető módon nyilvánul, s a mely más kamattal szemben oly nagynak mutat­kozik. A takarékpénztár helyes organizáczió, és nagy óvatosság mellett vállalkozott ezen üzemre, ezenfelül egy az, a mi a mellett szól, hogy a takarékpénztár kedvezményesebb helyzetben van, hogy zálogilag átvett tárgyakra, azok­nak 75 százaléka erejéig kamatozó pénztár­jegyeket legyen jogosítva kibocsátani. (Mozgás a szélső baloldalon.) Bocsánatot kérek, ez épen olyan biztosíték, mint minőt a jelzálogkölcsön nyújt. Nagyon csalatkoznak t. képviselő urak, ha ezt tagadásba veszik, mert ez egy mobilizált fedezet, a mely legalább is olyan erős, mint bármi más fedezet, ha maga a zálogíízlet tisz­tességesen, becsületesen, és okszerűen kezelte­tik, s a kellő felügyelet is gyakoroltatik, hiszen épen azért van egy kormánybiztos is kiküldve. (Felkiáltás a szélső baloldalon : Ez is baj!) A fedezet bármely perczben mobilizálható, és azért ne tessék a pénztárjegyek kérdésével oly könnyen elbánni. Csak ezeket voltam bátor felvilágosítá­sul röviden előadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Okolicsányi László : T. ház ! Személyes kérdésben csak egy pár szóra kérem a t. ház becses figyelmét, (Halljuk! Halljuk!) azért, mert az előttem szólott t. képviselőtársam azt mon­dotta, hogy én tévedtem akkor, midőn azt hit­tem, hogy a miniszter határozza meg a zálogok után fizetendő kamatokat. Van szerencsém csak a törvénynek 11. §-át felolvasni: »A zálogűz­letnél szedhető díj — gondozási, őrzési, biztosí­tási kezelési és egyéb díjak és illetékek a kamattal együtt egy összegbe foglalva — legma­gasabb összegét a kölcsönösszeg százalékában kifejezve, az illető törvényhatóság meghallgatá­sával, a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter határozza meg.« (Helyeslés a szélső baldalon.) Elnök : Kíván még valaki szólani ? Visontai Soma: T. képviselőház! Én na­gyon fontosnak tartom azt a körülményt, a melyre Okolicsányi László t. barátom a tör­vényhozás figyelmét felhívta és igazán nagyon meglepő, ha azt halljuk, hogy a társadalom legszegényebb rétegeinek még ma is az állami zálogintózeteknek, hogy ha rászorulnak, — pe­dig hiszen csak akkor viszik oda a ruhájukat és a legszükségesebb ruhaneműiket, ha megszo­6ö

Next

/
Oldalképek
Tartalom