Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-577

577. országos Illés 1896. márczlus 8-án, pénteken. 439 vigye megoldásra. Ebből a czélból, szerény véleményem szerint oly vegyes bizottságot kellene alkotni, a melyben az érdekelt minisztérium kiküldöttei mellett az összes érdekeltek, nevezetesen a főváros, és a közmunkatanács megbízottai, valamint a kereskedelmi és iparkamara képviselői volnának meghívandók. Ezen bizottságnak feladata volna, az egész kérdés főmozzanataira nézve végleges megoldási módozatokat terjeszteni a kormány elé, a t. kormány pedig párhuzamosan ezzel, midőn amúgy is egy nagy beruházási kölcsön eszméjével foglalkozik, ezen pénzbeszerzési művelet alkalmával vonja be a kombináeziójába azon költség fedezését is, a melyet az általam itt megpendített ügy megoldása igényel. Abban a reményben, hogy az általam felhozottak a t. kormánynál teljes visszhangra fognak találni, a szőnyegen lévő tételt elfogadom. (Helyeslés jobbfelől) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Kiván-e még valaki a tételhez szólani? Ha senki sem kivan, a vitát bezárom és a tételt szavazásra felteendem. Maga a tétel ellen, tudniillik a 25,674.000 frt ellen semmi kifogás nem lévén, a tételt a ház elfogadja. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Átalakítási munkálatok 3,231.000 frt. Elnök : Megszavaztatik ! Schóber Ernő jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások 686.625 frt, együttvéve 57,500.000 frt. Neményi Ambrus előadó: T. ház! Ezen tétellel kapcsolatban bátor vagyok a t. háznak előterjeszteni a pénzügyi bizottság következő indítványát (olvassa): » Ezzel kapcsolatban utasíttatik a kereskedelmi miniszter, hogy a jövő költségvetésekben és a megfelelő indokolásokban az előirányzatot a magyar királyi államvasutak tulajdonában levő fb'vasűtakra, elkülönítve a magyar királyi államvasutak tulajdonában lévő III. osztályú vonalaktól és ezeket ismét elkülönítve a helyi érdekű vasútaktól, mutassa be; a III. osztályú vonalaknak és a helyi érdekű vasutaknak lokális költségeit pedig az ezen vasutakon folytatott alárendeltebb üzemnek megfelelően állapítsa meg.« Tisztelettel ajánlom ezen indítványom elfogadását. (Helyeslés.) .Elnök: Tessék felolvasni! Balogh Géza jegyző (olvassa, az indítványt). Elnök: Elfogadja a ház a pénzügyi bizottság határozati javaslatát? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Bevétel 94 millió frt. Elnök: Megszavaztatik. Sehóber Ernő jegyző (olvassa): M. kir. államvasutak gépgyára. Kiadás. Személyi járandóságok 265.340 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Dologi kiadások 105 700 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő* jegyző (olvassa): Üzemi és fentartási kiadások 6,274.500 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Bevétel 7,913.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár. Kiadás. Személyi járandóságok 302.770 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Dologi kiadások 122.400 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa) .• Üzemi és fentartási kiadások 5,766.715 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Bevétel 7,340.500 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Budapesti kir. zálogházak. Kiadás. Személyi járandóságok 225.000 frt. Balogh Géza jegyző: Okolicsányi László ! Okolicsányi László: T. képviselőház! A zálogházaknak jelentőségét én abban keresem, hogy ezek az intézetek a társadalom legszegényebb, legnyomorultabb osztályának a legnagyobb szükségben adnak némi nyomorúságos kisegítést. Minél inkább fejlődnek a közgazdasági állapotok oly irányban, hogy a vagyoni különbözetek megnövekednek és a vagyonok aránytalansága mindig nagyobb lesz, annál nagyobb fontosaággal bírnak mindazon intézmények, a melyek a legszegényebb osztályokat érdeklik, (Igaz! Úgy van! a bal-és szélső baloldalon.) és épen azért szükséges, hogy figyelmünket ezekre az intézetekre is kitérj eszszük és tekintettel legyünk arra, hogy azok az emberek, a kik talán munka hiányában, talán a nagy közterhek által, szerencsétlen közgazdasági viszonyok által sújtva, a már ól-holnapra való megélhetéssel küzdenek és a kisegítésre egynehány frtot akarnak saját ingóságaik elzálogosításával maguknak kézhez szerezni, hogy a legszükségesebb költségeket fedezhessék, hogy ezek az emberek legalább ki ne zsaroltassanak, ki ne zsákmányoltassanak azok által, a kiknek kezökben van a zálogház. Megdöbbenéssel és megbotránkozással értesültem arról, -— mikor utána jártam, — hogy a budapesti ma-