Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.
Ülésnapok - 1892-577
434 577. országos ülés 1896. márczins C-án, pénteken. kedvezményben, mert az egyenlő elbánás eszméjének ez is megfelelne. Azonban én ezúttal sem az egyik, sem a másik irányt magamévá nem teszem, mert abban a felfogásban vagyok, hogy inczidentaliter hozni olyan határozatokat, a melyek kedvezmények nyújtására vonatkoznak, olyan kedvezmények nyújtására jelesen, a melyeknek tartalmát nem ismerjük, mert legalább én nem tudom, hogy a tisztviselők általában miféle kedvezményben részesülnek, — szerintem nem he' lyes, mert olyasmihez járulunk hozzá, a minek tartalmát megbírálni nem is tudjuk. (Helyeslés lalfelöl.) Ebből a szempontból én abban a nézetben és felfogásban vagyok, hogy igen is szükséges a vasúti menetjegyeknek olyan szabályozása, mely az egész vonalon, tehát minden vonatkozásaiban megállapítsa azon kedvezményeket, a melyek a vasúti jegyek tekintetében egyik s másik szolgálati kategóriának nyújtatnak vagy nyújtatnak másoknak is, a kik ezen kategóriákon kiviil állanak, de azt így mellékesen és házhatározattal megoldhatónak és elútasíthatónak nem tartom. E szempontból tehát én a magam részéről azt óhajtanám, hogy ez a szabályozás végre-valahára az egész vonalon megtöiténjék, és ez oly állandó czinosoráúl szolgáljon, a melytől a miniszter egy esetben sem térhet el, sőt ezt, mint egy szabályt, mindenkor követni legyen köteles. Ugyanazért én a magam részéről a határozati javaslatot nem fogadom el, hanem azt óhajtom, hogy a t. kormány a vasúti menetjegyeknek szabályozási Kérdését valahára munkába vegye és oldja meg, és egyszersmind hozza a háznak tudomására alkalmas módon, például a jövő évi költségvetés tárgyalása alkalmával, hogy legyen erről a ház is értesülve. (Helyeslés a baloldalon.) Ezt tartanám a magam részéről helyesnek; addig azonban, míg ez megtörténik, én semmiféle kedvezményezéshez, sem egy, sem más alakban hozzá nem járulok. Egyébiránt a tételt meg nem szavazom. (Helyeslés bafelól.) Elnök: Szólásra senki sincs följegyezve. Kivan még valaki szólani ? Senkisem kíván; a vitát bezárom. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter: Szalay Károly t. képviselő ár a múlt napon bizonyos megjegyzéseket tett a győrveszprémi— dombóvári vasútra vonatkozólag, a melyekre én ugyan rögtön megtettem észrevételeimet, a mennyire ismertem a tényállást, azonban, különösen miután az Értesítőből is megismertem az ő beszédét, láttam, hogy több olyan pontot érintett, a melyekre tegnap a választ még meg nem adtam, de a melyekre a választ megadni feltétlenül szükségesnek tartom. Ezt most annál inkább megtehetem, mert hiszen az idevonatkozó ügyiratok előttem fekszenek. (Halljuk ! Halljuk!) Nem akarok ismételten kiterjeszkedni azon bizonyos 35 százaléknyi törzsrészvények kérdésére, mert azt hiszem, hogy ez a kérdés már a tegnapi nap teljesen felvilágosíttatott. Azonban t. képviselő úr előadásában megemlíti és nagy súlyt helyez azon körülményre, hogy akkor, midőn az engedélyokmány ezen vasútra vonatkozólag kiadatott, még miniszteri elődöm úgy hozta be ezen kérdést a minisztertanácsba, mint hogyha ő az ideiglenes építési munkát nem akarná megengedni és annak daczára már én, mint utódja, az ideiglenes építési engedélyt megadtam hivatalból. Hát e tekintetben a t. képviselő úr előadásaiban egy tévedés fordul elő, tudniillik az, hogy ezen kérdést a minisztertanács elé nem elődöm, hanem én magam vittem. Igaz, hogy én azzal a javaslattal tettem ezt, hogy a vasút fontossága daczára az előzetes építési engedély ne adassék meg, mert ezt nézetem szerint csak a legritkább esetekben, — a hol rendkívüli körülmények annak indokoltságát feltüntetik, —• szeretném megadni, azonban a minisztertanács épen ily rendkívüli viszonyokra való tekintettel és azokra való hivatkozással és ép a belügyminiszter óhajtására, a ki tekintve azon körülményt, hogy az 1894. évi rossz termés következtében azon vidéken, hnl ezen vasút végig vonul, inség uralkodik, és azon czélból, hogy annak a szegény népnek muuka adassék, kívánta, hogy az ideiglenes építési engedély, — tekintettel arra, hogy a végleges építési engedély a tárgyalások hosszaságáuál fogva csak több hó elteltével lesz kiadható, — megadassék, adta meg az előzetes építési engedélyt. Hogy ez így van, t. ház, erre nézve bátor v.igyok hivatkozni a győr—veszprém—dombóvári vasút építéséről szóló törvényjavaslat indokolására, mely mint 824. számú ügyirat a t. ház előtt fekszik, s a hol világosan meg van mondva, hogy a minisztertanács hozzájárulásával az ideiglenes építési engedélyt ezen vasútra már megadtam. Egy másik észrevétele a t. képviselő úrnak arra vonatkozik, hogy az az előterjesztés, a mely minden törvényjavaslat benyújtása előtt szükséges, a melyben tudniillik ő Felsége előleges engedélye kikéretik, az illető törvényjavaslat előterjesztésére, úgy történt, hogy a felterjesztésben a tényállás csonkítva adatott elő és hogy abban sem az nincs kitűntetve, ki volt az előmunkálati engedélyes, sem az, hogy ki kapta az engedélyt. Hát a t. képviselő úrnak ezen állítása ismét határozott tévedés. Bátor vagyok annak
