Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-577

434 577. országos ülés 1896. márczins C-án, pénteken. kedvezményben, mert az egyenlő elbánás esz­méjének ez is megfelelne. Azonban én ezúttal sem az egyik, sem a másik irányt magamévá nem teszem, mert abban a felfogásban vagyok, hogy inczidentaliter hozni olyan határozatokat, a melyek kedvezmények nyújtására vonatkoznak, olyan kedvezmények nyújtására jelesen, a melyek­nek tartalmát nem ismerjük, mert legalább én nem tudom, hogy a tisztviselők általában miféle kedvezményben részesülnek, — szerintem nem he' lyes, mert olyasmihez járulunk hozzá, a minek tar­talmát megbírálni nem is tudjuk. (Helyeslés lalfelöl.) Ebből a szempontból én abban a nézetben és felfogásban vagyok, hogy igen is szükséges a vasúti menetjegyeknek olyan szabályozása, mely az egész vonalon, tehát minden vonat­kozásaiban megállapítsa azon kedvezményeket, a melyek a vasúti jegyek tekintetében egyik s másik szolgálati kategóriának nyújtatnak vagy nyújtatnak másoknak is, a kik ezen kategóriá­kon kiviil állanak, de azt így mellékesen és házhatározattal megoldhatónak és elútasíthatónak nem tartom. E szempontból tehát én a magam részéről azt óhajtanám, hogy ez a szabályozás végre-valahára az egész vonalon megtöiténjék, és ez oly állandó czinosoráúl szolgáljon, a mely­től a miniszter egy esetben sem térhet el, sőt ezt, mint egy szabályt, mindenkor követni legyen köteles. Ugyanazért én a magam részéről a határo­zati javaslatot nem fogadom el, hanem azt óhajtom, hogy a t. kormány a vasúti menet­jegyeknek szabályozási Kérdését valahára mun­kába vegye és oldja meg, és egyszersmind hozza a háznak tudomására alkalmas módon, például a jövő évi költségvetés tárgyalása alkalmával, hogy legyen erről a ház is értesülve. (Helyeslés a bal­oldalon.) Ezt tartanám a magam részéről helyesnek; addig azonban, míg ez megtörténik, én semmi­féle kedvezményezéshez, sem egy, sem más alak­ban hozzá nem járulok. Egyébiránt a tételt meg nem szavazom. (Helyeslés bafelól.) Elnök: Szólásra senki sincs följegyezve. Kivan még valaki szólani ? Senkisem kíván; a vitát bezárom. Dániel Ernő kereskedelemügyi mi­niszter: Szalay Károly t. képviselő ár a múlt napon bizonyos megjegyzéseket tett a győr­veszprémi— dombóvári vasútra vonatkozólag, a melyekre én ugyan rögtön megtettem észrevéte­leimet, a mennyire ismertem a tényállást, azon­ban, különösen miután az Értesítőből is meg­ismertem az ő beszédét, láttam, hogy több olyan pontot érintett, a melyekre tegnap a választ még meg nem adtam, de a melyekre a választ megadni feltétlenül szükségesnek tartom. Ezt most annál inkább megtehetem, mert hiszen az idevonatkozó ügyiratok előttem fekszenek. (Hall­juk ! Halljuk!) Nem akarok ismételten kiterjeszkedni azon bizonyos 35 százaléknyi törzsrészvények kérdé­sére, mert azt hiszem, hogy ez a kérdés már a tegnapi nap teljesen felvilágosíttatott. Azonban t. képviselő úr előadásában meg­említi és nagy súlyt helyez azon körülményre, hogy akkor, midőn az engedélyokmány ezen vasútra vonatkozólag kiadatott, még miniszteri elődöm úgy hozta be ezen kérdést a miniszter­tanácsba, mint hogyha ő az ideiglenes építési munkát nem akarná megengedni és annak da­czára már én, mint utódja, az ideiglenes építési engedélyt megadtam hivatalból. Hát e tekintet­ben a t. képviselő úr előadásaiban egy tévedés fordul elő, tudniillik az, hogy ezen kérdést a minisztertanács elé nem elődöm, hanem én ma­gam vittem. Igaz, hogy én azzal a javaslattal tettem ezt, hogy a vasút fontossága daczára az előzetes építési engedély ne adassék meg, mert ezt né­zetem szerint csak a legritkább esetekben, — a hol rendkívüli körülmények annak indokoltságát feltüntetik, —• szeretném megadni, azonban a mi­nisztertanács épen ily rendkívüli viszonyokra való tekintettel és azokra való hivatkozással és ép a belügyminiszter óhajtására, a ki tekintve azon körülményt, hogy az 1894. évi rossz ter­més következtében azon vidéken, hnl ezen vasút végig vonul, inség uralkodik, és azon czélból, hogy annak a szegény népnek muuka adassék, kívánta, hogy az ideiglenes építési engedély, — tekintettel arra, hogy a végleges építési enge­dély a tárgyalások hosszaságáuál fogva csak több hó elteltével lesz kiadható, — megadassék, adta meg az előzetes építési engedélyt. Hogy ez így van, t. ház, erre nézve bátor v.igyok hivatkozni a győr—veszprém—dombó­vári vasút építéséről szóló törvényjavaslat indo­kolására, mely mint 824. számú ügyirat a t. ház előtt fekszik, s a hol világosan meg van mondva, hogy a minisztertanács hozzájárulásával az ideiglenes építési engedélyt ezen vasútra már megadtam. Egy másik észrevétele a t. képviselő úrnak arra vonatkozik, hogy az az előterjesztés, a mely minden törvényjavaslat benyújtása előtt szük­séges, a melyben tudniillik ő Felsége előleges engedélye kikéretik, az illető törvényjavaslat előterjesztésére, úgy történt, hogy a felterjesz­tésben a tényállás csonkítva adatott elő és hogy abban sem az nincs kitűntetve, ki volt az elő­munkálati engedélyes, sem az, hogy ki kapta az engedélyt. Hát a t. képviselő úrnak ezen állítása is­mét határozott tévedés. Bátor vagyok annak

Next

/
Oldalképek
Tartalom