Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-577

577. országos ülés 1896. márczins 6-án, pénteken. 433 pedig, az intézmények javításának halogatásával, a népet csak elkeserítik, és valahányszor segítséget akármik kérni az államtól, mindig azt mondják, hogy miből, mire? Ily körülmények között azután ne méltóztassék csodálkozni azon, hogy ha abban a népben a ragaszkodás a magyar állani, és a magyar állameszme irányában nem erősbödik, hanem folytonosan gyengül, épen azért, mert ott a bajok nagyon komolyak. T. miniszter úr! Ezért vagyok bátor kérni, hogy legalább az olyan ügyeket, a melyek valami csekélybe kerülnek, és a melynek méltányossága szembeszökő, méltóztassék legalább azokat teljesíteni, és az ottani pusztai megállóhelyeknél egy kis várótermet építtetni, hogy az a szegény óg rossz ruhákban odavándorló nép legalább fedél alatt legyen, mikor a zápor vagy a hó verné. Ezt vagyok bátor a miniszter úr figyelmébe ajánlani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Schóber Ernő jegyző.* Bessenyei Ferencz ! Bessenyei Ferencz: T. ház! Hogy a vita előrehaladott stádiumában igen rövid kívánok lenni, az csak természetes, és ezért nemcsak hogy egyházpolitikával és az igazságügyi tárcza kérdésével nem foglalkozom, de a parlamenti szokástól eltérőleg az előttem felszólalt képviselő urak állításaival szemben sem foglalok állást. Sőt azon vádak ellenében sem érvelek, a melyek a m. kir. államvasutak ellen kényelmi szempontból is felhozattak, mert hála Isten, el lehet gondolni, hogy Magyarországon útazhatik az ember legkényelmesebben, bizonyára kényelmesebben, mint a nyugat államaiban, a hol nagyon sok kívánni valót hagy fenn az utazó közönség kényelme. Én abban kívánom követni az előttem felszólalókat, hogy bizonyos kéréssel álltak elő. Én is kéréssel állok elő egyrészt, másrészt azért szólalok fel, hogy Rosenberg Gyula t. képviselőtársam által tett javaslatot pártoljam. Szükségtelen indokokat felhozni, mert ő maga, azután Földváry Miklós t. barátom kifejtették ezen indokokat, de megvallom, nem értem azt, hogy az állami tisztviselő és a megyei tisztviselő közt diszparitás álljon fenn e tekintetben. Egy és ugyanazon államnak tisztviselői; és ha megnézzük azon fontos ügykört, a melyben a közigazgatás forog, bizonyára sokkal tartalmasabbnak, kiszélesbítettnek és sokkal felelősségteljesebbnek kell azt mondani. Ezért én őszinte szívvel pártolom Rosenberg Gyula barátom indítványát. (Helyeslés jobbfelől). A másik egy kérés a t. miniszter úrhoz ; egy délvidéki nagyfontosságú városnak érdekét kívánom a miniszter úrnak becses figyelmébe ajánlani. Mint igen jól tudja az igen tisztelt miniszter úr, Temesvár városa, a mely különben is azon szerencsétlenség folytán, hogy vár KÉPVH NAPLÓ. 1892—97. XXX. KÖTET. volt, különböző, egymástól meglehetős távolságba eső városrészekre van osztva. Ez a széttagoltság csak növelve lesz azáltal, hogy egyrészt a temesvár—versecz—fehértemplom —báziási, másrészt a temesvár—orsovai vonal közvetlen a vár közelében menvén el, teljesen gátolja ott a forgalmat és közlekedést. Értelme volt ennek akkor, mikor a temesvári várnak még hadászati jelentősége meg volt, de már akkor is a forgalom érdekében véghetetlen hátrányosnak tűnt fel ezen vasutaknak a vár köz veti enközelében vitele. Most azonban, midőn a várnak hadászati jellege megszűnt, midőn a várbástyáknak lebontása engedélyezve van, valóban csakis ez az akadálya annak, hogy a város nem terjeszkedhetik, nem épülhet ki, mert azon egy forgalmi ér, a mely egyik külvárosból a belvároson, vagyis a váron keresztííl a másik külvárosba a forgalmat eszközli, a vasxitak által az azokon levő gyors-, személy-, teherés rendezési vonatok által naponként annyira fel lesz tartva, hogy csak magánál a lóvonatú vasútnál a nappali közlekedésnél 30 kocsiközlekedési számmal alacsonyabb a forgalom, mint hogyha ezen akadály nem léteznék. Érzi ezt mindenki Temesváron, különösen pedig az ipar érdeke, és ezért azon kérést intézem a kereskedelmi miniszter úrhoz, hogy miután egy gazdag iparvárosnak az érdeke nem azt követeli, hogy forgalma és közlekedési érdeke megbéníttassék, hanem azt, hogy minden akadály eltávolíttassák, ezen vasúti vonalak áthelyezése iránt, ennek a jóravaló délvidéki városnak érdekében mentől hamarább intézkedni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl) Különben a tételt elfogadom. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Balogh Géza jegyző : Horáuszky Nándor! HoránszkyNándor: T. képviselőház! Én a magam részéről kizárólag csak a Rosenberg Gyula t. képviselőtársam által benyújtott határozatijavaslatra óhajtok néhány észrevételt tenni. (Halljuk! Halljuk!) ' Mindenekelőtt megjegyzem, hogy én a határozati javaslatnak azt az elvi részét, hogy a törvényhatósági tisztviselők az állami tisztviselőkkel mindenesetre egyenlő elbánásban részesíttessenek, a magam részéről is helyeslem, sőt azon felfogásban vagyok, hogy azt helyesen ellenezni nem is lehetne, sőt nem hiszem, hogy maga a t. miniszter úr is ezt az elvet el nem fogadja. Azonban az indítvány kedvezményezés eszméjéből indul ki, és ezen alapeszme alapján kéri az egyenlő elbánást, a melynek tehát végértelme oda megy ki, hogy a törvényhatósági tisztviselők is kedvezményben részesíttesenek. Ámde ezt a kérdést meg is lehetne fordítani; lehetne t. i. azt akképen fogni fel, hogy tehát az állami tisztviselők se részesíttessenek 55