Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-577

577. országos ülés 1896. márczius 6-án, pénteken. 425 külön vállalatokat, hát olyan viszonyban, mint a minőben mi vagyunk a monarchia másik államával, ez a két hajózási vállalat ne egymásnak a vesztére és egymásnak ellenére, hanem egymás mellett, egymásnak támogatására működjék; (Helyeslés jobbfelöl.) de szükségesnek tartottam, t. ház, továbbá a magyar folyamhajózási vállalat érdekében és annak nyugodt fejlődése, annak megindulása érdekében. Ezek, röviden összefoglalva, a magyar folyamhajózási társaság létesítésének előzményei, és azt hiszem, hogy ezek a tények és ezek az indokok homlokegyenest ellentétben vannak azokkal a tényekkel, melyeket Hock János képviselő úr felhozott. (Úgy van! jóbbfelöl.) Hock János: Semmitsem látok még! Tényeket kérek! Lukács Béla: A képviselő úr hivatkozik további tényekre és visszatér a magánhajózásoknak általa sokat hangoztatott érdekeire. A képviselő úr azt mondja, hogy én kicsinylem a magánhajózásnak fontosságát, és annak illusztrálására, hogy akkor, midőn kicsinylem a magánhajózás jelentőségét, nincs igazam, forgalmi adatokra hivatkozik; nevezetesen hivatkozik a budapesti hajóforgalomra. Hivatkozik a képviselő űr arra, hogy a budapesti forgalomban a magánhajózás az összes forgalomnak az 1892 — 93 és 94-ik évi adatok szerint körülbelül 35—40%-át látta el. Hát, t. képviselőház, én azt hiszem, hogy ezekben az adatokban alapos tévedés van ; itt tudniillik a magánhajózás hangzatos czíme alatt a képviselő úr megint összefoglalja az egész forgalmat, melyet a hajózás a Dunagőzhajózási társaságon, meg az államvasútakon kívül ellátott, . . . Hock János: Természetesen, a magyar magánhajózás! Lukács Béla: . . . a mennyiben a régi adatok szerint sokszor beleszámították az államvasúti hajózást is, de bele van számítva a győri gőzhajós társaság hajóraja, mely a legtekintélyesebb volt, . . . Hock János: Ez is az volt! Lukács Béla: . . . bele van számítva a Luczenbacher utódainak hajóraja, . . . Hock János: Ez szintén az volt! Lukács Béla: . . . illetőleg az általa teljesített forgalom és bele vannak számítva az összes fahajók, illetőleg fäuszályok, a melyek nem maguk jönnek Budapestre, — tehát ez nem gőzhajózás, — hanem a melyek vontatókkal hozatnak ide fel. Ebből következtet a képviselő lír egy nagy forgalmat és csakugyan ezeknek érdekét sérteni nem indokolt. Magam is tökéletesen osztozom e nézetben. De tessék figyelembe venni, hogy először is ezen forgalomnak egy része, és pedig jelentékeny része, egyáltaKÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXX. KÖTET. Iában nem érintetik, mert hiszen a mint már említettem, a két legnagyobb gőzhajózási vállalat benne van a magyar folyamhajózási társaságban, de a többieknek érdeke sincs érintve és sértve egyáltalában. A budapesti gabonaforgalom a magyar folyamhajózási társaság létesítése által egyáltalában érintve nincs. Ezen forgalomnak legnagyobb része, mint mondtam, fauszályokban jön fel, azokban az ismeretes gabonahajókban; ezeket fel kell vontatni és így ezen uszály-hajózás érdeke talán nincs sértve az által, hogy most több gőzhajó áll rendelkezésre, a melyek a vontatásban konkurrálnak, a melyek ennélfogva könnyebben állnak rendelkezésre, mint eddig. Hock János: Felemelték a vontatási díjakat! Lukács Béla: A képviselő úr most ismételten hivatkozik arra, hogy felemelték a vontatási díjakat. Én ebben az irányban tájékoztam magamat. Utóvégre, hogy egyes magánhajósok, a kiknek gőzöseik vannak és épen a kiknek érdekében szólalt fel a képviselő úr, vájjon felemelték-e a vontatási díjakat, azt nem tudom : kérdje azt meg a képviselő úr tőlük, közelebbi összeköttetésben van velők; hogy a Dunagőzhajózási társaság felemelte-e, azt sem tudom; nem hiszem, hogy felemelte, mert hiszen ezt a konkurrenczia szabályozza. Hock János: Tessék megkérdezni a minisztert ! Lukács Béla: Hanem a mi a folyamhajózási társaságot illeti, mert hiszen csakis arra van direkt befolyása a kormánynak, én, t, képviselőház, tájékoztam magamat erre a kérdésre vonatkozólag ezen társaság vezérigazgatójánál, a ki előttem határozottan kijelentette, hogy arról szó sincs, hogy a magyar folyamhajózási társaság a vontatási díjakat felemelte. Az előfordult, gondolom, a múlt év őszén, a mikor kicsiny volt a víz és a mikor tehát a hajózási társaság félt attól, hogy egyes rozoga fahajóva! esetleg zátonyra akad, és akkor a társaság, mint vontató, köteles megtéríteni a kárt, akkor — mondom — igenis, előfordult, hogy ilyen viszonyok között néhány esetben nem nagyon sietett az illető szállítások elfogadására, de az, hogy felemelték volna a vontatási díjakat, ismétlem, egy határozott kijelentés alapján, egyáltalán nem áll, sőt ellenkezőleg, a korábban fennállottnál mérsékeltebb vontatási díjtételeket számítnak. (Helyeslés jóbbfelöl.) Hock János: Ne az igazgatótól tessék kérdezni, hanem a magánhajósoktól! (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy ne szakítsa félbe a sáónokot! Lukács Béla: A képviselő úr, ugyancsak Bt