Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.
Ülésnapok - 1892-577
426 ° 77 * or8Z! »gos ülés 1890. márczius 6-án, pénteken. a magánhajósok érdekei körül kifejtett buzgalmában arra is hivatkozik, hogy a magánhajósoknak az a jegyzéke, a melyre én hivatkoztam, hiányos s hogy én azt önkényesen csoportosítottam úgy, a hogy az az én álláspontomnak és felfogásomnak megfelel. Hivatkozott azután a képviselő úr arra, hogy kihagytam, mert számításomnak nem felel meg, a Ferenczcsatorna gőzhajózási részvénytársaságot. Erre vonatkozólag én azt állítottam múltkor, hogy az egészen különleges czéloknak szolgál, a mely a magánhajózásnál, úgyszólván, figyelembe sem jöhet s a melynek érdekei érintve nincsenek; ezt az állításomat most is föntartom. Tudomásom szerint így áll a dolog. Áz a hajózási vállalat a Ferencz-csatorna torkolatából, Bezdántóí kezdve hozza fel a Ferencz-csatornán a gabonahajókat és az árúszállítmányokat Budapestre. Ez a forgalom egyáltalán nincs érintve a folyamhajózási társaság által, érdekei semmiképen sem szenvednek sérelmet, és — nézetem szerint — egyáltalán nem indokolt azt a képviselő úrnak az ő magáohajósai közé foglalni. (Helyeslés jobbfelől) A képviselő úr hiyatkozik továbbá a panesovai hajózási vállalatra, a Rosniayer Schwimmer, Dénes és Huber nevíí gőzhajózó czégekre. A pancsovai vállalat legalább azon adatok szerint, a melyek akkor állottak rendelkezésemre, a mikor ezekkel a kérdésekkel foglalkoztam, egyenként egy-egy csavargőzössel bírt, a Rosmayer-ezég 2 kerekes gőzössel, a Schwimmerczég pedig egy gőzössel bírt. Tehát négy-öt hajóról van itt szó, melyek közííl néhány csavargőzös s így ezek egy nagyobbszabású hajózási vállalatnál tulajdonképen nem is jöhetnek figyelembe. Áll tehát az, a mit mondottam, hogy akkor, a midőn egy nagy, versenyképes hajózási vállalatnak megalakításáról volt szó, a melynek meg kell felelnie úgy az előhaladott kereskedelmi és műszaki igényeknek, mint egyáltalán azon követelményeknek, a melyeket a mai, még mindig fokozódó verseny-' viszonyok között, hajózási vállalattól várunk, hogy akkor, utóvégre, néhány vállalkozónak egy pár gőzösére reflektálni nem lehetett, és egy nagy, önálló, erő's, kellő tőkével ellátott vállalatnak létesítését ott kezdeni, hogy ezeket a legnagyobbrészt már régi és itt bizonyos különleges czéloknak úgyis szolgáló hajókat összegyűjtsük s azzal kezdjük egy vállalat létesítését; azt a magam részéről czélszerűnek nem tartottam, annak végrehajtására vállalkozni nem akartam. (Helyeslés jobbfelöl.) A képviselő úr azután ismét hivatkozik azokra az állítólagos titkos egyezményekre. Ezzel szemben én csak ismételten arra hivatkozom, a mit már a múlt alkalommal bátor voltam előadni: hogy a folyamhajózási társaság létesítésére vonatkozó mindennemíí megállapodás — habár azoknak túlnyomó része az én nézetem szerint adminisztratív és végrehajtási intézkedés jellegével bír és egyáltalában nem is tartozik a törvényhozás, elé — mondom, minden egyezmény annak idején a közlekedési bizottságban és a pénzügyi bizottságban behatóan meg lett vitatva. Utóvégre már ötnegyed éve, hogy ezek a tárgyalások folytak, de mégis élénk emlékezetemben vannak és senki sem mondhatta azt, hogy a közlekedési bizottságban és a pénzügyi bizottságban ezek a kérdések a lehető alapossággal behatóan és kimerítően ne tárgyaltattak volna. Az összes egyezmények a pénzügyi bizottságban rendelkezésre állottak; azoknak az alapján és azoknak az ismeretével tette meg a pénzügyi bizottság a házban a maga jelentését. A képviselőházban történt tárgyalást megelőzőleg az összes egyezmények, mindazok az úgynevezett titkos egyezmények, melyekre a képviselő úr már hivatkozott, vagy még ezután akar hivatkozni, itt a házban minden képviselőnek rendelkezésére lettek bocsájtva. Igaz, kinyomatva és szétosztva nem lettek, de indokoltam akkor, hogy mért nem tartom czélszerűnek, hogy ezek a megállapodások oly tényezőknek is tudomására jöjjenek, melyek esetleg versenyvállalatokban, vagy egyébként érdekelve vannak. Ennélfogva ezeknek kinyomatását helyesnek nem tartottam. (Helyeslés a jobboldalon.) Egy erre vonatkozó, a házban felmerült konkrét indítványnyal szemben, melyben egyébként csak a Dunagőzhajózási társasággal kötött megállapodások kinyomatása kívántatott, a képviselőház az előadó úr által, általam és más képviselő urak által is előadott indokok és észrevételek meghallgatása után, azon indítvány mellőzésével, a törvényjavaslatot elfogadta és így ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedett. Azt az állítást tehát, hogy itt titkos egyezmények voltak vagy vannak, ezek után, azt hiszem, határozottan visszautasíthatom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) De, azt mondja a képviselő úr, hogy ezek a megállapodások nemcsak titkosak, hanem illegitimek is, törvényen kívtíl, budgeten kívül vannak. Nézetem szerint ez sem áll. Azon intézkedések, melyekre a t. képviselő űr speczialiter hivatkozik, az én nézetem szerint tisztán az adminisztráczió körébe tartozó intézkedések. Ilyen megállapodások eddig is létesíttettek adminisztratív hatáskörben, a nélkül, hogy a törvényhozás jóváhagyása azokra vonatkozólag külön kikéretett volna. A mióta alkotmányos életünknek a gyakorlata fennáll, — hiyatkozhatom az illető minisztériumok irattárára — ilyen és
