Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.
Ülésnapok - 1892-576
576. országos ülés 1890. márczius 5-éu, csütörtökön. 395 Erdőd és Gombos között van. Egyúttal érdekes, t. képviselőház, azon összehasonlítás, a melyet a kamara tesz arra nézve, hogy ezen összeköttetés által mennyivel rövidebb lenne az út egyenes irányban. (Halljuk! Halljuk!) Az összehasonlítás a következőket tűnteti elő, Szegedet nézve kiindulási pontúi: SzegedBudapesten át Fiúméba 792 kilométer, SzegedBudapest-Pragerhof 520 kilométer; Szeged-Újvidék-Fiume 796 kilométer; holott Szeged-Baja Báttaszék-Fiume 619 kilométer; Szeged-BajaPragerliof 399 kilométer; Szeged-Gombos-ErdődFiume 677 és Szeged-Gombos-Pragerhof 478 kilométer. E szerint ha a Duna áthidalása következtében Baja-Báttaszékkel az összeköttetés létesíttetnék, akkor Baja-Báttaszéken át Fiúméba 173 kilométerrel rövidebb úton juthatna el az illető utas és szállíttathatnának az árúczikkek. Pragerhofba 125 kilométer, Szegedről Újvidékkel szemben Baja-Báttaszéken át Fiumébe 177 kilométer, Gombos-Erdődön keresztül Budapest és Újvidékkel szemben 115 — 119; Pragerhofba 42 kilométer útnyereséget érhetne el az illető utas vagy árú. De ezenkívül még más érdekek is követelik ezen összeköttetésnek mielőbbi sürgős létesítését. Mert ha ezen összeköttetés csak Bajaés Báttaszéknél létesíttetnék is első sorban, már akkor is azon vidéknek egy régi óhaja teljesülne, a mely vidék az egész téli évszakon át nélkülöz mindennemű összeköttetést a túlsó részszel. Már pedig ez nagy fontossággal bír, különösen egyfelől Baranya- és Tolnamegyékre, másfelől a déli részekre, miután Baranya- és Tolnamegye oly termékekkel rendelkezik nagy mértékben, a milyen a fa, kőszén, kő és mész, a mely termékekkel az innenső oldal, a déli rész egyáltalában nem bír és a melyekre ott rendkívüli nagy szükség van. Ha ezen geografiailag szomszédságban levő részek ezen összeköttetések által közforgalmilag és kereskedelmileg is szomszédságba hozatnának, akkor ezen árúczikkek kiegyenlítése — miután mindkét rész termékeik és szükségleteik kiegyenlítésére vannak utalva — lehetővé tétetnék. Most oly helyzet van, hogy a dunáninneni rész ezen szükségleteit a természeti akadályok miatt a másik rész termékeivel ki nem elégítheti, mert azok a közforgalom hiánya miatt oly sokba kerülnének neki, hogy azt az értéket nem képviselik, a melyet ők saját szükségleteik czéljára alkalmasnak találnak. A nehézség ugyanis abban áll, hogy télen át egyáltalában semminemű közlekedés, forgalom nem létezik, nyáron pedig ezen termékeket csak nagy nehézséggel, többszöri fel- és átrakodás útján lehetne odaszállítani, a mi által azoknak értéke rájuk nézve elenyészik. így megtörténik, hogy daczára, hogy Baranya- és Tolnamegye kőszéntermelése gazdag, a kőszent télen át azok, a kik a déli részen azt egyáltalában nem nélkülözhetik, nem Baranya- és Tolnamegyékből szerzik be, hanem porosz szenet használnak, mert ehhez előnyösebben jutnak, mint jutnának a nehéz közlekedés folytán a közel szomszédságban levő és jó minőségű baranyamegyei szénhez. Azután az sem érdektelen, hogy ezen két résznek a vasúti közlekedés által való közeli szomszédságba hozatala lényeges befolyással lenne arra, hogy a philloxera által amúgy is sújtott vármegyék ezen termékeik könnyű szállítása által lényeges jövedelemhez juthatnának, sőt a munkások újabb existencziára tennének szert és nem volnának kénytelenek otthonukat elhagyva, kivándorlás útján másutt keresni a megélhetést maguk és családjuk részére. De közgazdaságilag lényeges előnyt nyújtana az által is, hogy a bortermelő vidék a Dunán túl, melyet a philloxera teljesen elpusztított, ösztönt nyerne arra, hogy a philloxera által elpusztított terűletet mielőbb rekonstruálja, mert boraira nézve is a szomszédban — mivel a Dunán innenső vidék bortermeléssel nem foglalkozik — a legkönnyebben és legállandóbban találna biztos vevőt. De, t. képviselőház, nem foglalkozom tovább (Halljuk!) ezen vasúti hidak által való összeköttetés szükségességével, miután az általam röviden elmondott és felhozott bizonyítékok meggyőzhették mind a t. képviselőházat, mind a t. miniszter urat arról, hogy közgazdasági, közforgalmi és kereskedelmi érdekből ezen vasúti hidak létesítése tovább nem halasztható. Történtek is már ezelőtt több ízben felszólalások azon vidéken lakó képviselőtársaim részéről, más alkalommal, és az akkori miniszter urak beismerték ennek rendkívüli fontosságát és mégis ígérték annak mielőbbi létesítését, ahhoz kötve azt, mihelyest a pénzügyi viszonyok azt megengedik. Sőt úgy tudom, t. képviselőház — legalább úgy vagyok értesülve, — hogy a jelenlegi t. miniszter úr is beismerte ennek az ügynek rendkívüli fontosságát és megígérte legalább a Baja és Báttaszék közti állami vasúti hídnak mielőbbi kiépítését. Én, t. képviselőház, ezen ígéret folytán — nem tudom, jól vagyok-e értesülve — kerestem az idei költségvetésben az erre szükséges öszszegnek felvételét, azonban nem találtam meg. És miután ezen ügynek elodázása a vidék érdekében, szerintem, nem tanácsos, és miután úgy tudom — legalább a t. miniszter úr bevezető beszédében említést tett arról — hogy a vasúti beruházásokra vasúti kölcsön terveztetik felvétetni : én ezúttal nem szándékozom határozati 50*
