Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-568

216 568. országos ülés 1896. február 25-én, kedden. mi azt nem tudjuk megvédelmezni, (Igaz! Úgy van 1 a szélső baloldalon.) azon esetre mi adandó alkalommal újból fogjuk rendezni, mint 1879-től íogva rendeztük valutánkat, ha úgy esik, nagyobb kárral is, mint most és elhiszszük, hogy a magyar hazának szüksége van idegen keverékre stb. Azon esetre, t. ház, ha mi jövőben csak műkedvelő nemzetgazdászokat állítunk a gyakorlati emberekkel szemben, nemcsak, hogy nem fogjuk belátni a külön vámterület feltétlen szükségességét, hanem, ha az osztrákok vagy merkantilistáink érdeke úgy kívánja, elhiszszük azt is, hogy tulajdonképen gazdagabbak vagyunk Ausztriánál, nagyobb terhet is elbírunk, mint ők, szóval minden áron ki fogunk Ausztriával nemcsak most, hanem a jövőben is egyezkedni. Pedig a képviselő uraknak csaknem mindegyike látta már Bécset; ha csak Bécs építményeit és kincseit nézzük, bizony nagy probléma lesz előttünk, vájjon Magyarországnak összes ingóságai és építkezései felérnek-e egyedül Bécs vagyonával ? Ez egy oly kérdés, melylyel komolyan foglalkoznunk kell. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Csakhogy ha Csehországban például az Erzgebirg vidékét, Karlsbadot, Franzensbadot nézzük, itt egy pár négyszögölnyi területen van annyi vagyon, építkezés, kultúra, mint egész Erdélyben, és mi mégis elhiszszük, hogy mi roppant gazdagok vagyunk, hogy óriásilag fejlődtünk, 30°/o quóta már nem is elég, még feljebb kell emelni! (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ismétlem, t. ház, távol legyen tőlem, hogy én valakit ezen a téren gyanúsítani akarnék, ismétlem, tudom, hogy üzletembernek az a feladata,, hogy a hol csak lehet, üzletet csináljon; attól a gyárostól, a ki Magyarországon csak gyárt tart üzemben azért, hogy jövedelmet érhessen el, azon hitelezőtől vagy annak ügynökétől, ki nekünk pénzt kölcsönöz, vagy ezek ügynökeitől csak nem várhatjuk, hogy ezen dolgokról felvilágosítson bennünket, hogy érdekeink védelmére síkra szálljanak; annak a nemzetnek, mely élni akar, önönmagában kell meglenni az ellenállási képességnek. A nemzetnek kell magát kultiválnia, hogy magát az egyesek túlkapás! szándékától, hajlamától megvédelmezhesse. Hogy pedig magunkról gondoskodhassunk, feltétlenül szükséges, hogy adjuk meg a lehetőséget arra, hogy nemzetünk kebelében egy értelmes iparos, kereskedői és földbirtokos középosztály fejlődhessék. Ennek más útja és módja, bármiként vélekedjenek is némelyek, hitem és meggyőződésem szerint nincs, mint a külön vámterületen megadni a lehetőséget, hogy egy ily középosztály fejlődhessék. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ép azért, midőn Molnár József és Kossuth Ferencz képviselőtársaim ezen irányban beadott határozati javaslatait a háznak becses figyelmébe és elfogadásra ajánlom, egyszersmind addig is, míg az önálló, külön vámterületet felállíthatnék, hogy ne mulaszszunk el semmit, és hogy megtehessük a kellő lépéseket hazánk közgazdasági helyzetének javítására, bátor leszek következő határozati javaslatomat a ház figyelmébe ajánlani: (Halljuk! Halljuk! Olvassa): >Határozati javaslat. Minthogy az őrlési eljárás ezéljából behozott búza lisztjének azonosságát, megállapítani nem lehet, utasíttatik a kormány, hogy a vámvisszatérítés jogosultságának fentartása mellett idegen búzát ne engedjen be.« (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Másik határozati javaslatom következőképen hangzik: (Halljuk! Halljuk! Olvassa): » Határozati javaslat. Utasíttatik a kormány, hogy tegye meg a kellő intézkedéseket azon irányban, hogy a vámterületeken kivűl eső országokból származott búza lisztje se tisztán, se kevert állapotban a magyar malmok által, mint magyar liszt, forgalomba hozható ne lehessen. Továbbá, hogy a külföldi búzából a magyar malmok által őrölt liszt úgy az ország területén, mint a külföldön csak az idegen származás szembetűnő megjelölésével legyen árusítható.* (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Mielőtt beszédemet bezárnám, még bátor leszek határozati javaslatomra vonatkozólag egy megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Tulajdonképen szembetűnhetik mindenkinek, hogy azután, miután azt mondom, hogy utasíttatik a kormány, hogy tiltsa be az idegen búzának behozatalát, miért jő az, hogy tiltsa el a jövőben azt, hogy az idegen búzával a magyar búza összekeverhető ne legyen. Hát, t. ház, ennek indokolása, mert feltehető, hogy ha mindjárt az igen t. kormány, — a mint hiszem, mert ez Dem pártkérdés, — belátva a káros hatását ezen búza beengedésének, be fogja tiltani, ha betiltja, még azon esetre is jöhetnek be vámfizetés mellett idegen búzák, a melyek, ha a magyar liszthez hozzá hevertetnek, épen olyan káros hatást fognak gyakorolni a magyar búza értékesítésére, mintha a nélkül kerülnének be. Ezt voltam bátor megemlíteni. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Josipovich Géza jegyző: Tuba János! Tuba János: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Bármennyire hálás témának mutatkoznék is az, hogy közvetlenül előttem szóló t. képviselőtársamnak néhány állítására reflektáljak, mégis a ház ideje iránti kíméletből azzal foglalkozni annál kevésbbé kívánok, mert hisz az általa