Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-560

560. országos ülés 1896. február 15-én, szombaton. 9 közülünk alig kerül ki, míg 7 — 8000 ügyvéd és bíró igényli, hogy a magán jogot tanulhassa, vagy mi szükség lehet az európai jogtörténetre, mikor az tulajdonképen nem is európai jogtörténet, hanem a frank és germán jogintézmények tömkelegének silány előadása. A magam részéről ezt az európai jogtörténetet, melyet két tanszéken adnak elő, és a nemzetközi jogot, melyet csak Muszkaországban adnak elő, külön tanszéken előadni nem tartom helyesnek és igen örvendenék, hogy ha a t. miniszter űr vagy ezeket eltörölné, vagy ezek fentartása mellett még a mostani költségvetés keretében a második magyar magánjogi tanszéket rendszeresíteni szíveskednék. Hogy ez a tanszék feltétlenül szükséges és mellőzhetlen erkölcsi kötelessége a kormánynak ez iránt intézkedni, azt nemcsak arra alapítom, hogy gróf Csáky Albin, akkori t. miniszter úr megígérte és az ő ígéreteit eddig mindenben teljesítve látjuk, hanem arra, hogy ez kenyérstúdium, az összes ügyvédeknek, bíráknak és az egész jogász nemzedéknek a magyar magánjog adja meg képzettségét. A jog többi váltó-, kereskedelmi-, csőd-, bányajog stb. csak akkor érthetők meg, ha valaki a magyar magánjogot alaposan érti. A magyar magánjog az eredeti anyajog, a melynek a többi jogok csak eltérő fejlődései. E mellett a magyar magánjog rendkívüli terjedelmű anyag is, hisz ott adják elő a jogi alapelveket, alapeszméket, jogi fogalmakat, jogintézményeket, különösen, hogy ha azt dogmatikailag fejtegetik és ott van a jogtörténeti fejtegetés is, mely az intézmények keletkezését adja elő. Ez oly óriási tananyag, melyre egy ember, egy tanszék semmi körülmények között nem elégséges. A ki érti ezen dolgok lényegét, az tudja, hogy a magánjogot nem lehet csak, vagy jogtörténeti, vagy jogdogmatikai szempontból tárgyalni, hanem e két rendszert össze kell egyeztetni. Annyival kevésbbé lehet megérteni, hogy ez a tanszék eddig nem lett felállítva. Ezen kívül indokolja ezen tanszék felállítását az is, hogy nincs oly tankönyv, mely a magánjogot és annak rendszerét tudományosa alapossággal és mélységgel tárgyalná, úgy, hogy szükséges, hogy több tanszék legyen, melyből axt a hallgatóság és a fiatalság megismerhesse. Nincs polgári törvénykönyvünk és ez ismét egy érv arra, hogy e tanszék minél előbb felállítassék. Itt van a kodifikáczió előkészítése, ez sziutén megköveteli a második tanszék felállítását. Mindig arról panaszkodnak, hogy nincsenek tanerőink, de hogy is legyen, mikor az illető tantárgyat elő sem adják. És érdekes, hogy midőn a magyar magánjognak csak egy tanszéke van, addig az osztrák jogot, kánonjogot két-két tanszéken, a római jogot három tanäzékeu adják elő. Pedig KÉPVÜ. NAPLÓ. 1892—97. XXX. KÖTET. ezek fontosság tekintetében semmi esetre sem versenyezhetnek avval. Tudjuk, t. ház, hogy a t. miniszter úr ismeri a külföldi példákat is. Hát vegye tekintetbe a franczia egyetemeket, ott a Code-dal kezdik és azzal végzik. A német egyetemen is a pandektákból és germán jogból igen sok előadást tartanak, ami szintén azt bizonyítja, hogy a németek is átlátták a magánjog rendkívüli fontosságát. Én tehát abban a meggyőződésben lennék, hogy a t, miniszter űr belátja ennek fontosságát és azt, hogy a magyar magánjog részére csak egy tanszéket fentartani helytelen dolog: még e költségvetés keretén belül meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket. Más tekintetben sem jár el a magyar kormány a tanszékek ügyében úgy, a mint azt a közérdek megkívánja. Én nem tudom t. ház, mi i az oka annak, hogy a t. miniszter úr mért nem tölti be az általa minisztersége előtt elfoglalt tanszéket. Hiszen, mikor látjuk, hogy naprólnapra szaporodik a bűntettesek száma, a büntetőjogi előadásokra már nem volna szükség? Mondja meg tehát a t. miniszter űr, hogy egy esztendő óta miért nincs betöltve azon tanszék, melyet ő azelőtt elfoglalt ? Csak nem azt várják, hogy meddig maradhat valaki miniszter, hogy azután visszamehet-e vagy nem? Én azt tartom, hogy az ilyen tanszéket azonnal be kell tölteni. Ott van a másik, a perrendtartási tanszék, Plósz Sándor tanszéke, a mely szintén nincs betöltve. Közérdeket és tudományt nem lehet így szolgálni, be kell azokat tölteni. (Helyeslés a szélső hálóidalon.) A miniszter úr négy-öt nappal ezelőtt, midőn egy szónoknak beszédére válaszolt, az egységes államvizsgálat kérdéséről is nyilatkozott. Megvallom, nem tudtam megérteni, hogy a t. miniszter úrnak mi az álláspontja: hogy elfogadja-e a Csáky-féle tervezetet, vagy pedig nem. Óhajtottam volna, hogy a miniszter úr úgy a maga, mint utódja kezét megkötötte volna e tekintetben, hogy már itt jelezte volna, hogy minő tanrendet akar alkalmazni, mert ha ezt meg nem állapítjuk, úgy leszünk, mint a megyék és városok, a hol folytonosan veszekednek hol a járásbíróságért, hol a szolgabíróságért ; ha meg nem állapítják, hogy mi a fő- és mi a melléktantárgy, a miniszter urak önkényére lesz bízva, hogy hol ezt, hol amazt a tantárgyat teszik meg fő- vagy melléktantárgynak. Helyesebb lett volna, ha a miniszter úr, nyilatkozva az egységes államvizsgálat kérdésére nézve, preczizirozta volna, hogy miféle tárgyakat akar főtárgyaknak, melyeket melléktárgyaknak, hogy abból láthattuk volna, miként fogja fel az egyetemnek egész tanrendszerét. .j