Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-565

505. országos ülés 1896. február 21-én, pénteken. 135 hevével szólok. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A ki oly kegyes volt, hogy engem máskor meghallgatott, észre veheti, hogy sohasem be­széltem oly hévvel, mint a hogy beszélek ma. Azért teszem ezt, mert végre valahára eljött az idő, a midőn békés úton tehetünk valamit ha­zánknak önállóságáért és függetlenségéért; (He­lyeslés a szélső baloldalon.) eljött az az idő, midőn az állami önállóság és függetlenség anyagi fel­tételei úgyszólván fel lettek nekünk ajánlva, (Helyeslés a szélső baloldalon.) eljött az az idő, midőn, mirabile dictu, az 1867-iki kiegyezés alap­ján is kiyívhatnók függetlenségünknek egyik leg­nagyobb attribútumát, (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) és ez annyira igaz és én ezt annyira átérzem, hogy ha költői kifejezéssel akarnék élni, azt mondanám, hogy úgy látom, mintha a messze láthatáron kezdődnék piroslani a magyar függetlenség hajnala, úgy látom, mintha kez­dődnék felkelni a magyar függetlenség éltető napja, a melynek sugarai lelkemet és szívemet is áthatják. (Élénk helyedés.) Madarász József: Ha a mamelukok le nem szavazzák! (Derültség.) Kossuth Ferencz: T. ház! Az önálló vámterületet, mint e ház minden tagja jól tudja, e padokról régóta követeli a függetlenségi és 48-as párt, követeljük pedig azért, mert ez a leghathatósabb módja az ipar, a kereskedelem és földművelés teljes felvirágzásának és a leg­hatalmasabb eszköze a magyar állameszme megszilárdításának a külföldön és a belföldön. (Igaz! Ügy van ! a szélső szélsőbalon.) A külföldön azért, mert csak akkor, mikor önálló vámterüle­tünk lesz, csak ekkor lesz kényszerülve a világ­kereskedelem tudomást venni az önálló magyar államról. (Igaz ! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mindeddig, t. ház, a külföldön a magyar államiságról, a melyről mi itthon álmodunk, senkinek tudomása niucs. A konzulok a kül­földön mind osztrák császári konzulok, a kon­zulok házain és palotáin az osztrák császári czímer látható, a magyar czímer nincs oda téve másként, mint a császári koronának többi más, mindenféle országainak czímere közt. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Madarász József: Az osztrák czímer gyomrában! (Derültség) Kossuth Ferencz: Még ott sincs, csak az osztrák czímert környező czímer koszorúban. De a belföldön is megerősítené az önálló vámterűlei a magyar állameszmét, mert higyje el a t. ház, hogy a jólét az, a mi leginkább a hazához köti az idegen nyelvű nemzetisége­ket. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha mi meg­elégedettekké tudjuk tenni e nemzetiségeket, akkor higyjék el, csakhamar magyarokká is fognak lenni. (Igaz! Úgy van! a szélső bal­oldalon.) Az 1848-as és függetlenségi párt mindkét árnyalata, de én csak azon párt nevében beszélek, a melyhez tartozom, két különböző természetű okból követeli az önálló vámterületet. Poli­tikai okokból és közgazdászat! okokból. Köve­teljük politikai okokból azért, mert az önálló vámterűlet az ország függetlenségének egyik sarkalatos része. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Tökéletesen lehetetlen Magyarország­nak függetlennek lennie, ha anyagilag nem független, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalán.) és tökéletesen lehetetlen nem csak egy nemzet­nek, de még egy embernek is függetlennek lennie, ha anyagilag nem független. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Csak is a független országok bírnak jövőjükről szabadon rendelkezni. Ha önálló vám • területünk lenne, csak akkor bírnánk minden anyagi téren úgy intézkedni, ä mint üdvös és a mint hasznos a mi kereskedelmünknek, iparunk­nak és mezőgazdaságunknak; holott most mást nem bírunk tenni, mint beleilleszteni úgy a mint bírjuk ezen érdekeket a vámszövetség kényszer­ingébe. Az anyagi függetlenség oly óriási, fontos része az állami függetlenségnek, hogy a függet­lenségi és 48-as párt kész volna a legnagyobb áldozatokat hozni azért, hogy az anyagi függet­lenséget az ország számára megszerezhesse, (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) de hála Isten, niucs is szükség anyagi áldozatok hozatalára, sőt ellenkezőleg, az önálló vámterűlet óriási előnyöket biztosítana és nem kevésbé óriási anyagi áldozatokba kerül a közös vámterület. (Igaz ! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt mondtam, hogy a ház ezen oldala az önálló vámterűietet nemcsak politikai, de köz­gazdászati okokból is köyeteli; kifejtettem a politikai okokat és most áttérek a közgazdászati okok felsorolására. (Halljuk! Halljuk!) A mi fogyasztási piaezunk le van kötve az osztrák ipar számára. Az osztrák fogyasztási piacz nincs lekötve a mi javunkra. A közös vámterület prohibitiv védvámokkal védi az osztrák ipart, holott be hagyja özönleni a mi fogyasz­tási területünkre a szomszéd országoknak nyers termékeit, (Helyeslés a szélső baloldalon.) és úgy le lesznek nyomva ezen nyerstermékeknek az árai, így például a búza ára, pedig ez vég­telenül fontos dolog ránk nézve, mert évenkínt most 43 millió q. búzát termelünk. De lássuk, mily alapon követelheti a ház ezen oldala, békés úton, sőt törvényes úton az önálló vámterűietet? Állítom és bizonyítom, hogy Magyarországnak törvényes joga, 67-es alapon fekvő joga az önálló vámterület felállítása. Hiszen lássuk csak! Az 1867: XII. t, ez. 58.

Next

/
Oldalképek
Tartalom