Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.
Ülésnapok - 1892-564
5fii. országos ülés 1896. február 20-án, csütörtfikln. 119 tüntetésével annak, hogy minden egyes vármegyében mennyibe kerül egy-egy kilométer állami közútnak az építése és fentartása. Úgy hiszem, hogy a t. ház a bizottság ezen indítványának indokát és nyilvánvaló czélját készségesen magáévá fogja tenni. A posta, távírda és távbeszélő tekintetében a bizottság helyeslőleg vette tudomásul ezen nagy szolgálati ágnak új szervezetét. A bizottság még pénzügyi szempontból sem tartja kifogásolhatónak, ha a posta folyton fokozódó jövedelmeinek nagyobb százaléka, mint eddig, magának az intézménynek fejlesztésire fordíttatik. Ehhez azonban azt a határozott kívánságot fíízi, hogy a rendelkezésre bocsátott nagyobb összegek lehetőleg a legalsó fizetési kategóriákhoz tartozó alkalmazottak helyzetének javítására fordíttassanak. (Helyeslés.) Az iparfejlesztési ezélok tárgyalásánál a bizottság első sorban arra hívta fel a kereskedelemügyi minisztert, hogy az ezen czím alatt rendelkezésére bocsátott összegeket, lehetőleg az iparoktatásnak széles alapon való kiterjesztésére és oly akezióra fordítsa, mely a kisiparnak tervszerű és következetes segélyezését czélozza. Nevezetesen felhívta a bizottság a minisztert, hogy legnagyobb előzékenységgel nyújtson módot egyeseknek és szövetkezeteknek arra, hogy a kis- és középipar czéljaira alkalmas, tökéletes munkagépeket megszerezhessék és ezen gépeknek használatában gyakorlati oktatást nyerjenek. Áttérek már most ezen tárcza legfontosabb részére: az államvasútakra. (Halljuk! Ralijuk!) Midőn a pénzügyi bizottság az 1896. előirányzatot bírálta, nem tehette, hogy első sorban az 1895-ki üzleteredményeket szemügyre ne vegye. Az 1895-ki év tudvalevőleg nem felelt meg a várakozásoknak, a mennyiben úgy a bevételeknek bizonyos stagnácziója, mint a kiadásoknak tetemes emelkedése még az igen óvatosan felállított előirányzatot is alterálta. Azonban ennek okai kézzelfoghatólag előttünk állanak abban a gazdasági pangásban, mely az egész országot érte és melyhez még — mint különös szerencsétlenség — a sertés vész is járult. Ezeknek következtében a visszaesés élőállatok szállításánál több mint 16.000 kocsirakomány, takarmánynál pedig több mint 7000 kocsirakomány. A gabonaszállításnál is 8733 kocsirakományfc tesz ki a visszaesés; azonban meg kell jegyeznem, hogy ez csak részben a mi gabonánkra voratkozik, mert az elmaradt 8733 kocsirakománynak legalább a fele külföldi gabona. A külföldi gabona elmaradását bizonyára senki sem sajnálja; ámde mikor az államvasutak pénzügyi eredményeit bíráljuk, az igazság megköveteli annak a fölemlítését, hogy például a külföldi gabonára vonatkozó némely intézkedések, melyek végre is a magyar államvasúttól teljesen függetlenül történtek, egy csapásra 400.000 frtnyi visszaesést idéztek elő a bevételekben. A mi már most a kiadásokat illeti, ezeknek emelkedését okozta a zord téli idő, mely az 1895-ki év elején nemcsak a magyar áílamvasátakon, hanem az összes középeurópai vasutakon tetemes és előre nem látott költekezést tett szükségessé. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Ezeknek végeredménye az, hogy daczára annak, hogy a bevételi előirányzatot teljesen elértük, az 1895-ki államvaúti zárszámadás az előirányzattal szemben előreláthatólag korülbelől 2 x /2 millió forintnyi visszamaradást fog felmutatni. Ennek daczára azonban nem tartom vérmesnek azt a reményt, hogy az 1896-ki magyar állam vasúti előirányzat —• bár 2,334.800 forinttal magasabb, mint az 1895-ki előirányzat — mégis be fog tartatni. Hiszem ezt már azért is, mert az 1895-ik év, mint. máivolt szerencsém említeni, rendkívüli és felette kedvezőtlen év volt, a melyet semmi irányban sem lehet valamely összehasonlítás alapjai venni. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Az 1894-ki tényleges eredmények azonban még valami csekélységgel magasabbak, mint az 1896-ki előirányzat. Pedig 1896-ban a kiállításon kivűl még némely tarifák átalakításából is oly jövedelmi többletett várhatunk, melyet hivatalosan 3 — 4 millió forintra becsülnek. Mindezeket tekintetbe véve, a bizottság a maga részéről az államvasutak 1896-ki előirányzatát úgy, a mint előttünk van, elfogadhatónak találta. (Helyeslés ajobboldalon.) Az egész költségvetés tekintetében konstatálom, hogy annak minden egyes részében az egészséges haladásnak és a czéitudatosan irányított fejlődésnek nyomaival találkozunk. Ezek mellett pedig gondosan számol az államháztartás igényeivel is. Ennek a gondosságnak tulajdonítható, hogy daczára annak, hogy minden fontosabb ága a szolgálatnak magasabban van dotálva; daczára annak, hogy a kiadások az előző évhez képest összesen 7,699.726 írttal emelkednek, a tárcza mérlege mégis 2,577.966 írttal jobb, mint a tavalyi. Ezeknek előrebocsátása után és fentartva magamnak, hogy a vita folyamán felmerülő kérdésekre a t. ház engedelmével később még reflektálhassak, kérem a t. házat, méltóztassék ezen költségvetést a pénzügyi bizottság által megállapított formában és az ezen bizottság jelentésében előadott határozati javaslatokkal együtt elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Dániel Ernő kereskedelemügyi mi Mszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !
