Képviselőházi napló, 1892. XXIX. kötet • 1896. január 27–február 14.

Ülésnapok - 1892-546

546. ORSZÁGOS ÜLÉS 1896. évi január hó 30-án, csütörtökön, Szilágyi Dezső elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Igazságügyminiszter 1892—1895. évi működéséről szóló jelentés beterjesztése. — Költségvetés 1896-ra, részletes tárgyalás, belügyi tárcza. — Napirendje kormány részéről jelen vannak: B. Bánffy Dezső, Perczel Dezső, Erdély Sándor, Dániel Ernő, Darányi Ignácz, b. Fejérváry Géza, Josipovich Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Josipovich Géza jegyző úr fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat Scliober Ernő jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat Hévizy János jegyző úr fogja jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni a múlt ölés jegyzőkönyvét. Josipovich Géza jegyző (olvassa a január hó 29-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen? Minthogy senkinek sincs, a jegyzőkönyv hitelesítve van. Bemutatom a háznak az igazságügyminiszter úr átiratát, melylyel az 1892 —1895. években való működésről szóló jelentésének 250 példányát a háznak megküldi. Kérem a képviselő urakat, a kik érdeklődnek, vegyék át, illetőleg az irodából kívánságukra meg fog küldetni. Most következik a belügyi tárcza költségvetésének (írom. 983.) folytatólagos tárgyalása. Boros Béni képviselő úr személyes kérdésben kér szót. (Halljuk! Halljuk !) Boros Béni: T. ház! Tegnap, midőn Horánszky Nándor t. képviselőtársam beszélt, a házban sajnálatomra jelen nem voltam, és így nem hallottam azt, hogy beszédébe saját csekély személyemet is bevonta és pedig oly módon vonta be, hogy ha azt most szó nélkül hagynám, először tegnapi felszólalásom félremagyarázható volna, másodszor azon véleményre adhatnék okot, hogy fölszólalásomnak oly indoka és ezélja volt, és oly szempontokból indult ki, a melyek Horánszky Nándor úr véleménye szerint, és azt hiszem, mindnyájunk véleménye szerint egy képviselőhöz méltók nem volnának. A t. képviselő úr tegnap a következőket mondta: (Olvassa.) »Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy mély sajnálattal hallottam azt a fölszólalást, a mely a mai napon e teremben első sorban Boros Béni t. képviselőtársam részéről elhangzott. Sajnálom főképen azért, mert akkor, a midőn először emelkedik e teremben a túloldalról egy tekintélyes hang, a melynek bizonyára meg lesznek a maga eredményei, és a mely a közéletben már csak mint szimptoma is beesés, mert a tisztulásnak proczesszusát jelenti, hogy akkor valaki bármiféle ürügy, bármiféle közgazdasági érdek köpönyege alatt — mert lényeg nincs, csak az ürügy van itt — oly álláspontot foglaljon el, mely abból a szempontból perhorreskálja a határozati javaslatot, mert — úgymond — »nem történt a múltban semmi, nem történt egyáltalában semmi, hanem itt egy nagy közgazdasági érdek előbbreviteléről van szó : én egy nagy szerencsétlenségnek tartom,