Képviselőházi napló, 1892. XXIX. kötet • 1896. január 27–február 14.

Ülésnapok - 1892-544

HÍ; 544. országos ülés 1896. január 28-án, kedden. kifolyólag a t. ház előtt megtétettek, mindenek­előtt Herman Ottó t. képviselő úr határozati ja­vaslatára leszek bátor reflektálni. {Halljuk! Halljuk!) Herman Ottó képviselő úr nem elég­szik meg azzal a határozati javaslattal, a me­lyet gr. Csáky Albin i. képviselőtársam nyúj­tott be, hanem egy radikálisabb eszközét és mód­ját kívánja az inkompatibilitásnak alkalmazni, mint a hogy az eddigi volt. Hisz ez lehet egyéni álláspont, sőt konczedálom, lehet indokolt egyéni álláspont; de mégis azt hiszem,, hogy tekintettel arra, hogy ezen határozati javaslat által egy, már fennálló törvény érintetnék, sőt bizonyos tekintetben módosíttatnék, nem tartom helyes­nek, hogy fennálló törvények egy határozati ja­vaslattal módosíttassanak. Ezeket a dolgokat csak törvényhozás útján lehet rendezni. (Helyeslés.) És ezért azt hiszem, hogy az ezen határozati javaslatban lefektetett elvek megvitatása akkor lenne napirendre tűzhető, hogy ha magának az inkompatibilitási törvénynek a revízióját hatá­rozná el a t. ház. Ebből a szempontból történt épen ezen költségvetés tárgyalása alatt, hogy Holló Lajos képviselőtársamnak egy hasonló határozati javaslata utasíttatott vissza, és én azt gondolom, hogy ha a t. ház már Holló Lajos határozati javaslatával szemben ezt az állás­pontot foglalta el, nehéz volna most Herman Ottó t. képviselőtársam határozati javaslatával szemben más álláspontot elfoglalni. A mi Bartha Miklós t. képviselőtársam ha­tározati javaslatát illeti, én azt hiszem, hogy ezen határozati javaslatnak kiindulási pontja tévedésen alapszik. Maga az indítványttevő meg­magyarázta, hogy miért tartja szükségesnek ezen határozati javaslat előterjesztését, úgy okoskod­ván, hogy nézete szerint ason határozati javas­lat, melyet gr. Csáky Albin t. képviselőtársam előterjesztett, részben nem elég messze, részben pedig nagyon is messze megy. Nagyon messze megy e tekintetben, mert annak elfogadása által — abban a nézetben van az indítványttevő — bizonyos bélyeg süttetik mindazon képviselőkre és köztisztviselőkre, kik a múltban vasúti enge­délyeket nyertek és azért, hogy ezen bélyeg a képviselőktől és köztisztviselőktől levettessék, tartja szükségesnek a parlamentáris bizottság elrendelését, a mely napfényre fogj a hozni, hogy ki tisztességes, ki nem. T. ház! Én azt hiszem, hogy egy ilyen parlamentáris bizottság kiküldése azt a czélt, a melyet Bartha Miklós képviselőtársam maga elé tűzött, alig volna képes elérni, (Igás! Úgy vem! a jobboldalon.) mert a tárgyalásoknak mód­jánál, magánál azon körülménynél fogva, hogy ott anyagúi nem szolgálhat más, mint csak azon íratok, melyek a kormánynál a miniszté­riumban vannak, melyek egyáltalában semmiféle támpontot nem nyújtanak arra nézve, hogy az engedélyezési okiratokban foglaltakon kivtíl volt-e valami haszna, vagy sem, annak a képviselőnek. E tekintetben semmiféle felvilágosítás nem nyer­hető, s azért a czélt ott elérni nem lehet. (Moz­gás a bal- és szélső baloldalon.) De, t. ház, én azt hiszem, hogy teljes félreértése gr. Csáky Albin képviselőtársam indít­ványának, hogy ha azt akarjuk belőle kimagya­rázni, a mit Bartha Miklós t. képviselőtársam ki akar magyarázni. Ha jól fogtam fel az indít­ványt, ennek czélja nem volt más, mint az, hogy tekintettel arra, hogy a képviselők és a köz­tisztviselők, kik a múltban vasúti engedélyeket nyertek, ez utóbbi idők tapasztalatai szerint folyton ki vaunak téve mindenféle gyanúsításnak és hogy épen azáltal, hogy a képviselők foly­ton gyanúsításnak vannak kitéve, bizonyos te­kintetben a képviselőháznak tekintélye maga is angazsirozva van, óhajtandó volna, hogy ennek a tekintélynek megóvása szempontjából a kép­viselők olyan helyzetbe ne jöhessenek, hogy őket ily gyanúsítással illetni lehessen. Én azt hiszem, egyedül ez a szempont volt a kiindulási pont, a melyből gr. Csáky Albin t. képviselőtársam indítványát megtette. (Helyeslés a jobboldalon.) És hogy ha e szempont általános elfogadásra talál, akkor igazán, t. képviselőtársaim, nem szük­séges azt. kiegészíteni a Bartha Miklós-féle indít­ványnyal, a mely mindenesetre, hogy ha elfo­gadtaíik, csak annak a felfogásnak fog tápot nyújtani, hogy bizony azok a képviselők, a kik engedélyeket kaptak, reászorultak arra, hogy egy parlamentáris bizottsággal konstatáltassék, hogy azokkal vissza nem éltek. Azért épen abból a szempontból, melyből Bartha Miklós t. képviselő úr kindűit, a midőn határozati javaslatát meg­tette, sokkal helyesebb és ezélszerú'bb, azt el nem fogadni, hanem megmaradni a gr. Csáky Albin indítványa mellett. (Élénk helyeslés a jobbfelől.) A mi pedig azt a módosítvänyt illeti, a mit a t. képviselőtársunk, Pázmándy Dénes nyújtott be, kijelentem, hogy nekem semmi észrevételem sem volna az ellen, ha egy ily határozati javas­lat a főrendiház által hozatnék meg. De azon te­kintetnél fogva, a melylyel a törvényhozásnak két háza egymás iránt tartozik, mégis azt gon­dolom, hogy illendőbb, ha az inicziativát oly intézkedésekre, a melyek a másik ház tagjait illetik, nem a képviselőház, hanem maga a fő­rendiház adja meg. Ebből a szempontból ki­indulva, nem járulhatok ezen határozati javaslat­hoz sem. (Helyeslés a jobboldalon) Ezek után, t. képviselőház, nem marad más hátra, minthogy szombati kijelentésemhez to­vábbra is ragaszkodjam, és kérjem a t, képviselő­házat, hogy gr. Csáky Albin képviselőtársam ha­tározati javaslatát, különösen abban az értelem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom