Képviselőházi napló, 1892. XXIX. kötet • 1896. január 27–február 14.

Ülésnapok - 1892-544

HÍ; 544. országos ülés 1896. január 28-án, kedden. kifolyólag a t. ház előtt megtétettek, mindenekelőtt Herman Ottó t. képviselő úr határozati javaslatára leszek bátor reflektálni. {Halljuk! Halljuk!) Herman Ottó képviselő úr nem elégszik meg azzal a határozati javaslattal, a melyet gr. Csáky Albin i. képviselőtársam nyújtott be, hanem egy radikálisabb eszközét és módját kívánja az inkompatibilitásnak alkalmazni, mint a hogy az eddigi volt. Hisz ez lehet egyéni álláspont, sőt konczedálom, lehet indokolt egyéni álláspont; de mégis azt hiszem,, hogy tekintettel arra, hogy ezen határozati javaslat által egy, már fennálló törvény érintetnék, sőt bizonyos tekintetben módosíttatnék, nem tartom helyesnek, hogy fennálló törvények egy határozati javaslattal módosíttassanak. Ezeket a dolgokat csak törvényhozás útján lehet rendezni. (Helyeslés.) És ezért azt hiszem, hogy az ezen határozati javaslatban lefektetett elvek megvitatása akkor lenne napirendre tűzhető, hogy ha magának az inkompatibilitási törvénynek a revízióját határozná el a t. ház. Ebből a szempontból történt épen ezen költségvetés tárgyalása alatt, hogy Holló Lajos képviselőtársamnak egy hasonló határozati javaslata utasíttatott vissza, és én azt gondolom, hogy ha a t. ház már Holló Lajos határozati javaslatával szemben ezt az álláspontot foglalta el, nehéz volna most Herman Ottó t. képviselőtársam határozati javaslatával szemben más álláspontot elfoglalni. A mi Bartha Miklós t. képviselőtársam határozati javaslatát illeti, én azt hiszem, hogy ezen határozati javaslatnak kiindulási pontja tévedésen alapszik. Maga az indítványttevő megmagyarázta, hogy miért tartja szükségesnek ezen határozati javaslat előterjesztését, úgy okoskodván, hogy nézete szerint ason határozati javaslat, melyet gr. Csáky Albin t. képviselőtársam előterjesztett, részben nem elég messze, részben pedig nagyon is messze megy. Nagyon messze megy e tekintetben, mert annak elfogadása által — abban a nézetben van az indítványttevő — bizonyos bélyeg süttetik mindazon képviselőkre és köztisztviselőkre, kik a múltban vasúti engedélyeket nyertek és azért, hogy ezen bélyeg a képviselőktől és köztisztviselőktől levettessék, tartja szükségesnek a parlamentáris bizottság elrendelését, a mely napfényre fogj a hozni, hogy ki tisztességes, ki nem. T. ház! Én azt hiszem, hogy egy ilyen parlamentáris bizottság kiküldése azt a czélt, a melyet Bartha Miklós képviselőtársam maga elé tűzött, alig volna képes elérni, (Igás! Úgy vem! a jobboldalon.) mert a tárgyalásoknak módjánál, magánál azon körülménynél fogva, hogy ott anyagúi nem szolgálhat más, mint csak azon íratok, melyek a kormánynál a minisztériumban vannak, melyek egyáltalában semmiféle támpontot nem nyújtanak arra nézve, hogy az engedélyezési okiratokban foglaltakon kivtíl volt-e valami haszna, vagy sem, annak a képviselőnek. E tekintetben semmiféle felvilágosítás nem nyerhető, s azért a czélt ott elérni nem lehet. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) De, t. ház, én azt hiszem, hogy teljes félreértése gr. Csáky Albin képviselőtársam indítványának, hogy ha azt akarjuk belőle kimagyarázni, a mit Bartha Miklós t. képviselőtársam ki akar magyarázni. Ha jól fogtam fel az indítványt, ennek czélja nem volt más, mint az, hogy tekintettel arra, hogy a képviselők és a köztisztviselők, kik a múltban vasúti engedélyeket nyertek, ez utóbbi idők tapasztalatai szerint folyton ki vaunak téve mindenféle gyanúsításnak és hogy épen azáltal, hogy a képviselők folyton gyanúsításnak vannak kitéve, bizonyos tekintetben a képviselőháznak tekintélye maga is angazsirozva van, óhajtandó volna, hogy ennek a tekintélynek megóvása szempontjából a képviselők olyan helyzetbe ne jöhessenek, hogy őket ily gyanúsítással illetni lehessen. Én azt hiszem, egyedül ez a szempont volt a kiindulási pont, a melyből gr. Csáky Albin t. képviselőtársam indítványát megtette. (Helyeslés a jobboldalon.) És hogy ha e szempont általános elfogadásra talál, akkor igazán, t. képviselőtársaim, nem szükséges azt. kiegészíteni a Bartha Miklós-féle indítványnyal, a mely mindenesetre, hogy ha elfogadtaíik, csak annak a felfogásnak fog tápot nyújtani, hogy bizony azok a képviselők, a kik engedélyeket kaptak, reászorultak arra, hogy egy parlamentáris bizottsággal konstatáltassék, hogy azokkal vissza nem éltek. Azért épen abból a szempontból, melyből Bartha Miklós t. képviselő úr kindűit, a midőn határozati javaslatát megtette, sokkal helyesebb és ezélszerú'bb, azt el nem fogadni, hanem megmaradni a gr. Csáky Albin indítványa mellett. (Élénk helyeslés a jobbfelől.) A mi pedig azt a módosítvänyt illeti, a mit a t. képviselőtársunk, Pázmándy Dénes nyújtott be, kijelentem, hogy nekem semmi észrevételem sem volna az ellen, ha egy ily határozati javaslat a főrendiház által hozatnék meg. De azon tekintetnél fogva, a melylyel a törvényhozásnak két háza egymás iránt tartozik, mégis azt gondolom, hogy illendőbb, ha az inicziativát oly intézkedésekre, a melyek a másik ház tagjait illetik, nem a képviselőház, hanem maga a főrendiház adja meg. Ebből a szempontból kiindulva, nem járulhatok ezen határozati javaslathoz sem. (Helyeslés a jobboldalon) Ezek után, t. képviselőház, nem marad más hátra, minthogy szombati kijelentésemhez továbbra is ragaszkodjam, és kérjem a t, képviselőházat, hogy gr. Csáky Albin képviselőtársam határozati javaslatát, különösen abban az értelem-