Képviselőházi napló, 1892. XXIX. kötet • 1896. január 27–február 14.

Ülésnapok - 1892-544

544. országos ülés 1S96. január 38-án, kedden. 8? ben, a melyben én azt ma a t. háznak előadni bátor voltam, magáévá tenni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) A szóban levő viczinális vasút ügyét a t. ház kegyes megbírálásának engedem át. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Herman Ottó képviselő úr a házszabályok 166. §-ára való hivatkozással kér szót. (Halljuk ! Halljuk !) Herman Ottó: T. képviselőház! A kereskedelemügyi miniszter úr nyilatkozatára kijelentem, hogy határozati javaslatomat visszavonom; teszem azt pedig a következő okokból. (Folytonos zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Tény az, hogy a mint a vita fejlődött és a határozati javaslatok beadattak, azok tartalmában igen sok volt olyan, a mi sem a belügyi tárczához, sem a főispáni rovathoz nem tartozik, hanem tartozik részben az inkompatibilitási törvényre, részben pedig a kereskedelmi tárcza körébe. A midőn tehát határozati javaslatomat ez oknál fogva visszavonom, azon kijelentés mellett, hogy a beadott határozati javaslatok nagy részével teljesen egyetértek, fentartom magamnak, hogy akkor, midőn az inkompatibilitási törvény revízió alá kerül, azt a háznak ismét beterjeszthessem. (Helyeslés.) Hévizy János jegyző : Szalay Károly ! Szalay Károly: T. képviselőház! Úgy a t. kereskedelemügyi miniszter úr, mint Busbach Péter t. képviselőtársam beszédével előadásom folyamán tüzetesebben akarok foglalkozni. (Zaj. Halljuk! Halljuk ! Felkiáltások : Helyre ! Helyre !) Daczára annak azonban, most előzetesen néhány megjegyzést akarok tenni. (Halljuk!) A t. kereskedelmi miniszter úr rossz néven veszi az ellenzéktől, hogy a főispánok javadalmazásáról szóló czímnél a viczinális vasútakról beszél. Hát én azt kérdezem a t. miniszter úrtól, ennek az ellenzék-e az oka, vagy pedig azok a főispánok, a kik a kelleténél nagyobb összeköttetésbe hozták magukat a viczinális vasutakkal ? (Tetszés és helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Egyelőre, hogy el ne felejtsem, tudomásul veszem és kiemelni kívánom a miniszter úrnak azon kijelentését, hogy azon kedvezményeket, melyeket ezen vasút engedélyezésénél megadott, megadott más vasútaknái is, mert ez volt, úgy tartom, helyes kiindulási pontja a Bartha Miklós t. képviselőtársam határozati javaslatának, melyet támogatni fogok. Még egy megjegyzést tett a t. miniszter úr, még pedig azt, hogy az építési tőke felemelése az egységárak emelkedésén alapul, és hogy az engedményes kijelentette, miként ezen tőkefelemelés nélkül a vasutat kiépíteni nem lehet. Hát, t. miniszter úr, én azt hiszem, az elhatározása legalább is felületes volt, mert az iratokat én is megnéztem, és ott, a mi az egységárak felemelését illeti, nem találok egyebet egyszerű' állításnál, a mely a kérvényben foglaltatik. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter: A műszaki osztály véleménye! Ott van az iratok közt! Szalay Károly: A műszaki osztály véleménye sincs támogatva semmivel, az csak épen oly állítás, mint a folyamodóé. Ae pedig, hogy a vasutat lehetetlen volt ezen tőkefelemelés nélkül kiépíteni, czáfolatát találja abban, mert az engedélyokmány immár nem Miklós Gyula, hanem Szabó József részére állíttatott ki: pedig a miniszter úrnak, úgy hiszem, terjedhetett volna a figyelme annyira, hogy magát az engedményt bekívánja, a mikor is azonnal meggyőződhetett volna arról, miként a vasút az előbbi építési tőkével nemcsak kiépítheti', hanem az már az előbbi engedélyesnek 80.000 forint hasznával is járt. A mi Busbach Péter t. képviselőtársam beszédét illeti, rám ez a beszéd azt a benyomást tette, a mit úgy szokás nevezni, hogy: »üsd agyon, de ne nagyon«, (Derültség balfelöl.) vagy hogy osztrák-magyar nyelven mondjam : »Wasch' mer 'n Pelz, aber mach' mer ihn nicht nass!« (Derültség balfelöl.) Azt mondja a t. képviselő úr, gr. Csáky Albin határoeati javaslatát nem tartja időszerűnek, hanem azért megszavazza. Nem tartja pedig időszerűnek azért, mert ezen határozati javaslatot már előbb régen kellett volna benyújtani. Hát én úgy tudom, hogy t. képviselőtársam nemcsak mostani képviselő, azt is tudom, hogy régi tagja a kormánypártnak. Ha gr. Csáky t. képviselő úr nem tette azt meg előbb, miért nem tette azt meg ő maga? (Úgy van! a ssélső baloldalon.) Akkor legalább senkinek sem kellene e tekintetben szemrehányást tenni. Hát, t. képviselőház, az egész országnak független és félre nem vezethető közvéleménye törvényt ül e napokban úgy a kormányzati rendszer, mint különösen annak és közállapotainknak pregnáns kifejezése, a főispánok felett. Meg vagyok győződve, hogy ez a közvélemény, daczára Sréter Alfréd t. képviselőtársam fényes védbeszédének, csakis sújtó ítéletet hozhat. Nemcsak fényes, nemcsak közvetlen volt ez a védelem, hanem elismerem, nagy részben igazságokat is tartalmaz. Ait mondja t. képviselőtársam, reflektálva azokra, a mik a főispáni állásra, mint tarhatlanra vonatkoznak, hogy a főispáni állást a mostani rendszerből kiszakítani nem lehet. Hát ez tökéletesen igaz. A mostani megromlott állapotoknak hű képmása és teremtménye a mai főispán; állását anélkül, hogy a rendszert meg ne