Képviselőházi napló, 1892. XXIX. kötet • 1896. január 27–február 14.
Ülésnapok - 1892-544
5M. országos ülés 1896. január 28-án, kedden. SS A főispáni titkároknak előirányzott fizetésére és lakbérére is, megvallom, aggályaim és nehézségeim vannak. A t. belügyminiszter úr erre az évre ismét 5 főispáni titkári állásnak a szervezését helyezi kilátásba és egyszersmind felveszi ennek szervezését a belügyminiszteri költségvetésbe. Megjegyzem, t. képviselőház, hogy az az 5 titkári állás csak most szerveztetnék. De megvallom, szerintem a főispáni titkári állásoknak szervezését feleslegesnek, (Úgy van! a ssélső baloldalon) szükségtelennek, (Helyeslés a ssélső baloldalon) sőt veszedelmesnek is tartom. Szükségtelen t. képviselőház, hiszen azok a tisztelt főispán ura'-", a kik a múlt évben a törvényileg megállapított fizetés élvezete mellett főispáni dolgaikat elvégezhették, azt ebben az évben is elvégezhetik. Ezen költségekkel tehát a költségvetést terhelni az ország teherviselési kötelezettségét emelni, én megengedhetőnek nem tartom. (Helyeslés a ssélső baloldalon.) De veszedelmesnek is tartom, t. képviselőház, mert ezek a főispáni titkárok vagy azért vannak alkalmazva, hogy dolgozzanak, és pedig a főispán dolgát végezzék, ezért, mivel a t. főispán urak azt a munkát elvégezhetik, sőt, engedelmet kérek, minden ezélzás nélkül mondom, más tevékenységre is jut idejük, én ezt szükségtelennek tartom; vagy pedig ez a főispáni titkárság a magyar politikai élet előiskoláját van hívatva képezni, . . . Madarász József: No, akkor nagyon jó iskola! (Derültség a ssélső baloldalon.) Kun Miklós: ... és akkor én azt veszedelmesnek tartom, (Igazi Úgy van! a szélső baloldalon.) azért, t. képviselőház, van szerencsém egy határozati javaslatot tisztelettel beterjeszteni, (Mozgás jobbfelől. Helyeslés a szélső baloldalon) és egyszersmind kérem, az egész t. képviselőházat, méltóztassanak az elfogadni. (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) »k képviselőház az 1896. évi költségvetési javaslat szerint Trencsén, Vas, Békés, Mármaros vármegyék főispánjának fizetési pótlék czímén előirányzott személyenkénti ezer-ezer forint, összesen négy ezer forint, továbbá a szervezni szándékolt 5 főispáni titkári állás fizetésére és lakpénzére előirányzott 5135 frt, együtt 9135 frtot törli.« (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Tisztelettel kérem a t. képviselőházat, méltóztassanak ezt elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon) Schóber Ernő jegyző: Busbach Péter! Busbach Péter: T. képviselőház! Nem szándékozom polémiába bocsátkozni az előttem szólott képviselő urakkal; egyáltalán csak oly kérdéssel akarok foglalkozni, mely, bár szorosan véve, nem tartoznék a belügyi tárczához, mégis napok óta dominálja az egész tárgyalást: a viczinális vasutak kérdésével. (Halljuk! Halljuk!) Ha valaki elfogulatlanul hallgatva, napok óta itt figyelemmel kíséri a tárgyalásokat, annak okvetlenül arra a meggyőződésre kellett jönnie, hogy a panamát Magyarországon találták fel, hogy a panama innen indult ki, ebből a képviselőházból és korrumpálja ezt az egész országot, fenekestől felforgatva annak erkölcseit. (Igaz! Úgy van! balfelől) A viczinális vasutak kérdése nem mai keletű ; évtizedek óta van már folyamatban ezek építése az országban, tett sok hasznot az országnak, és meglehet, hogy mögötte sok visszaélést követtek el. (Igaz! Úgy van! balfelől.) Voltak idők, mikor a kormány élén álló férfiak is, például Baross, a ki nem . volt kisebb ember, mint elődei, sem mint az utódai, igen czélszeríínek, igen praktikusnak, igen hasznosnak találja azt, hogy a képviselők is foglalkoznak viczinális vasutak építésével, azoknak élére állanak, mert azt hiszi, hogy ez által gyorsabban és hamarabb létesülnek ezen vasutak, mint különben történnék, ha ezek esetleg tisztán spekuláczió tárgyává tétetnének. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy ezáltal már aztán tényleg nem lett spekuláczió tárgya a viczinális vasutak építése, de mégis a képviselő-vállalkozók túlnyomó nagy részéről azt merem mondani, hogy tiszta és becsületes munkát véltek teljesíteni, a mikor kerületük, megyéjük s az ország szolgálatába állva, ily vasutak létesítésén fáradoztak. Történt egy kínos inczidens, s az a szerencsétlensége ennek a kérdésnek, hogy egy előkelő állásban volt férfiú, hogy hogy nem, oly eszközökhöz nyúlt, melyeket a közmorál elítél. De, t. ház, vájjon rendén van-e most már egy kínos inczidenísből generalizálni az egéss kérdést és kiterjeszteni minden főispánra, minden képviselőre azáltal, hogy már a kezdeményezésnél gyanúsítással éljünk s hogy, inert egy esetben bebizonyítható volt, — megengedem, hogy más esetben bebizonyítva nem volt és mégis történtek hasonló visszaélések, —• mondom, hogy a társadalom által elítélt ezen erkölcsileg nem helyesen választott eszközök folytán most ezt a btigmatizálást kiterjeszsziik az összes főispánokra, az Összes köztisztviselőkre és az összes képviselőkre, a kik esetleg ily kérdéssel foglalkoznak ? (Zaj. Közbeszólások a szélső baloldalon: Meg kell vizsgálni! Elnök csenget.) Lássuk mi történt? Ugron Gábor t. képviselő úr beadott egy indítványt, a melyben a főispánokat kizárandóknak mondja az ily vállalkozásokból ; erre következett egy másik indítvány, a mely ezen túltesz és azt mondja: nemcsak a köztisztviselők, hanem a képviselők is kizárandók. Erre következik egy újabb, egy harmadik indítvány, a mely azt mondja: nemcsak a főispánok, nemcsak a képviselők kitil-