Képviselőházi napló, 1892. XXIX. kötet • 1896. január 27–február 14.

Ülésnapok - 1892-552

*52. országos ülés 1896. február 6-án, esütSrtőkön. 241 fogná siratni, hogy ezt elhanyagolta, mint Magyarország. Ezt, t. ház, általánosságban kívántam mondani. Most áttérek néhány dologra, melyek a részletekhez tartoznak, (Halljuk! Halljuk!) és itt, t. ház, egy kérdésem van a miniszter úrhoz, és ez az, hogy a minisztérium minden esztendőben előterjesztett egy munkálatot, mely nemcsak a népnevelésről, hanem a felsőbb iskolákról is megemlékezett. És ez az idén nem történt. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Az imént szóltak róla! Bánó József: Azt mondta a t. miniszter úr, hogy ezt minden öt esztendőben kívánja csak tenni. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Én nem mondtam! Bánó József: Kérem, a bizottságban tetszett mondani. Én azt gondolom, hogy ez egy igen jó gyakorlat volt, hogy a miniszter úr mindezekről az intézetekről jelentését minden esztendőben beterjesztette, mert így legalább a közoktatásügyi bizottság megismerkedett és tudta mindazokat a dolgokat. Ez idén ez nem történt és csakis a népoktatásról van egy jelentés és mellékelve van hozz? a nyugdíjról szóló jelentés. Én csupán erről leszek bátor pár szót szólani. (Halljuk! Halljuk!) Illyés Bálint t. barátom már előadta azokat a részleteket, a melyek igazán elszomorítók s a melyeket ő statisztikai adatokból kimutat. De miután vannak még oly dolgok, melyeket nem hozott elő, s én érdemeseknek tartom azokat felhozni, tehát bátor leszek kiegészítésül még egy pár adattal szolgálni. Egy igen szomorú adat az, hogy Magyarországon 670 tanítói állás üres, 2219 állomás nem képesítettekkel van betöltve. 4300 tanítóra volna még szükség, hogy az 1868: XXX. tcz. intézkedéseinek elég legyen téve, tudniillik, hogy minden tanítóra 80 tanuló essék. Hát, t. ház, ez már magában egy igen nagy szám 4300 tanító, de 80 tanonczczal, én pedig ezt a számot igen nagynak tartom. Én azt mondom, hogy 40—50. Méltóztassék már most tekintetbe venni azt, hogy ha ily arány mellett 4800 tanítóra volna szükség, mennyire volna szükség, ha ezt a számot redukálnék. A miniszter úr ismétlő népiskolákat akar felállítani. Ez a terv, a mint én hiszem, igen jó és czélszeríí, esak egy hibája van, hogy azt méltóztatik mondani ebben a jelentésben körülbelül, hogy ez megint a községek nyakára fog háríttatni. Hát, t. ház, ha a községek ily terhét ezzel kezdték volna meg, — tudniillik iskolákkal és ily intézetekkel — akkor ez ellen kifogása senkinek nem lehet; de miután a községeken már annyi rémítő teher van, hogy szinte leroskadnak alatta, (Igaz! Ügy van! KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. XXIX KÖTET, a bal- és szélső báloldalon.) hát ilyen utolsó kísérletet nem tartok helyesnek, és magam részéről ez ellen tiltakozom. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon,) Az is igen szomorú adat, t. ház, hogy még ma is 614.246 gyermek van — csak népiskolaköteles— minden oktatás nélkül. A múlt esztendőben ez sokkal kisebb szám volt, alig volt több egy fél milliónál, ma tehát ez a szám szaporodott. Es itt meg kell említenem, hogy az az 1,300.000 forint, a mivel az idén több a budgetje eimek a tárczának, vajmi elenyésző csekély, ha az ember tekintetbe veszi azt, hogy az idén 38.274-gyel szaporodott a tanulók száma a népiskolákban. Ha ezt veszszük tekintetbe, hogy ennyi a szaporodás és hogy ezek érdekében köteles az állam szintén valamit tenni, és ha tekintetbe veszszük más oldalról még azt is, hogy a budgetbe a felekezeti iskolák, lelkészek segélyezésére egy pár százezer forint van bevéve, hát akkor ez az 1,300.000 forint úgyszólván nem fejlesztése az egész tanügynek, hanem csak beállítása az okvetlen szükséges költségeknek. Vannak megyék, mint például említve van itt ebben a munkálatban Kis-Küküllőniegye, a hol a gyermekeknek csak 69% a jár iskolába. Hát ez szintén igen szomorú adat, mert az indokolás még azt is mondja, hogy ennek oka az, hogy az iskolafentartók szegények, tovább oka az, hogy a bírságpénzek be nem hajtattak^ és hogy tanítók nincsenek. Az idén, vagyis 18931894-ben 61 iskolával van kevesebb, mint azelőtt volt, még pedig azért van annyival kevesebb, inert a tanítók fizetése oly csekély, hogy erre a pályára nem adják magukat. De szinte hihetetlennek látszik az, t. ház, a mi itt ebben a jelentésben van a 61-ik lapon, tudniillik az, hogy a 12 éves kilépők közül írni-olvasni csak ll°/o tud. így van ez megírva a 61-ik lapon a jelentésben. 24 vármegyében pedig 133 iskola szünetelt azért, mert tanító nem volt. Az is szomorú körülmény, t. ház, hogy 1892 —1893-ban, tehát egy évvel előbb, mint a a melyről a jelentés szól, csak 14 teljesen magyarnélküli, több nyelvű iskola volt, ma pedig az ilyen magyarnélktíli, több nyelvíí iskola száma 43. Tehát itt is visszaesés észlelhető, és még most is van 2199 iskola az országban, a hol minden siker nélkül tanították a magyar nyelvet. Reiter János (Közbeszól.) Bánó József: igaza van t. barátomnak, hogy ezek a jelentések nem mint állják ki a sarat, de engedelmet kérek, mikor maguk a tanfelügyelők adják ki a jelentéseket, (Halljuk! Halljuk!) hát bizony azok nem fogják azokat maguk rovására rosszabb színben odaállítani, hanem csak is jobb színben. (Úgy van! 31