Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-529

44 529, orsz&gos ülés 1896. január 10-én, pénteken. teljes alkotmányosságnak tekintünk egy olyan állami berendezést, melyben van egy bizonyos népképviselet és van egy kormány, mely magát a népképviselettől teljesen függetlennek és nem parlamentinek ismeri el, és annak felelősséggel nem tartozik: akkor mi elhagytuk azt az elvi alapot, melyen őseink 1867-ben állottak, elhagytuk azon parlamentáris szabadság tradiczióját, melynek kedvéért nem fogadtatott el az októberi diploma nem csak ránk, hanem Ausztriára nézve sem. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Az elveknek érvényesülése még egy alkotmányos gondolkozású párt és kormány kebelében, még egy teljesen idegen szomszédállamban is egy nagy érdeket képvisel. Egy teljesen idegen szomszédállamban is, ha teljes alkotmányosság van, ha ott a nép szuverenitása és a népnek való felelősség érvényesül, biztosítékul szolgál, hogy a szomszéd állam szabadsága politiküi fondorlatok és politikai reakcziók által megtámadva nem lesz. Mennyivel szükségesebb tehát az, hogy a parlamentáris és felelős kormányrendszer elvei Ausztriában, melylyel oly nagy közösségbe hozták Magyarországot, érvényesüljenek és fentartassanak, hogy a mi alkotmányunk, szabadságunk és közéletünkben való felfogásunk, s azoknak a felfogása, kik a mi ügyeinkben oly döntő befolyást gyakorolnak, tisztán megőriztessenek és fentartassanak? (Úgy van! a szélső baloldalon.) Hallottam azt az érvet is felhozatni, hogy mi sem vagyunk hivatva megállapítani egyoldalúlag azt, hogy Ausztriában van-e felelős és parlamenti kormány, hanem az osztrák törvényhozás van erre hivatva. Hát mi a saját törvényünk értelmében, és az abban foglalt tartalomnál fogva magunk határazzuk meg, hogy azon feltétel valójában jelen van-e, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) a melynek következtében Ausztriával a közös ügyeknek ezen új intézési módja elfogadtatott. Hiszen Ausztriában a a 67-íki kiegyezés előtt is soha nem merült fel panasz az iránt, hogy a jogok, szabadságok és a miniszterek felelőssége nekik nem elég; hiszen Magyarország kívánta meg, a saját alkotmányának és miniszteri felelősségének biztonságba helyezése czéljából. hogy az osztrákok, kik azelőtt is megelégedtek a februári alkotmánynyal , oly alkotmányos intézményekben részesíttessenek, mint a milyenekkel mi bírunk, mert ezen intézményeknek nevelő hatása alatt reméltük és hittük, hogy saját alkotmányos szabadságaink az osztrákokban támaszra és biztosítékra lelnek. (Élénk helyeslés és tetsgés a szélső baloldalon.) De hát fogadjuk el, hogy egyoldalú bizonyíték az, midőn az osztrák miniszterelnök maga gúnyolódva jelenti ki, hogy ő nem parlamenti eredetű, és ezt kötelességének tartja rögtön ismételni, a mint ugyanezt elmondotta programmbeszédében is. Mit szóltak erre az osztrák képviselőházban 1895. deczember 13-án? Az osztrák képviselőházban Russ a következőket mondja: (Olvassa.) »Gyengeségünk Magyarországgal szemben eddigelé kormányunkban és parlamentünkben rejlett. Magyarországon mindig erős kormány és erős parlament (Derültség a szélső baloldalon.) nálunk pedig szétforgácsolt parlament, és oly kormány volt, mely határozottan vonakodik, és vonakodnia is kell parlamentárissá lenni. Kívánatos volna, habár ez nem egykönnyen lehetséges, hogy nálunk is hasonló parlamenti és kormányzati viszonyok volnának.« Hát, t. ház, az egyoldalú bizonyíték mellé most bemutattam a másik oldalról is a bizonyítékot, hogy nemcsak Badeni mondja magát nem parlamentárisnak, hanem az osztrák parlamentben is nyilvánították és hirdették, mint károst és kártékonyt, hogy nem parlamentáris a kormány és nem is akar azzá átalakulni. A 67-iki törvénynek életbeléptetési feltétele az, hogy teljes alkotmányosság legyen Ausztriában, a 67-iki felfogás szerint pedig csak parlamenti és felelős kormány mellett lehetséges a teljes alkotmányosság, és nem lehetséges oly kormánynyal, a mely nem parlamentáris, és a parlamenttel szemben nem felelős, mert ott a népakarat nem érvényesül. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) És ha ehhez a feltételhez kötötték a 67-iki törvényhozók ezen törvénynek életbeléptetését, gondoskodtak arról is, hogy Magyarország a nélkül, hogy Ausztria auyagi ügyeibe beleszólna és Ausztria ügyeibe befolyást gyakorolna, ép a törvény azon intézkedésénél fogva, a mely a 19. §-ban megrendeli, hogy a quóta iránti alku felelős kormányok közbejöttével alkotandó meg, — tehát felelős kormány kell, hogy legyen Ausztriában, és kell, hogy legyen Magyarországban, — midőn ilyen időről-időre lejáró intézkedései a 67-iki kiegyezésnek a teljes alkotmányossághoz és a felelős kormányhoz vannak kötve, az azt teszi, hogy ha ezen alapfeltétele a törvénynek megszűnnék, Magyarországnak joga van az alkut a quóta iránt meg nem kötni és a megszűnt alapfeltétel következtében a közösügyekre vonatkozó törvény végrehajtásában többet részt nem venni. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Miért vannak kétféle diszpozicziói az 1867 : XII. törvényczikknek, tudniillik egyik fajta diszpozicziói a törvénynek, a melyek állandóak és a megváltoztatásig fennállanak, és másik diszpozicziói, a melyek bizonyos cziklusokban lejárnak és megújíttatnak? Azért, hogy ha az állandó és tartós fenmaradásra hivatott