Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-529

529. országos ülés 1896. január lö-én, pénteken. 45 részei az 1867 ; XII. törvényezikknek korrum­páltatnának, a nemzet kezében megmaradjon a hatalom és erő, hogy a cziklusonként megújuló részleteknél a maga akaratát és azon feltételeket, a melyeknél fogva az alkura ráállott, érvénye­sítse (Úgy van! a szélső balodalon.) és haté­konynyá tehesse. (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) De hát, t. ház, azt fogják mondani reája, mint a miniszterelnök úr, hogy a Badeni kormányt '6 felelős kormánynak tartja és olyan kormánynak, melylyel az egyezkedést megkezd­heti. Ha a t. miniszterelnök úr a saját jó in­tenczióit, a saját alkotmányos hajlamait és az eddig tanúsított alkotmányos érzését a törvények és az alkotmány biztosítékainak eddig való meg­tartásához méri: (Derültség a szélső baloldalon.) no akkor ők ketten Badeni gróffal tárgyalhat­nak, mert egyik épen olyan alkotmányos, mint a másik. (Ügy van ! Úgy van! a szélső balolda­lon.) De Badeni legalább őszinte, ő megmondja, hogy nem parlamenti eredetű, hogy felelősség­gel a parlamentnek nem tartozik; gúnyosan mondja meg a parlamentnek, hogy jelentékeny, jelentőségteljes testületnek tartja és a mint a hölgyeknek a kora iránt szoktak tisztelettel vi­seltetni, a nélkül, hogy másként az ő szíves­ségeikből kérnének, (Derültség) épen úgy bánik a parlamenttel, oly megalázólag, oly kicsinylő­leg, oly gúnyosan, és mikor beszédje rendjén mintegy proklamácziót intéz hivatalnokaihoz, hogy azok a hivatalnokok csak a kormánynak és a császárnak tartoznak engedelmeskedni, akkor rányomja azon Ausztriában létező kor­mányra a személyes kormány természetét, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) holott az al­kotmányosság első feltétele, — Magyarország törvényei erről határozottan intézkednek, — hogy az uralkodó csak uralkodik, de nem kor­mányoz. A mely pillanatban a hivatalnokok nem az ország alkotmányának, nem az or­szág alkotmányos rendszerének vannak alá­vetve, hanem a császárnak és a kormánynak, akkor a kormány elveszti a maga alkotmányos jellegét és tisztán személyes uralommá változik ki. (Úgy van! a seélső baloldalon.) Épen úgy, mint a második császárság idejében III. Napóleon alatt volt törvényhozó testűlet és volt egy bi­zonyos alkotmányosság, de azt tán egyetlen egy magyar államférfi sem tartotta teljes alkot­mányosságnak, a mely léte biztosítékául szol­gálhatott volna. Avagy pedig az a későbbi kor­mányzás, a mely enyhítette a császári beavat­kozásoknak ridegségét Francziaországban, hova vezetett? Oda, hogy a személyes kormányzás­nak fentartása, annak érvényesítése, teljesen az uralkodók akaratának kidomborítása és azoknak az alkotmányos intézményekkel és a népakarat­tal szembe való állítása a franczia közéletet megrontotta és a végromlás szélére vezette. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Minálunk más az eset. Miután Magyarországnak és Ausz­triának közös személyben van az uralkodója, ha Ausztriában az uralkodó megszokja a sze­mélyes uralom gyakorlását; (Úgy van! a szélső baloldalon.) megszokja azon téves fogalmat, mely alkotmányos működésének gyakorlásában kevés korlátot emel az uralkodói akaratnak: akkor be fog következni, a mi nálunk is kezdett már érvényesülni, hogy a népakarattal szemben az uralkodó akarata túlnyomóvá válik. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezen uralkodói akaratnak túmyornósága veszélybe dönti a ma­gyar alkotmányosságot. Ott Ausztriában van annak iskolája, Ausztriában van az alkot­mányos fogalmak megromlásának kezdete; azon kezdetből és iskolából jönnek át mi hozzánk a tanok és találják meg ezen tanokra a kész­séges szolgákat, az ilyen miniszterelnökök sze­mélyében. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Én nem szavazom meg a költségvetést, de kérem hatá­rozati javaslatom elfogadását. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Molnár Antal jegyző-, B. Bánffy Dezső miniszterelnök! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. képviselőház! 1867 óta, a mióta királyunknak fején szent István koronája van, megszoktuk őtet minden irányban úgy látni, mint a legalkotmá­nyosabb uralkodót, ki a törvényeket tartja leg­első sorban mindenekfelett tiszteletben. (Úgy van! Úgy van! jdbbfelől.) És mert ez így van, a leghatározottabban vissza kell hogy utasítsam Ugron Gábor képviselő úrnak azon ellenvetését, mintha jöhetnének oly körülmények, hogy ö Felsége uralkodói akaratát alkotmányon vagy törvényen kivfíl érvényesíteni akarná, (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj és közbekiáltások, a szélső bal­oldalon.) hogy lehetne ilyen idő', vagy lehetne gondolni ilyenre. (Zaj és mozgás a szélső baloldalon.) T. ház! Tegnap Várady Károly t. képvi­selő úr határozati javaslatára azt mondtam, hogy a miniszterelnökség kezelése vagy rendelkezése alatt egyáltalában alapok vagy alapítványok nincsenek. Ezt fentartom most is. Ilyen alapok és alapítványok a miniszterelnökségnél egyálta­lában nincsenek. (Nagy zaj és közbeszólások a szélső baloldalon.) Méltóztassanak végighallgatni. (Halljuk! Halljuk 1 jobbfelöl.) Megmondtam azonban már tegnap, — és ha méltóztatnak csendben lenni, feleslegesnek fogják tartani, hogy azt ismételjem — hogy ezen kérdésről később fogok nyilatkozni. Most kívánok nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Hát igenis, t. ház, az egyes minisztériumok kezelése vagy rendeltetése alatt vannak alapok és alapítványok. Úgy hiszem, és ilyen rövid

Next

/
Oldalképek
Tartalom