Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-528

528. országos ülés 189U. jauuftr 9-éi», csütörtökön. 2:: elfoglalta, már több ízben adott a ház munkarendjére és napirendjére nyilatkozatot. Minden eddigi nyilatkozata egymástól teljesen eltér. Köztudomású, hogy a t miniszterelnök úr legelső nyilatkozata az országban azt a véleményt keltette, hogy a t. minisztelnök úr e házzal egyáltalában semmit sem kivan végeztetni. Hiszen ebből merült fel az az ismert gúnyolódás, a melynek czéltáblája a t. miniszterelnök úr volt, hogy a t. miniszterelnök úrnak programmja tulajdonképen a semmitevés. Az elmúlt nyáron a t. miniszterelnök úr ismét alkalmat vett magán;ik egy nyilatkozatot tenni a napirendről és a képviselőház munkaprogranmijára nézve. Akkor említette, de azt is csak úgy szőrmentén, hogy a házzal mit kíván elvégeztntni, érintette a közigazgatási reform kérdését, és felvetette, hogy talán a kúriai bíráskodás, talán a közigazgatási bíróságok kérdését megoldhatja még a ház. Ezek azonban mind problematikus alakban voltak itt előttünk elmondva, úgy, hogy ismét mindenki joggal azt a véleményt formálhatta magának, hogy a t. miniszterelnök úr tulajdonképen maga sem tudja, mit akar, és tulajdonképeni czélja húzni-halasztani a dolgokat addig, míg semmittéve eljön az ezredéves ünnep, melyet aztán élvezni fogna, mint a miniszterelnöki pálya dicsőségét. Most újévi beszédében a t. miniszterelnök úr ismét egy új nyilatkozatot tett, a mely nyilatkozatának főlényege az, hogy a t. miniszterelnök úr a kiegyezést mindenekfölött és előtt elintézni kívánja, s így azt tekinti a parlament első teendőjéül, a melyet — ha jól emlékezem a kifejezésre — úgy kell tárgyalni, hogy a millenium ünneplése ezzel együttesen történjék, ha nem is talán összefoglalva, mint ezt magj^irázta a miniszterelnök úr. Ez ismét azt a megyőződést kelti bennünk, hogy a t. miniszterelnök úr a kiegyezést a millenium előtt létre akarja hozni. Ilyen különféle nyilatkozatok után méltán kérdhetjük és várhatjuk azt, hogy a t. miniszterelnök úr a házat határozottan tájékoztassa az iránt, hogy mi a kormánynak a ház tevékenységére vonatkozó programmja? Van-e megállapodás ? Melyik áll a miniszterelnök úr beszédeiből? Amit régebben mondott a semmittevésre nézve, vagy a mit a nyáron mondott, hogy talán a közigazgatási bíróságokról és a kúriai bíráskodásról szóló javaslatokat, vagy a legutóbbi, hogy tudniillik a kiegyezést még az ezredéves ünnepségek előtt be kell végezni. Vagy az egyik áll, vagy a másik. Egyik a másikat kizárja. Mert az ezredéves ünneplésnek ideje, ha áprillis végén megkezdődik, addig a háznak még alig négy hónap áll rendelkezésére. Ezen pár hó alatt, még a költségvetés is tárgyaltatik, a mi azután marad idő, bizony nagyon kevés, hogy egy oly nagyfontosságú kérdést, mint például a kiegyezést, már idő tekintetében technikailag is keresztül tárgyalhassa; de kevés arra is, hogy más nagyobbszabású törvényjavaslatok vétessenek elő; ha egyáltalában az a kormánynak a szándéka, hogy az ezredéves ünnepélyek alatt a ház szüneteljen. Ezek azok, t. ház, a melyek engem arra kéi^szerítettek, hogy a t. miniszterelnök úrhoz határozott kérdést intézzek és arra kérjem, hogy a ház, de az ország iránti figyelemből is tegyen határozott nyilatkozatot arra nézve, hogy mi a szándéka; van-e a kormánynak megállapodása a munkaprogrammra nézve, vagy nincs ? A mi már a t. miniszterelnök úr tárczáját illeti, arra, nagyon természetesen, azon álláspontnál fogva és azon tényéknél fogva, a melyek a t. miniszterelnök úrnak eddigi működését —• azt lehet mondani — az ország színe előtt majdnem botránykővé emelték, (Zaj. Derültség jobbfelöl.) nem vagyok abban a helyzetben, hogy azt elfogadhassam, és csatlakozom Ugron Gábor t. barátom határozati javaslatához (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani ? Sima Ferencz: T. ház! Nagyon sajnálom, hogy beszédemet azzal kell kezdenem, hogy előttem szólott t. barátom és képviselőtársam, Szederkényi Nándorral egy pontra nézve nem érthettek egyet. 0 ugyanis azt mondja, hogy nem szavazza meg a miniszterelnöki költségvetést, mert a t. miniszterelnöknek a ház működésére nézve nincsen programmja, sőt saját kormányzási rendszerének sincsen programmja. Az én meggyőződésem egészen más. Megengedem, hogy a ház működésére nézve a t. miniszterelnöknek nincsen munkaprogrammja, és ez méltán támaszthat az egész ellenzék részéről vele szemben határozott bizalmatlanságot, de az ország kormányzását illetőleg a t. miniszterelnöknek meg van a maga határozott programmja, melynek, kormányzási működésének egész vonalán, frapans bizonyítékait látjuk. A t. miniszterelnök úr programmja, lehetőleg lejáratni Magyarországon a parlamentarizmust, és kiszedni, felszaggatni a fundamentumát a magyar alkotmányos életnek, és megrendíteni a nemzet bizalmát a magyar parlament, valamint a magyar alkotmány biztosítékai iránt, hogy ezzel az abszolutizmushoz lehessen az utat előkészíteni! T. ház ! Éppen ezért kötelességünk nekünk, ellenzéknek, aposztrofálni minden pillanatban, mindenütt, a hol megtaláljuk a miniszterelnököt, arra nézve, hogy ő beszéljen, hogy ő adjon számot szándékairól, mert immár az egész ország előtt nyilvánvaló dolog, hogy Magyarországon annak a pártnak, a mely a miniszterei-