Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-528

20 528. országos ülés 1896. január 9-én, csütörtökön. lalkozott, és a melyhez sokan igen nagy reményeket fűztek. Nevezetes dolog az, hogy maga a miniszterelnök úr jelezte a tiszta választások biztosításának szükségét, de ezt oly emigmatikus alakban jelezte azou beszédében, hogy mindenki méltán kíváncsi arra, hogy tulajdonképen mit érteit alatta és mikor és mily alakban fog az ige testté válni; mert azt nem hiszem, hogy a miniszterelnök úr avval a passzusával csak azt akarta volna jelezni, miszerint nincs kifogása az ellen, hogy akkor, mikor majd a képviselőválasztások kúriai bíráskodásával foglalkozik a ház, szóvá tegye a választási dolgokat. No hát e tekintetben nem szorultunk a t, miniszterelnök úr kegyes engedelmére. Az kétséget nem szenved, hogy mikor erről a dologról lesz majd szó, szóba fog jönni az egész választási rendszer. A kérdés világosan az, — s arra kérem fel a t. miniszterelnök urat, méltóztassék erre egészen konkrét alakban válaszolni — hogy a jelen országgyűlés lefolyása előtt hajlandó-e oly intézkedéseket tenni, hogy végre-valahára megszüntettessenek azok a botrányos visszaélések, a melyek a választásokat annyira meghamisítják, hogy mindenki jogosítva van magát a parlamentet meghamisítottnak tekinteni. (Igás! Ügy van! a szélső haloldalon.) Szerintem erre redukálódik a kérdés, és azt várja a közvélemény, hogy erre nézve méltóztassanak határozott nyilatkozatot és ígéretet tenni. Nagyon jól tudom, hogy a t. miniszterelnök úr azt mondja, — a mint emlékszem, egy ízben már mondotta — hogy plauzibilis alakban alig lehet azt követelni egy kormánytól, hogy a választási törvény revízióját épen az országgyűlés végszakában hozza szőnyegre. Hát én nem tagadom, hogy sokkal alkalmasabb volna az országgyűlés közepén vagy elején ilyesmit tenni, de nem is erről van szó. Azt hiszem, senki sem kívánja, hogy a hátralevő rövid idő alatt egy teljesen új választási törvényjavaslatot terjeszszen elő a kormány. Lehet a bajon, ha megvan a jó szándék és az őszinte jóakarat, novelláris úton néhány szakasz megváltoztatásával segíteni legalább annyiban, hogy a legközelebbi választások, a mennyire emberileg lehet, csakugyan tisztán és lojálisán folyjanak le. Nevezetesen ahhoz nem kell valami nagy munka, hogy kitöriiljük azt az egyenetlenséget, a mely létezik a ezenzusban annak folytán, hogy például egy negyed telek értéke az ország egy részében fel nem ér harmadrészével sem annak, a mit az országnak más vidékén ér. Hát semmi nehézség, hogy a czenzusnak egyenlősítését mondjuk ki, és szerintem egyúttal alacsonyabb értékre redukáljuk, mert azt nem tagadhatja senki, hogy az összes alkotmányos országokban Magyarország az egyedüli, a hol 28 esztendő alatt a választási jog nemcsak hogy nem tágult, de még szűkült, magának a belügyminiszternek vallomása szerint. Nem kell ahhoz nagy munka, hanem például egyetlen egy szakasz elegendő arra, hogy változtassuk meg azon szakaszát a választási törvénynek, a mely arról intézkedik, hogy ha valamely választópolgár eddigi élvezett választási jogosultságát elveszti, egyszerűen kitörlik a választói lajstromból, a nélkül, hogy az illető tudomással bima arról, vagy pediglen tudomására jut akkor, a mikor már a törvényesen megállapított reklamálási határidő elmúlt. Hogy ezen segítve legyen, legalább olyan alakban, hogy oly időben tartozik a lajstomkészítŐ hivatal értesíteni az illetőt, hogy még idejekorán reklamálhasson, és jóvátehesse a dolgot: ez szintén nem valami nagy munka; szóval én meg vagyok győződve arról, hogy ha csakugyan megvan a komoly szándék a t. kormányban véget vetni azoknak a visszaéléseknek, a melyeket mindnyájan pártkülönbség nélkül a választások terén tapasztalunk, — és talán nem fogja kétségbevonni, hogy minekünk több alkalmunk van ezt az önök oldaláról tapasztalhatni — ha komoly a szándéka ezen segíteni: ezen néhány rövid szakaszszal lehet, és azt igen jól lehetne elintézni még ezen országgyűlés folyama alatt. Én azt hiszem, hogy az egész közvélemény hálával tartoznék a t. kormányelnök úrnak, ha akár most, akár egy legközelebbi alkalommal e tekintetben nem olyan problematikus alakban, hanem határozottan nyilatkozni szíveskednék. Újból kijelentem, hogy a szőnyegen lévő tételt nem fogadom el és hozzájárulok Ugron Grábor t. baiátom határozati javaslatához. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs felírva. Kiván-e valaki még szólani ? Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Azok után, a miket Helfy Ignácz t. barátom itt elmondott, még némely észrevételt kell tennem a t. miniszterelnök urnak imént elmondott beszédére. (Ralijuk! Halljuk/) Kétségkívüli az, hogy az ország figyelmét, a közvéleményt foglalkoztatja az az újévi beszéd, mely a nemzeti párt vezérének karácsonyi czikkére jelent meg. Azt nem lehet tagadni, hogy az ország ez ügyben bizonyos várakozásoknak pillanatában van, a mely sok tekintetben az országos tevékenységre és a jövő alakulatára is befolyással vau. A t. miniszterelnök úr újévi újévi beszédében egy programmszerü nyilatkozatot tett, melyeket itt szeretnék határozottabb alakban hallani az országgyűlésen, mint legilletékesebb helyen. (Helyeslés a szélső baloldalán.) A t. miniszterelnök úr, a mióta a miniszterelnöki helyet