Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-536

536. országos ülés 1890. január 18-án, szombaton. 217 járásbíró, és az alispán nevében megígérte nekik, hogy az esetre, ha a kormánypárttal szavaznak, azt a községi legelőnek használt területet, a melynek erdősítését csak nem régen rendelte el a megyei törvényhatóság, a királyi erdőfelügyelő javaslatára, nem kell erdősíteniök, továbbra is legelőnek használhatják*;. Továbbá: »Szerdán este Griráltra érkezve, a kormánypárti táborban is megfordultam. Jó vezetőm volt, a ki mindenfelé elvitt. Magamfajta fővárosi embernek ritka és érdekes, ha nem is épületes látvány volt ez a tábor. Az egyik helyiségben láttam a híres Irinyi Csaba járás­bírót, hatalmas fehér kortestoll volt a kalapján, ott barátkozott és ivott a tótjaival együtt, és tanította az »Eljen Kőszeghy !«-re. Mert az egész kormánypárti táborban nem volt egyetlenegy tót sem, a ki a jelölt nevét ki tudta volna mondani. A kortes-járásbíró büszkén szólt veze­tőmhöz: »No, úgy-e, hogy mind behoztam a tótjaimat.« A mélyen t. igazságügyminiszter úr ült a bírói székben éé a bírói karnak mindig igazi dísze volt. Az igazságiigyminiszter úr tehát teljesen átérzi, hogy mily súlyos vádak azok, melyek e hirlapi czikkben két járásbíró ellen névaláirással nyíltan emeltettek. Ha ezek a vádak alappal bírnak, akkor az ott megnevezett bírák eljárása súlyos fegyelmi, esetleg bűnvádi be­számítás alá is eshetik; ha pedig azok a köz­lemények alappal nem bírnak, akkor általában a bírói kar tekintélye igényli azt, hogy repa­ráczió történjék e tekintetben, eseileg a sajtó­bíróság útján is. Semmi esetre sem szabad pedig ilyen nyilvánosan megjelenő, névaláírással közzé­tett ilyen súlyos václakat a bíróság ellen el­törni, mert ha ily súlyos vádak így közzététet­hétnek, a nélkül, hogy megfelelő lépések tör­ténjenek: akkor nagyon lehet félni, hogy meg fog ingattatni a bíróság iránti bizalom, a bíró­ság tekintélye csorbát szenved és meg fog ingattatni a közbiztonság és meg lesznek ingatva a közerkölcsök. Mindez így állván, én a t. igazságügyminiszter úrhoz a következő inter­pellácziót kívánom intézni : (Olvassa.) »Interpelláczió az igazságügyi miniszter úrhoz. Vonatkozással a »Budapesti Hirlap« múlt év deezember 15-én megjelent számára, neveze­tesen az Andreánszky Jenő aláírásával »A giráíti választás* czím alatt közzétett czikkre, kérdem az igen tisztelt miniszter urat : tett-e, vagy szándékszik-e tenni és mily intézkedéseket, azon súlyos vádak következtében, melyek ebben a czikkben két királyi járásbíró ellen nyilvánosan emeltettek ?« Elnök: Az interpelláczió kiadatik az igazságügy miniszter urnak. KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXVIII. KÖTET. Erdély Sándor igazságiigyminiszter: T. ház! Meg méltóztatnak engedni, hogy erre az interpeíláczióra azonnal adhassak választ. (Hall­juk! Halljuk l) A »Budapesti Hirlap«-nak arról a hirlapi cdkkéről tudomásom volt. Helyeztem rá annyi súlyt, mint a mennyit ilyen hirlapi közleményre helyezni lehet. Nem indítottam azonban hivatalos vizsgálatot a megnevezett birák ellen azért, mert egy bíró tekintélyére már az is, ha ellene akár hivatalos, akár fegyelmi, akár felügyeleti vizsgálat hivatalból indíttatik, nagy kérdés. Privátim tudakozódtam, hogy mi az igaz a hirlapi czikkben, de a vála­szok, a melyeket kaptam, az ott állított tényeket nem igazolták. Én tehát, tekintette] arra, hogy mindennap, minden oldalról, minden irányban hallom az e fajta vádakat, tovább erre a kér­désre súlyt nem helyeztem, egészen máig. Mint­hogy azonban a t. képviselő úr ezt a czikket ma interpelláczió tárgyává tette és az én elvem, meggyőződésem és akaratom szerint a bíróság­nak, a bírósági tisztviselőnek a korteskedésben és politikában tényleges részt venni egyáltalában meg nem engedhető, (Helyeslés jobbfelöl.) mert beismerem, hogy kétségtelen dolog az, hogy a politikába beavatkozó bíró a bírói szék objek­tivitásából veszt, minthogy e tekintetben a bíró­ságokra nézve már elődöm részéről folyton, min­den általános választás alkalmával megújíttatott az a rendelet, hogy a politikai mozgalmakban a bírák részt nem vehetnek ; most a képviselő úr interpellácziója folytán meg fogom indítani a hivatalos vizsgálatot. (Altalános helyeslés). Hogy ez meddig fog tartani, azt meghatározni nem lehet, valószínűleg nem leszek abban a helyzetben, hogy harmincz nap alatt ez interpeíláczióra felel­hessek, de azt hiszem, hogy ez a válaszom, hogy a vizsgálat megíndíttatik, az interpeíláczióra teljes mértékben megfelel. Kérem a t. házat, hogy válaszomat tudo­másul venni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Hodossy Imre: Kérem a t. házat, hogy a miniszter íirnak válaszát tudomásul venni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Elnök: Az adott választ a ház tudomásul veszi. Perczel Béni jegyző: óaody Géza! Őnody Géza: T. ház! Az idő előhaladott­ságánál fogva nem akarom hosszasan aposztrofálni azt az érzéket, a melylyel 48-as honvédeink irányában minden jóravaló magyar hazafinak és így nekünk is, viseltetni kell. Egy személyes ügyben, egy 48-as honvédfőhadnagy ügyében kívánok a t. miniszterelnök úrhoz interpellácziót intézni. Tizenhat év óta vagyok az ország­gyűlésnek tagja és azt hiszem, ezen idő alatt, minden miniszter tapasztalhatta, hogy nem tar­tozom azon képviselők közé, a kik kisebb 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom