Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-536

216 538. országos Illés 1896, január lS-án, szombaton. Balogh Géza jegyző: Sima Ferencz! Sima Ferencz: T. ház! (Halljuk!) Interpelláczióm tárgyává kívánom tenni . . . (Egy hang a szélső baloldalon: Vadnayt ?!) Nem Vadnayt, hanem Szalavszkyt. Interpelláczióm tárgyává kivánom tenni azt a szerepet, a melyet a hirnevessé vált stomfai képviselőválasztásnál Pozsony vármegyének főispánja, és az ő vezérlete alatt az egész vármegye tisztikara megengedett magának, Interpelláczióm megtételénél rövid kívánok lenni, tehát előre is jelezni óhajtom azt, hogy az, miszerint a vita a belügyminiszteri tárcza tárgyalásának további folyamán minél nagyobb objektivitással, az elveknek minél szigorúbb megtartásával folyhasson, sok tekintetben függ attól, hogy a belügyminiszter úr, a most hozzá intézendő interpellácziómra milyen választ ad. Épen azért, t. képviselőház, nem is vezetem be tovább interpellácziómat semmi bővebb megokolással, hanem egyszerűen felolvasom azt. (Helyeslés. Halljuk! Olvassa.) »Interpelláczió a belügyminiszterhez. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a stomfai kerületben 1895. deczember 5-én megkezdett, és deczember 6-án befejezett országos képviselőválasztásnál példátlan visszaélés, és bíínös törvénytelenséggel képviselővé választott Latkóczy Imre belügyminiszteri államtitkár meg választatása ellen peticzió adatván be, ezen peticzióban Szalavszky Gyula főispán, Klempa Bertalan megyei alispán, Ottó Bencze anyakönyvi felügyelő, Füzér Sándor megyei első aljegyző, Ernyei Gyula szolgabíró, Ujházy Barna m. főszámvevő, Jurza Ferencz pénztárnok — bár a kerületben választói joggal nem is bírnak, hivatalos kötelességük teljes elhanyagolásával, napokon át jártak a községek nyakán korteskedni, Latkóczy államtitkár megválasztatása érdekében. Továbbá, hogy Klempa alispán, Nagy Ágost főszolgabíró, Peckó József szolgabíró rendeleteket boesájtottak ki, melyekkel betiltották azon pártgyűlések megtarthatását, melyek az ellenzéki jelölt érdekében bejelentettek, S nemcsak, de a beszédek előzetes bejelentését követelték. Azon felül Klempa alispán és Nagy Ágost főszolgabíró külön személyes és hivatalos befolyással avatkozott be jogtalan és törvénytelenül a választásba. Ha nem volna ezekről tudomása: akar-e haladéktalanul meggyőződést szerezni az itt felsorolt kötelességmulasztás, törvénytelen eljárás, s a választásba való illetéktelen beavatkozásokról, s ezek tudtával van-e szándéka a stomfai választás által különben is mélyen felháborított közvélemény megnyugtatása, s a megsértett jogrend, s az országos képviselőválasztások tisztasága és becsületessége érdekében az illetők ellen a legszigorúbb fegyel mimegtorlást alkalmazni ?« (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a belügyminiszter úrnak. Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Első hallásra az interpelláczióra azt válaszolhatom, hogy én, minthogy a t. képviselő úr, ha jól vettem ki, interpelláczióját a stomfai választág tárgyában beadatott peticzióból merítette, én azt a peticziót nem láttam, nem volt alkalmam abba beletekinteni, és így tartalmáról sem bírok semmi tudomással; de azt is hozzátehetem, hogy e tekintetben hozzám semmi panasz nem érkezett. Az interpelláczió második részére nézve kijelentem, hogy igen is most, mivel az interpelláczió erre figyelmemet felhívta, meg fogom tenni a szükséges intézkedéseket, és elrendelem a vizsgálatot, s annak eredményét majd elő fogom terjeszteni. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen előleges válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Sima Ferencz: Előlegesen tudomásul veszem a miniszter úr válaszát. Perczel Béni jegyző: Hodossy Imre! Hodossy Imre: T. ház! A »Budapesti Hírlap« czímíí lapnak múlt évi deczember 15-én megjelent számában Andreánszky Jenő aláírással egy közlemény tétetett közzé ezen ezím alatt: »A girálti választás*. Ezen közleményben Andreánszky Jenő, a ki a »Budapesti Hirlap«nak, ezen választásra kiküldött tudósítója, leírja azon tapasztalásait, melyeket ott a választás előtt, és a választás alatt tett. A közlemény hosszabb ; én azonban annak csak azon néhány sorát szándékozom felolvasni, a melyre a t. igazságügy miniszter úrhoz intézendő interpellácziómat alapítom. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Azt mondja a tudósító: (Olvassa.) »Minden egyes községben a hivatalos kortesek egész seregével találkoztam. Megszokott dolog a választásoknál, hogy a sr.olgabírók hivatalosan korteskednek, de legalább a külső dekórumot megszokták óvni. A girálti kerületben nem csak szolgabírákkal, de két járásbíróval találkoztam, a ki kalapján a fehér kortestollal maga vezette, és kisérte a reá bízott, és csendőrökkel összefogdosott választókat«. Továbbá : »Egy másik csendőrt, a ki — minthogy egy kormánypárti szekéren látott, és így bizalommal viseltetett irányomban — nem tudom már melyik községbeliekről szólva, azt mondta, hogy azokat majd behozza a Szepesházy tekintetes úr, mert az megfenyegeti, hogy elcsukja legközelebb és megbírságolja, ha nem megy a kormánynak szavazni. Tudakozódtam a hatalmas Szepesházy úr felől, és megtudtam, hogy az a szvidnyiki járásbíró«. Továbbá: »Kevéssel a választás előtt beállítottak Margonya község emberei, s előadták a következőt í Nálunk járt Irinyi Csaba