Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-536

208 536. országos ülés 189(i. január IS-áti, szombaton. zeti párti képviselő urak is, a megválasztásuk idejében vallott elveikhez tartoznak hívek lenni, nem pedig a nemzeti párt klubjának a többségéhez. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mert ez a nyájrendszerre vezet, a hol nyájakba vannak a politikai férfiak osztva, (Mozgás jőbbfelöl.) vagy ha a kifejezés nem tetszik, sokkal találóbb az, hogy ez az ezredrendszerre vezet, a hol katonai fegyelem alatt tartatnak a képviselők, és vezettetnek a politikai küzdelmekre. Hol marad akkor a népképviselet, hol a közérdek képviselete, mikor egy párt érdekeinek képviselete minden egyes klubtagnak annyira kötelességévé tétetik, hogy ha annak többségével ellentétbe kerül, onnan egyszerűen kilöketik és mindennemű javadalmaktól megfasztatik. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hiszen ha valami, épen a jelenlegi eset mutatja azt, hogy mennyire el van hanyagolva a Horvátország és Magyarország közti viszony. Czernkovics képviselő úr, a ki mandátumát letette, és a kinek lemondását csínynek méltóztatik nevezni, mert indokolással tette azt, a maga politikai irányelveit megváltoztatta, ő kevésbbé maradott horvát és magyar hazafi, mint azelőtt volt? Nem, t. ház. Töltsünk tiszta bort a pohárba! Egyszerűen a bán hatalmával jutott összeütközésbe, és mert azon nemzeti párt, a bánnak szolgálatára látszik berendezve lenni, mert az a bánt szolgálja, annak feltétlen híve, a bán rendelkezik önökkel, és az önök többségével ; akárkit kiakolbólít a pártból, és egyúttal az ő kedve és kénye határozza meg, hogy ki maradjon a magyar országgyűlés tagja. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon) Ilyen zsarnokságot és hatalmat azoknál, a kik a politikai pártvezérlettel egyúttal a közhatalomnak vezetői, meg nem tűrhetünk. Mert hova vezet ez? Mi sohasem hallunk egyebet, mint azt a csúszómászó hizelgést a bán iránt, — akár ki legyen a bán, — hízelgő himnuszokat hallunk, de sohasem halljuk az ottani viszonyok kritikáját Magyarországon. Minket Horvátországban agyon rágalmaznak, hogy elnyomjuk őket, hogy érdekeikkel nem gondolunk; pedig nem mi vagyunk hibásak, hanem azok, a kik ide jönnek, és az ottani kormányt szolgálva, azt feltétlenül dicsőítik, és a horvát népnek az ottani kormányzás által okozott sérelmeit, elnyomatását, bántalmait egy hanggal fel nem panaszolják. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Próbálja meg valaki a bán ellen, a, míg a nemzeti párt tagja, felszólalni! Akkor a nemzeti párt hatalmi szervezete, a regiment fellép ; a nemzeti pártkörből kiteszik őt, és a magyar országgyűlésből el kell, hogy távozzék, és ekként el van némítva az ajak, mely felhozná a visszaéléseket, és lerántaná az tízelmekről a leplet. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Hát, t. ház, ha a képviselők arra valók, hogy, tisztán anyájrendszer szerint, egyik vagy másik hűséges pásztornak érdekeit szolgálják és az általa felkötött kolompot hordják szét a legelökön és mezőkön; (Tetszés és derültség a szélső baloldalon.) hogyha a képviselőknek nem az a czéljuk, hogy a népek és a nemzet érdekeit saját egyéni meggyőződésük szerint képviseljék : akkor ez a rendszabály a legjobban eltalált, módja annak, hogy miként lehessen politikailag alárendelni a törvényhozás tagjait egy klubnak, egy politikai rendszer és politikai férfiú kiszolgálására. (ÉlénJc helyeslés a szélső baloldalon.) De nekünk nem azért szükség, hogy a horvát képviselők eljöjjenek a magyar országgyűlésre, hogy mi csak erről a hivatalos véleményről nyerjünk értesülést, és hogy a hivatalos véleményen kiyűl más soha a magyar országgyűlési képviselők fülében meg ne csendüljön: nekünk arra van szükségünk, hogy h eh cl horvát képviselő urak közvetett választás útján jönnek is e parlamentbe, de egyéni véleményüket képviseljék, (Úgy van! a szélső baloldalon.) egyéni meggyőződésüket hangoztassák, mert arra van, a törvényeink szerint, joga a képviselőnek azon pillanattól kezdve, melyea az utasítások eltöröltettek és a képviselők függetlenekké tétettek. Én azért, t. ház, azt a klubszabályt valóságosan nem tartom egyébnek, mint a parlamentáris rendszerrel, a képviselők függetlenségével teljesen ellenkező, (Ügy van ! a szélső baloldalon.) és a kormánynak abszolút politikai hatalma megállapítására szükséges eszköznek. Én azt lelkem mélyéből helytelenítem, azt megbélyegzőnek tartom ... (Zaj.) Elnök I (Csenget.) Csendet kérek! Ugron Gábor: ... és kérem a t. házat, fogadja el a 15-ös bizottság kiküldése iránti javaslatot. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Molnár Antal jegyző: Tomasits Miklós! Tomasits Miklós : T. ház! (Halljuk!) A Szóbanforgó kérdésnek két oldala van : egy jogi és egy politikai. A mi a jogi oldalt illeti, úgy his/em, nem forog fenn veszedelem; még pedig azért nem, mert a horvát képviselőket a horvát országgyűlés törvény alapján küldi ide. Ugron Gábor : De nem bilincscsel! (Zaj.) Tomasits Miklós : A horvát országgyűlés nem ad nekik semminemű utasításokat, a melyeket a törvény tilt, a mit pedig mi, mint klub csinálunk, abba semmi beleszólása a horvát országgyűlésnek ; a közös országgyűlésnek pedig pláne nincs. Az igaz, a mit Apponyi Albert gróf t. képviselő úr mondott, hogy a parlamentarizmus eszméjével ezek a szabályok épen ellentétben állanak, — ezt beismerem, — és hogy e