Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.
Ülésnapok - 1892-528
\Q 528. országos ülés 1$96. január 9-én, csütftrtSkön. Magyarország, t. ház, a kiegyezésekben az 1867 : XII. törvényczikk hez van kötve. Mi ezen törvényczikk megváltoztatását és eltörlését óhajtjuk. Önök ezt atörvényczikket evangéliummá emelték fel. Azt vallják és hirdetik, hogy minden erőszak, minden visszaélés a választások terén, a közigazgatásnak pártczélokbói való kihasználása, a közigazgatás korrupcziójának és az általános korrupcziónak fentartása, mind azon czélból és érdekből szükséges, mert Magyarország kormánya köteles megvédelmezni az 1867: XII. törvényczikket. Ha önök ily szempontból indulnak ki, akkor jó lesz, ha azt az 1867 : XII törvényczikket, nem csak azon tételeiben alkalmazzák és nem csak azon intézkedéseinek szerezzenek érvényt, melyek Magyarország kárára vannak, hanem igyekezzenek azon tételeit a törvénynek is érvényre emelni, a melyek Magyarország védelmére és oltalmára szolgálnak. T. ház! Az 1867: XII. törvényczikk 23. §-a következőkép szól: »Kimondja az országgyűlés, hogy ő Felsége többi országaival érintkezni akar, mint alkotmányos népekkel, mindkét fél függetlenségének megóvása mellett.« A 24. §. ezt mondja, szorul szóra olvasom fel: (Olvassa.) »Ez levén a közös ügyekre és azok kezelési módjára vonatkozó jelen határozat indoka és czélja, önként következik, hogy annak egyik alap föltétel ét Magyarország alkotmányának fentartása képezi.« A 25. §. — figyelmet kérek — ezt mondja: (Olvassa) »A másik alapföltétel az, hogy a teljes alkotmányosság ő Felsége többi országaiban és tartományaiban életbe lépjen: mert Magyarország azon országoknak csak alkotmányos képviseletével léphet bármi közös viszonyokra nézve érintkezésbe. S ő* Felsége maga is azért kívánta ez ügyek tárgyalásának eddigi módját megváltoztatni, mert alkotmányos jogokkal ruházta fel többi országait is, s a közös ügyek kezelésénél ezek alkotmányszertí befolyását nem tartja mellőzhetőnek.« A kiegyezési törvénynek ezen intézkedése azt jelenti, hogy az 1867: XII. tcz. érvényben maradására nézve nemcsak egyedül az a jogszabály, hogy akként törölhető el, a miként az meghozatott, hanem annak fenmaradása alapfeltételekhez van kötve. Az egyik alapfeltétel az, hogy Magyarországon legyen alkotmányosság, a másik, hogy Ausztriában is teljes alkotmányosság legyen. (Igaz! Úgy van! a bál- és szélső baloldalon.) Mit jelent az, hogy teljes alkotmányosság? Ez alatt mi parlamenti felelős kormányt értünk (Igaz ! Úgy van! a szélső baloldalon.) és értjük azt a kormányformát — és teljes alkotmányosság alatt azt érti mindenki — hogy a népképviselet alapján létrejött törvényhozás a maga többségével a kormányt támogatja és fentartja és a korona csak a többség kebeléből választhatja a maga tanácsosait. Azt jelenti, hogy a nép akarata az uralkodó akaratával szemben is érvényesülést nyerhessen, vagy ha azok egymással ellentétben állanak, egy kiegyenlítésben nyerjenek kifejezést. (Úgy van a szélső baloldalon.) Mit jelent az, hogy teljes alkotmányosság? Azt, hogy a törvényhozás tekintélye végig vomíl az állami életnek minden intézményein, a törvényhozás által tett intézkedéseknek köteles engedelmeskedni minden hivatalnok, és az ország többségének szellemében kell, hogy az ország hatalma gyakoroltassák és kezeltessék. Már most, t ház, erre még azt mondhatják, igenis van Ausztriában alkotmányos képviselet. De a törvény nemcsak azt rendeli, mert a XIX. szakasz a quóta megállapításáról szóló alkuról a következőket mondja : (Olvassa.) »Ezen alku megállapítása oly módon történik, hogy egyrészről a magyar korona országainak országgyűlése, másrészről ő Felsége többi országainak országgyűlése, mindegyik a maga részéről egy hasonló számú küldöttséget választ. E két küldöttség az illető felelős minisztériumnak befolyásávak — minisztériumok, tehát mind a két minisztériumnak felelősnek kell lennie, (Úgy van! a szélső baloldalon.) »részletes adatokkal támogatott javaslatot fog kidolgozni az az említett arányra nézve.« E törvényben egyfelől benfoglaltatik, hogy teljes alkotmányosságnak kell lenni, másfelől meghatározza, hogy a tiz évenként megújuló alkudozás felelős kormányok közreműködésével kell, hogy ezentúl előkészíttessék. Mit jelent ez ? Az 1867. évi XII. tcz. ezen intézkedése nemcsak azt követeli meg, hogy Ausztriában a teljes alkotmányosság életbe léptettessék, hanem egyszersmind azt is megköveteli, hogy ezen alkotmányosság fentartassék. (Úgy van! a szélső bal. oldalon.) A mely feltételekhez volt a törvénynek életbeléptetése kötve, azon feltételekhez van kötve ezen törvénynek életben maradása. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Az a kérdés most, hogy Ausztriában van-e teljes alkotmányosság és van-e felelős minisztérium ? Deczember 10-én a mi országgyűlésünknek a szünet előtt történt elnapolása után Ausztriában Badeni, a miniszterelnök, a költségvetés rendjén a következőket mondja egyik beszédében : (Halljuk! Olvassa.) »Ha mindennek daczára felszólalok, teszem azért, mert a kormány, nem parlamenti eredeténél fogva, egy alkalmat sem akar elmulasztani, hogy ne hangsúlyozza azt, hogy tudatában van a ház jelentőségének, és mikor ezt szükségesnek tartja, ezt kinyilatkoztatni is kész.< (Mozgás a szélső baloldalon.)
