Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-534

534. országos illés 1896. január 16-án, csfltörtBkSn. 151 iílebeut p^dig, habár a vita már bárom nap óta folyik, oly védelmezői akadnak, a kikre azt kell mondani, vagy azt mondhatná saját maga: hogy barátaimtól védelmezzen meg az Isten, ellenségeimmel majd magam is végzek. A mxilt napokban ugyanis, t. ház, felszólaltak úgy a kormánynak, mint a belügyi közigazgatásnak védelmére Fluger Károly és Kubinyi Géza képviselő urak, de sem az egyiknek, sem a másiknak a beszédében nincsen egy olyan momentum sem, mely azt a belügyi közigazgatást, mely ma Magyarországon pusztít, védelme alá venné. Fluger Károly t. képviselő úr beszéde igen szép, átgondolt beszéd, de nem védelem, hanem egy sóhajtás, egy tanácsadás, egy vád a kormány ellen, mely minden részében inkább szemrehányás jellegével bir, mintsem, hogy a belügyminiszter úrnak ténykedéseit védelmezné. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Ázt mondja Fluger Károly képviselő úr, hogy: »Minden szabad mozgásra lehangolólag ha^ ha meggondoljuk, hogy épen a közigazgatásnak terjedt terén nincsen eddig elérve ama ezélszerű intézkedés, ama rendezett szabadság és ama nélkülözhetetlen jogvédelem, mely a jogállamot jellemzi és annak lényeges vívmányát képezi.« T. ház ! Hogy ha azt kormánypárti képviselő maga hajlandó elismerni, hogy sem szabadság, sem jogvédelem egyáltalán nincs Magyarországon, akkor azt hiszem, a t. ház igazat ad nekem abban, hogy az ilyen felszólalás nem képes a a belügyi kormánynak védelmére szolgálni. Azt mondja továbbá Fluger képviselő úr: »És ha áll és elvileg elismerve van, hogy közigazgatásunk gyökeres újítására van utalva, melynél a fősúly a létesítendő állami politikai hatóságokra fektetendő, ezen szándékot foganatba is kell venni, mivel a közigazgatási visszásságok sürgős orvoslásra szorulnak.« Azt mondja továbbá: »Nem elég csupán behozni az állami közigazgatást, gondoskodni, hogy annak hatalma a törvények keretében helyesen fejlődjék, hanem erélyesen kell intézkedni, hogy a polgárok közjogai, a hatalom önkénye ellen biztos védelmet találjanak, mely czélra a közigazgatást a modern adminisztrácziónak minden jellegével fel kell ruházni.« Folytathatnám ezeu idézeteket, de azt hiszem, hogy, ennyiből is mindenki tisztában lehet azzal, hogy Fluger képviselő úr beszéde nagy vád, nagy sóhaj és tanáesadás, de semmi esetre sem védelme a t belügyminiszter urnak. A másik védőbeszédben sem találok semmi olyant, mely a minden irányban dicsőített közigazgatást védelmezhetné. Kubinyi Géza t. képviselő úr ugyanis, a ki a választások terén kiterjedt tapasztalatokkal rendelkezik, hosszú tapasztalataiból mindössze azon egyetlenegy momentumot bírta kiemelni, — pedig beszédére, úgy látszik, elkészült — hogy egyszer, gondolom 8—10 évvel ezelőtt, az ellenzéki Viczmándy-féle választásnál a korok meg voltak hamisítva. Megengedem,hogy létezhet Magyarországon kivételesen olyan központi választmány, a mely ellenzéki jelöltek érdekében helytelenséget követ el. Hogy ez rendkívüli kivétel, tanúsítja az is, hogy a képviselő úr, a ki az utóbbi időben minden választásnál jelen volt, csak ezt az egyetlen momentumot tudta kiemelni; bizonyítja ez azt, hogy a helytelenségek, a hamisítások és a visszaélések nem az ellenzék javára, hanem kárára történnek. A képviselő úr azon elvi álláspotra helyezkedett, hogy a tisztviselő nem pária és gyakorolhatja a maga meggyőződését és helytelen azon elvi álláspont, hogy a tisztviselőket a korteskedéstől és a választásoknak előkészítésétől el kell zárni. Nem kívánok ezzel hosszasabban foglalkozni, mert megsérteném Ápponyi Albert képviselő urat, a ki a tegnapi napon igen fényesen mutatta ki, hogy a hivatalnokok beavatkozása a választásokba mennyire helytelen és egy • müveit államban sem engedhető meg. Azonban azt a momentumot akarom kiemelni, hogy a tisztviselői kar a fegyvertelen végrehajtó hatalom vészese. Mikor a képviselőház újraalakul, a kormány a tisztviselők és különösen azon kormányzatnak érdekében jár el, a melynek ő is részese. Én azt hiszem, hogy a köztisztesség nem engedi, hogy valaki akkor szavazzon és akkor éljen vissza hatalmával, a mikor róla vau szó. Helytelennek, inkorrektnek találom azt, hogy tisztviselők befolyásukat képviselőválasztásoknál érvényesítsék. Kubinyi képviselő úr kifogást tett az ellen is, bogy előfordultak esetek, midőn egyik vagy a másik képviselő olyan választásoknál jelent meg, a melyeknél nem az ő pártjának jelöltje állt a kormány hívével szemben. Többen kijelentették, és én is kénytelen vagyok a magam részéről kijelenteni, bogy habár a magam részéről semmi tekintetben sem vagyok hajlandó a néppárt törekvéseit helyeselni, mégis akkor, a mikor megjelenik valaki egy választátáson, hogy annak törvényes lefolyását ellenőrizze, ebből egyáltalán nem lehet senki ellen vádat kovácsolni, és ezt is azon aberrácziók közé sorolom, a melyek a képviselő úr beszédét egész lényegében jellemzik. Felsorolta, a t. képviselő úr, mint nagy sérelmet, hogy a síomfai választásnál Otoeska néppárti jelöltet baldachin alatt vitték, nem tartom valami szörnyű nagy dolognak az ily külsőséget, de abban a véleményben vagyok, hogyha az a garázda rendszer, a mely ma Magyarországon dívik, elérte a maga tetőpontját és elkövetkezik az az idő, midőn Bánffy Dezső