Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-534

584. országos ülés 1896. január 16-án, csütörtökön. 147 tartozik a közigazgatás ellenőrzésén és vezeté­sén kívül még politikai pártoknak a szerve­zése is? De nézzük, t. képviselőház, a belügyi kor­mányzat munkássága mennyire éber ott, a hol az állami végrehajtó hatalom gyakorlásáról van szó. Nézzük, hogy adminisztráczionális törvé­nyeink végrehajtása tekintetében minő munkás ságot fejt ki a kormány? Azt mondják, t. ház, — hirdetik urbi et orbi — hogy a mi mai közigazgatásunk szin­vonalon alul áll, hogy a kívánalmaknak meg nem felel, hogy a bírálatot nem állja. Vajay István: Sajnos, ez valóság! Szinay Gyula: Távol legyen tőlem, t. ház, hogy a mai közigazgatás mellett dicshimnuszt kívánjak zengeni. De a mennyiben a közigazga­tásnak ezt a gyai lóságát az önkormányzattal hozzák okozatai egybefiíggésbe, lehetetlen, hogy e tekintetben megjegyzéseimet elhallgassam. (Hall­juk! Halljuk!) ­Tudom, ismerem, hogy a mai közigazgatásnak, a mai adminisztrácziónak nagyon sok ferde kinövése, tudom, ismerem, hogy nagyon sok fattyúhajtásai vannak, de e ferde kinövések, e fattyúhajtások nem az önkormányzat fájának törzséből, hanem abból a posványos talajból fejlődtek, a melybe az ön­kormányzat fáját az ujabb időben kormányaink beültették. (Úgy van! a szélsőbalon.) Holló Lajos t. képviselőtársam indítványá­ban köveleli a közigazgatási tisztviselők képzé­sét. Igazsága van. Jó közigazgatás jó tisztikar nélkííl nem képzelhető. Hogy pedig jó tiszti­karunk legyen, ahhoz szükséges a képzés, a minő­sítettség. Van nékünk, t. képviselőház, 1883-ról egy qualifikáczionális törvényünk. Nézzük, hogy vájjon ezen qualifikáczionális törvény mennyiben van végrehajtva, mennyiben van az ebben fog­lalt utasítás a kormány részéről teljesítve. E törvénynek 3. §-aazt mondja, hogy a szoros értelemben veit közigazgatási szakot illetőleg egy közigazgatási tanfolyam berendezése, és az azzal kapcsolatos vizsgálati rendszer iránt minél előbb külön törvény fog intézkedni, addig is azon­ban ügyvédi oklevél, államtudományi vagy jog­tudományi tudorság, vagy legalább a jogi négy­évi tanfolyamnak bevégzése és az államtudo­mányi államvizsga sikeres letétele kívántatik meg. Kiktől? Az alispántól, a jegyzőktől a szolgabíráktól, a polgármesterektől, a rendőr­kapitánytól. Azt mondja továbbá ez a törvény, hogy az alispántól, a főjegyzőtől, a szolgabíró­tól, a polgármestertől, a rendőrkapitánytól ezen­kívül még a gyakorlati közigazgatási vizsgának sikeres letétele is kívántatik. Rendelkezik e törvény továbbá a 24-ik §-ban arra nézve, hogy e vizsga tárgyait, a vizsgálati bizottságok össze­állítását, azoknak eljárását a törvény életbelép­tétől ssámított egy év alatt a miniszter rende­leti úton állapítja meg. Azt mondja továbbá a törvény a 30. §-ban: »A minisztérium utasíttatik, hogy a 24. §. ér­telmében kiadandó szabályrendelet életbe lépté­től számított három év után, figyelemmel az időközben szerzett tapasztalatokra, a gyakorlati vizsga állandó rendezése iránt törvényjavaslatot térj esz szén be.« No, t. ház, miképen lett a törvénynek ezen parancsoló rendelkezése végrehajtva, daczára annak, hogy már maga ez a törvény a végre­hajtásnak útját-módját is megkönnyítette, a mennyiben a vizsgáló-bizottságnak részletes meg­állapításába is bocsátkozott, a mennyiben továbbá elrendelte, hogy a vizsgához bocsátáshoz két évi gyakorlat szükséges, s a mennyiben rendelkezik az iránt is, hogy vizsgáló-bizottság Budapesten és Kolozsváron, esetleg más megfelelő helyeken is állíttassák fel. Szóval a törvény részletezett is, mindamellett a törvénynek az a parancsoló intézkedése, a mely egy, illetve három évi határidőhöz köti a vizsgáló-bizottság felállítását, — holott a törvény több mint tízéves — végre­hajtva ma sincs. Pedig, t. képviselőház, a mikor ez a törvény megalkotva lett, az akkori törvényhozó testület, hogy a qualifikácziónak azzal a mód­jával, azzal a mértékével, a melyet a törvény előír, megelégedett, azt bizonyosan abban a feltevésben tette, hogy azok a további garan­cziák, a melyeket a törvény parancsolólag követel, a kormány részéről teljesíttetni is fognak. Jól emlékezhetnek azok, a kik abban az időben, a mikor ezt a törvényt hozták — mint magam is, az adminisztráczió szolgálatában állottak — hogy az akkori belügyi kormány a törvény életbeléptetéséről kiadott rendeletében ugyan szigorúan látszott venni a dolgot, a mennyiben kijelentette, hogy bármikor jusson a miniszter tudomására akár kinevezéseknél, akár választásoknál az, hogy ezen qualifiká­czionális törvény, rendeletei szem elől fognak tévesztetni, a felebbezési határidőn tál is az ilyen választást, az ilyen kinevezést meg fogja semmisíteni. Vajay István: Akkor még volt egy kis ideálizmus! Szinay Gyula: Pedig, t. képviselőház, ha mindazt, ami abban a qualifikáczionális tör­vényben foglaltatik, végrehajtottuk volna, bizony még akkor sem elégítettük volna ki a jogos érdekeket, mert a mint méltóztatnak látni, ezen törvény, kivéve a szaktisztviseíőket, például a számvevőségnél, a pénztárnál stb. alkalma­zottakat, csak egynéhány tisztviselőtől követeli meg a qnaíifikácziót, a többitől nem. így például városainkban a tanácsnokoktól, kik rendesen egy-egy ügyosztálynak az élén állanak, s ekként 19*

Next

/
Oldalképek
Tartalom