Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-528

528. orssságo* iilé* 1898. január 9-én, csütSrtSkSn. 9 nem lehet az, hogy az udvartartásnak egy ré­szét képező hivatalnok a maga esküjét ne a magyar — és csakis egyedfíl a magyar állam­férfiak jelenlétében tegye le, hanem idegen állami hivatalnokok is szerepeljenek ott. De ez a kormány, még ott is, a hol pedig legfőképen kellene, Ő Felségének czímében sem jár el a legkisebb gondossággal sem. Már volt alkalmam felemlíteni a képviselőházban, hogy ő Felségének, urunk királyunknak legnagyobb czímében mit keres az a kifejezés, hogy »nagy­vajdája a szerb vajdaságnak ?« Hol van az a szerb vajdaság ? Üssük föl Magyarország kor­pus jurisát, váljon hol találjuk meg a »nagy vajda« kifejezést ? Nincs sehol benne, mert az oly törvények és rendeletekben foglaltatott, a melyekben a király megkoronázása alkalmá­val megsemmisültek, érvényüket vesztették. Ha érvényüket vesztették azok a rendeletek, a me­lyeknek alapján ez a czím felvétetett, akkor a király megkoronázása után azon czímből e ki­fejezés kihagyandó lett volna. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nagyon természetes, hogy Magyarország miniszterelnöke azzal a nagy feladattal, amely­lyel öt kiváló állása megtiszteli, nincs megelé­gedve. Nem arra törekszik, hogy Magyarország­nak mintegy állami egészét igyekezzék Ausz­triával és a külfölddel szemben képviselni, ha­nem mivel azon a téren tehetségei semmiféle­képen sem válnak be. keres magának újabb és újabb működési tért és saját hatáskörének nem a törvény által megrendelt tágas mezőn keresi fel a helyes meghatározást, hanem saját kicsi­nyes felfogásával keres magának egy miniszter­elnöki tevékenységi kört. A törvény azt mondja a polgári házasság életbeléptetéséről, hogy a kormány rendeletével lesz az élefcbeléptetendő. És mi történik ? Eietleiéptettetik egy miniszterelnöki ren­delettel, mert a tisztelt miniszterelnök úr nem tud különbséget tenni egy kormány és egy miniszterelnök közt. A kormány összes tagjai­nak felelősségét involválja magában, ha az mon­datik, a kormány rendeletével léptettessék vala­mely törvény életbe; ha pedig a miniszterel­nök bocsát ki ily rendeletet, akkor csak a mi­niszterelnöki felelősséget bírjuk zálogul. Az 1848 : III. tcz. meghatározza, hogy a miniszterelnöknek mik a teendői, A költségve­tésben szintén megvannak szavazva azok a téte­lek, a melyek bizonyos politikai funkczióra és állami teljesítmények fedezésére szolgálnak. így a nemzetiségi kérdés intézését a törvényhozás tudta nélkül, a költségvetéssel ellentétesen a miniszterelnök úr mily jogon ragadja magához, miért emeli ki azt a belügyminisztérium köré­ből. Azért, mert a miniszterelnök úr meg van KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXVIII. KÖTET. arról győződve, hogy az ő feladata nem az, az államot a maga egészében képviselni, nem az, az államot Ausztriával szemben egész erejével képviselni, hanem a belügyi adnunisztráczióban apróiékos intézkedésekkel, aprólékos furfangok­kal azt az állást lejebb stííyeszteni, mint a milyen magasra azt a mi törvényeink emelték. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Egy miniszterelnök az összes kormányzás­nak kell, hogy kapcsolata és foglalatja legyen, de nem lehet ő az, ki intézkedik a resszort­miniszter ügyében. Neki befolyást, ellenőrzést kell gyakorolnia az állami politika érvényesíté­sére, de nem az az ő hivatása, hogy az egyes resszort-miniszterek ügyeibe belekontárkodjék, azok ügyeit végezze és intézkedjék ott, hol őt csak ellenőrzés és felügyelet illeti meg. (He­lyeslés a szélső baloldalon.) Hogyha tekintjük, t. ház, a miniszterelnök úr működését, azt a szellemet, a mely kifelé mutatkozik és abban nyilvánul, hogy ő kor­mányra jutott, mert legkevesebbet kért és leg­többet igért Bécsnek, (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) akkor érteni fogjuk, hogy miért oly sürgős az akiegyezés, melyet még a millenniumi ünnepségek előtt megkötni óhajtanak. Ausztria érdekében áll, hogy Magyarországnak ily gyenge kormánya legyei', hogy Magyarország élén oly kormányférfiak álljanak, kik apró, kis furfangok­ban akarják érvényesíteni tehetségüket, nem pedig nagy igazságok és elvek védelmében, mert mihelyt e furfang terére lépnek, az osztrákok is otthon érzik magukat s ily nagy képességű férfiakkal szemben Magyarország ügye elveszett. (Igaz!Ügy van! a szélső baloldalon.) Nem Magyarország érdeke, hogy a tisztelt miniszterelnök úr Magyarország miniszterelnöki székében megmaradjon. Ez Ausztriának érdeke. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) s ez érdek­ből van az, hogy míg Ausztriában az egész közvélemény fel van zaklatva, hogy Magyar­országgal szemben sokkal előnyösebb kiegyezés éressék el, addig itt Magyarországon pedig az államhatalommal ós a minisztérium minden befo­lyásával üldöztetik minden törekvés, a mely ezen kiegyezés javítását akarja, és a mely a magyar földmívelés érdekében ezen kiegyezésnél lényeges változtatásokat akar elérni. És míg egyfelől Ausztriában a kormány minden támo­gatásnak és bátorításnak a közvélemény útján hangot igyekszik adni, hogy minél erőteljesebb legyen az osztrák érdekek megvédésében, az a támogatás, melyet a közvélemény nyújt a kor­mánynak, addig Magyarországon a kormány a közgazdaság minden érdekének megvédésére elzsibbasztólag igyekszik hatni és ha lehet, annak elnémítására törekszik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom