Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-528

528. orssságo* iilé* 1898. január 9-én, csütSrtSkSn. 9 nem lehet az, hogy az udvartartásnak egy részét képező hivatalnok a maga esküjét ne a magyar — és csakis egyedfíl a magyar államférfiak jelenlétében tegye le, hanem idegen állami hivatalnokok is szerepeljenek ott. De ez a kormány, még ott is, a hol pedig legfőképen kellene, Ő Felségének czímében sem jár el a legkisebb gondossággal sem. Már volt alkalmam felemlíteni a képviselőházban, hogy ő Felségének, urunk királyunknak legnagyobb czímében mit keres az a kifejezés, hogy »nagyvajdája a szerb vajdaságnak ?« Hol van az a szerb vajdaság ? Üssük föl Magyarország korpus jurisát, váljon hol találjuk meg a »nagy vajda« kifejezést ? Nincs sehol benne, mert az oly törvények és rendeletekben foglaltatott, a melyekben a király megkoronázása alkalmával megsemmisültek, érvényüket vesztették. Ha érvényüket vesztették azok a rendeletek, a melyeknek alapján ez a czím felvétetett, akkor a király megkoronázása után azon czímből e kifejezés kihagyandó lett volna. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nagyon természetes, hogy Magyarország miniszterelnöke azzal a nagy feladattal, amelylyel öt kiváló állása megtiszteli, nincs megelégedve. Nem arra törekszik, hogy Magyarországnak mintegy állami egészét igyekezzék Ausztriával és a külfölddel szemben képviselni, hanem mivel azon a téren tehetségei semmiféleképen sem válnak be. keres magának újabb és újabb működési tért és saját hatáskörének nem a törvény által megrendelt tágas mezőn keresi fel a helyes meghatározást, hanem saját kicsinyes felfogásával keres magának egy miniszterelnöki tevékenységi kört. A törvény azt mondja a polgári házasság életbeléptetéséről, hogy a kormány rendeletével lesz az élefcbeléptetendő. És mi történik ? Eietleiéptettetik egy miniszterelnöki rendelettel, mert a tisztelt miniszterelnök úr nem tud különbséget tenni egy kormány és egy miniszterelnök közt. A kormány összes tagjainak felelősségét involválja magában, ha az mondatik, a kormány rendeletével léptettessék valamely törvény életbe; ha pedig a miniszterelnök bocsát ki ily rendeletet, akkor csak a miniszterelnöki felelősséget bírjuk zálogul. Az 1848 : III. tcz. meghatározza, hogy a miniszterelnöknek mik a teendői, A költségvetésben szintén megvannak szavazva azok a tételek, a melyek bizonyos politikai funkczióra és állami teljesítmények fedezésére szolgálnak. így a nemzetiségi kérdés intézését a törvényhozás tudta nélkül, a költségvetéssel ellentétesen a miniszterelnök úr mily jogon ragadja magához, miért emeli ki azt a belügyminisztérium köréből. Azért, mert a miniszterelnök úr meg van KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXVIII. KÖTET. arról győződve, hogy az ő feladata nem az, az államot a maga egészében képviselni, nem az, az államot Ausztriával szemben egész erejével képviselni, hanem a belügyi adnunisztráczióban apróiékos intézkedésekkel, aprólékos furfangokkal azt az állást lejebb stííyeszteni, mint a milyen magasra azt a mi törvényeink emelték. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Egy miniszterelnök az összes kormányzásnak kell, hogy kapcsolata és foglalatja legyen, de nem lehet ő az, ki intézkedik a resszortminiszter ügyében. Neki befolyást, ellenőrzést kell gyakorolnia az állami politika érvényesítésére, de nem az az ő hivatása, hogy az egyes resszort-miniszterek ügyeibe belekontárkodjék, azok ügyeit végezze és intézkedjék ott, hol őt csak ellenőrzés és felügyelet illeti meg. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hogyha tekintjük, t. ház, a miniszterelnök úr működését, azt a szellemet, a mely kifelé mutatkozik és abban nyilvánul, hogy ő kormányra jutott, mert legkevesebbet kért és legtöbbet igért Bécsnek, (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) akkor érteni fogjuk, hogy miért oly sürgős az akiegyezés, melyet még a millenniumi ünnepségek előtt megkötni óhajtanak. Ausztria érdekében áll, hogy Magyarországnak ily gyenge kormánya legyei', hogy Magyarország élén oly kormányférfiak álljanak, kik apró, kis furfangokban akarják érvényesíteni tehetségüket, nem pedig nagy igazságok és elvek védelmében, mert mihelyt e furfang terére lépnek, az osztrákok is otthon érzik magukat s ily nagy képességű férfiakkal szemben Magyarország ügye elveszett. (Igaz!Ügy van! a szélső baloldalon.) Nem Magyarország érdeke, hogy a tisztelt miniszterelnök úr Magyarország miniszterelnöki székében megmaradjon. Ez Ausztriának érdeke. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) s ez érdekből van az, hogy míg Ausztriában az egész közvélemény fel van zaklatva, hogy Magyarországgal szemben sokkal előnyösebb kiegyezés éressék el, addig itt Magyarországon pedig az államhatalommal ós a minisztérium minden befolyásával üldöztetik minden törekvés, a mely ezen kiegyezés javítását akarja, és a mely a magyar földmívelés érdekében ezen kiegyezésnél lényeges változtatásokat akar elérni. És míg egyfelől Ausztriában a kormány minden támogatásnak és bátorításnak a közvélemény útján hangot igyekszik adni, hogy minél erőteljesebb legyen az osztrák érdekek megvédésében, az a támogatás, melyet a közvélemény nyújt a kormánynak, addig Magyarországon a kormány a közgazdaság minden érdekének megvédésére elzsibbasztólag igyekszik hatni és ha lehet, annak elnémítására törekszik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.)