Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-533

538. országos ülés 18WS. január 15-én, szerdán. J 37 ben, a nagy eszmék, az állam és az állami intézmények iránti hűségnek hogy nyerjük meg, ha velük szemben nyiltan a törvény kijátszása és nyíltan az erőszakosság eszközeit használjuk ? Hogy lehet Magyarország miniszterelnöki székéből indokul ezt felhozni, hogy ha egy párt keletkezik, a melynek elveivel sem a t. kormány, sem mi, sem a háznak egy része sem ért egyet ? Ezen felfogást, az eszközöknek ezen meg nem válogatását, a törvényesség kijátszását, ez semmi körülmények közt sem involválja. Tisztelt ház! Én azt a mértékét az intézkedéseknek, a melyeket Apponyi t. képviselő úr felsorol, megvallom, nem is tartom elégségesnek. Elismerem, hogy az idő talán nem alkalmas és nem elég arra, hogy a választási törvény mélyreható revíziójával foglalkozzunk, mindazonáltal, némely kimagasló, nagy hiányait, némely kardinális tévedését és viszásságait a fennálló rendszernek módosítani kellene. Én a magam részéről hármat sorolok fel. (Halljuk! Halljuk!) Az ilyenek — a melyeket a dolog sürgőssége mellett is szerintem szanálhatni lehetne — egyike: Annak a nagy egyenetlenségnek, eltérő szabályoknak és magyarázásoknak megszüntetése, a mely a választói j'ogoknak az anyagi czenzus megállapításánál az egész országban fenforog. Ha el is zárkózunk egyelőre attól, hogy a polgárok nagyobb rétegeire terjeszszük ki a választói jogot, hogy a kerületekben másféle beosztást csináljunk, mint a minő ma van, egytől nem kellene elzárkózni, a mi pedig egy tollvonásba, egy szakaszba kerülne: attól, hogy az egész országban egyenlő alapra helyeztessék a czenzus. Bocsánatot kérek, mily előkészület, tanulmány és részletezés kell ahhoz, hogy kimondjuk, hogy az egész országban például 5, 6, vagy 8 frt legyen a czenzus, vagy hogy azt, a mennyit a mi bölcseségiink s belátásunk megállapít, azt az egész országban egyenletesen, egyformán törvény gyanánt megállapíthassuk ? Az, t. ház, a legnagyobb baja a ma fennálló állapotoknak, hogy kiszolgáltatjuk a választókat annak az önkényes magyarázatnak, melylyel az összeíró küldöttségek, jegyzők stb. a választói czenzus megállapításánál önkénykednek, az a negyed telek és másféle czenzusmérték, melyet a törvény felállít, s melyből oly zavar és annyi visszaélésre van alkalom, hogy ezt meg kellene szüntetni égy tollvonással, midőn ily nagy munkára vállalkozunk, midőn a választások tisztaságát részben helyreállítani akarjuk. A másik, a mit szerintem igen kevés intézkedéssel és a jog nagy biztosítása érdekében meg kellene tenni, ez a titkos választás. Ehhez nem kell, t. ház, tanulmány. Megengedem, hogy nagy princzípiális kérdés, de ily nagy princziKÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXVHI. KÖTET. piális kérdésekkel tisztában kell lenniök politikusoknak, meggondolás és tanulmány mellett rövid idő alatt tisztában kell lenniök, hogy vájjon a parlamentáris kérdéssel összefüggő-e, a nemzet szabad akaratának érvényesülését nagyobb mértékben biztosító-e a titkos szavazás intézménye, mint az, ha az illető szavazó a legnagyobb pressziónak van kitéve azáltal, hogy nyíltan adja le szavazatát. Lehet, t. ház, hogy nem egyezik meg a ház többségének akaratával, és ez esetben döntünk ez irányban; de lehet, hogy megegyezik és abban az esetben nem látom be, hogy ezzel a kérdéssel, mely sem hosszabb tanulmányt, sem aktagyűjtést nem involvál, ne foglalkozzunk. A harmadik, t. ház, a melyre én tulajdonképen a legnagyobb súlyt helyezem, az, a mi legnagyobb mérvben kiegészítője lenne gr. Apponyi Albert tisztelt képviselő úr előterjesztéseinek, s ez az, hogy necsak ott vegyük fel az intézkedések fonalát, a midőn arról gondoskodunk, hogy a nemzet akarata ide a maga érintetlenségében tisztán jusson be, hanem gondoskodjunk a nemzeti akarat minden mellékérdek nélkül való érvényesüléséről itt a házban. Ha mi, t. ház, itt kiteäzszük a képviselőket az anyagi érdek ezer és ezer csábjainak, ha mi kiteszszük a kormány Ígéreteiben rejlő megvesztegetésnek, azoknak a befolyásoknak, hogy az illető képviselő e házban anyagi előnyeit, vagy társadalmi kitüntetéseit, vagy pedig más boldogulását a közéletben keresse a házban : akkor ennek a parlamentnek függetlenségét a legnagyobb mértékben veszélyeztetjük, ne álljunk meg tehát, t. ház, azoknál az előintézkedéseknél, midőn mindent elkövetünk kezdettől végig, hogy a parlament maga tisztán legyen idehozva, hanem meg is legyen tisztasága védve oly hatályos intézkedésekkel, melyek a képviselőt az összeférhetetlenség mindenféle esetével védelmezik. Ezek azok, a melyek nem princzípiális kérdések, de a melyekkel, azt hiszem, a t. képviselő úr által szintén különben már egy előző tárgyalásban elfogadottaknak kijelentett intézkedések által az ő előterjesztését oly mértékben kiegészíthetjük, hogy mindannyian csak nagyobb és nagyobb mérvű megnyugvással gondolhatunk jövendő parlamentáris életünk fejlődésére és alakulására. Azt nem lehet eltagadni, és mi sem fogjuk a legelső percztől a legutolsóig titkolni, a mennyiben a választások tisztasága tekintetében törvényes intézkedések hozatnak be, a mennyiben az összeférhetetlenségi esetek garancziális törvények által szintén szabályoztatnak és biztosíttatnak, a mi megnyugvásunk is nagy mértékben bekövetkezik, és talán parlamentáris tárgyalások hangjára és modorára az egész 18