Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-510

7 8 510. országos Ű14Í 189*. november 21-én, csütörtökön. választókhoz viszonyított aránya szerint a kerületre esik, mert egy rókáról kétféle bőrt húzni lehetetlen. Ennélfogva ha a képviselő úr le kívánja vonni a konzequencziát abból, hogy ott a választók száma megfogyott, hogy ott három alkeríílet nem lehet, akkor be kell látnia azt, hogy most már a változott viszonyokhoz képest a bizottsági tagok száma is csökkentendő. (Úgy van! jobhfelöl.) Ez tehát nem oly kérdés, a mely egy napról a másikra eldönthető, s ezért respektálnom kell a törvénynek 29. §-ában határozottan kimondott azon követelményt, hogy a választókerületeket az egymáshoz tartozó községek, illetve utceák és választási főhelyek kijelölésével a törvényhatóság maga állapítja meg. Én tehát ebben a kérdésben nem intézkedhettem, sőt ha Csongrád vármegye egy rendkívüli közgyűlést a törvényben megeugedett minimális határidőben tűzött volna is ki, még ekkor sem lett volna elérhető az, a nélkül külön törvényhozási intézkedés tétessék Csongrád vármegyére nézve, az ott megválasztott tisztviselőknek hat évre szóló mandátumát megnyújtani és hogy ez még ha a most hozandott csongrádmegyei újabb határozat ellen senki sem élt volna is felebbezéssel, életbeléptethető és végrehajtható legyen. De nincs ebben a tekintetben Csongrád városára nézve egyáltalán semmi sérelem, mert Csongrád városát a megyei bizottságban tényleg annyi bizottsági tag képviseli, a mennyit a törvény 30. §-a értelmében, a törvénynek ekviparácziója alapján, Csondrád városnak igénybe venni joga van, mert Csongrád városának, ha helyesen emlékszem vissza, mindössze 25 bizottsági tagja volt a múltban; ebből most 12 lépett ki, mint olyan, kinek 6 éve letelt, tehát Csongrád városának Caongrádmegye törvényhatóságában 13 képviselője van. Már pedig azon felosztás szerint, mely most megváltozott, és a mely a t. képviselő úr interpellácziójának főfundamentumául szolgált, tudniillik a választók számának megfogyatkozása, úgy fognak alakulni a viszonyok, hogy Csongrád városát 505 választó után 12 bizottsági tag fogja képviselni. Tehát Csongrád városának ma is még egy pluszsza van. Ha tehát ez a határozat egyáltalában sérelmes, csak a többi községre nézve lehet sérelmes, mert azoknak áll jogában, hogy ezek helyett a maguk részéről több képviselőt válaszszanak. Én, tehát, a magam részéről a dolgot, melyet előre láttam, s a melyre a t. képviselő urat figyelmeztettem, hacsak a törvényt magam megszegni nem akarom, a restauráezió előtt jóvá nem tehetem. Á mi az iuterpelláczió második részét illeti, van-e továbbá tudomása arról, hogy | dr. Vadnay Andor úr, Csongrád vármegyének ez idő szerinti főispánja, a csongrádi főszolgabíró lemondása folytán Mátéffy Kálmánt nevezte ki helyettes főszolgabíróvá, a kit maga a belügyminiszter úr ez év tavaszán orvtámadás büntette miatt felfüggesztett, s a kit ezért az elsőfokú bíróság el is ítélt? Erre nézve válaszom az, hogy van tudomásom róla, mert először a hírlapokból, másodszor pedig hivatalosan értesültem arról, hogy az üresedésben levő csongrádi főszolgabírói állásra a vármegye főispánja Mátéffy Kálmánt helyettesítette. De nem úgy áll a dolog", hogy Mátéffy Kálmán az ellene emelt vád folytán cBak az elsőfokú hatóság által ítéltetett el, mert Mátéffy ügye jogérvényesen be van fejezve, még pedig minden fórumon keresztül. Kezemben van úgy a szentesi járásbíróságnak ez évi június 26-án, mint a szegedi kir. ítélőtáblának július 30-án kelt határozata hiteles másolatban. Ezek elseje szerint Mátéffy Kálmán a büntetőtörvény könyv 301. §-ába ütköző és e szerint minősülő súlyos testi sértés vétségében vétkesnek mondatik ki és 450 forint fő- és 10 forint mellékbüntetésre ítéltetik. Ezen határozatot a szegedi királyi ítélőtábla helybenhagyta. Igaz, hogy ez ellen a magánvádló adott be felebbezést, de ezt a királyi kória tekintetbe nem vehetőnek s a szabályokba ütközőnek találván, visszautasította, és már a királyi tábla ítéletének meghozatalával s a királyi ügyész nem felebbezéséveí az ügyet jogerősen és végleg befejezettnek jelentette ki. így áll a dolog. Miután a vétségi ügy, mely Mátéffy Kálmán ellen fennforgott, a maga módja szerint teljesen be volt fejezve, miután pénzbüntetésre lett ítélve, miután maga a dolog nem diffamáló, és nem olyan, mely a politikai jogok megszűnését, vagy megvonását vonná maga után, miután sem az 1886 : XXL, sem pedig az e tekintetben még szigorúbb, de már fenn nem álló 1870: XLII. törvényczikkben sem találok oly szabályt, mely nekem e tekintetben hatalmat adna, én a főispán törvényben gyökerező helyettesítési jogát meg nem szüntethettem. Mindezek után, kérem, méltóztassék válaszomat, úgy a csongrádi választás, mint a Mátéffy Kálmán főszolgabíró helyettesítésére nézve tudomásul venni. (Helyeslés főbb felöl.) Hock János: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) Engedje meg a t. ház, hogy a belügyminiszter úr felvilágosításaira néhány megjegyzést tegyek. Előre kijelentem, hogy válaszát én tudomásul nem vehetem, miután engem ezen ügyben meg nem győzött. Még pedig két részre osztom válaszát. Az egyik, a melyik magával a választás ügyével, és csougrádmegyei bizottsági ta-