Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-524

leczemfter 7-én, szombaton. 452 524. országos ülés 1895. d — mondjuk — szerintem törvénytelenül meghosszabbított határidőben a lisztkivitelt nem igfizolják, vagy a gabnát fel nem őrlik, a bevitelnek és a vámkedvezménynek meg kellene szűnnie. És itt megint egy kedvezményben is részesülnek a szövetkezett malmok, a mennyiben a kivitel és vámhitel nem szűnt meg, hanem halasztás adatik nekik. Ez egy titkos szubvenczió. Mert a pénzügyminiszter úr azt itt elismerte, hogy az 1894. évi június l-ig behozott gabnára csak mérsékelt meghosszabbítást engedélyez, az 1894. június í-je után behozott búzára pedig egy éven túl meghosszabbítást nem adhat. Tehát ebből látszik, hogy 1894-ben behozatott gabna, a melyre nézve a kivitel kérdésének már régen eldöntve kellene lennie és még ma sincsen eldöntve, még ma is meghoszszabbításról beszél a pénzügyminiszter úr. De részesülnek, hogy egyebeket ne említsek, ezen szövetséges malmok még jelentékeny tarifakedvezményben is, a mit nagyon helyeslek; hanem midőn kérvényükkel a tarifabizottsághoz fordultak, akkor ott rekonrpenzácziókról is volt szó és a kereskedelmi miniszter úrnak hivatalos előadója — ha értesülésem való — akkor úgy nyilatkozott, hogy a rekompenzáczió fejében a maim, k megígérték, hogy többé nem fognak üzem-redukczió czéljából kartellbe lépni, és állítólag — ha értesülésem való — ennek fejében adatott meg a tarifakedvezmény. Nem akarom ebből azon konzequeneziát levonni, hogyha kartellt csinálnak a malmok, akkor a tarifakedvezmény szűnjék meg; ez abszurdum lenne. Csak fel akartam hozni, hogy micsoda feltételek mellett adták meg a tarifakedvezményt. Ezek után mit tapasztaltunk? A lapokban megjelent egy közlemény, a mely azt mondja, hogy a kartell-malmok messzemenő elhatározásra jutottak. Üzemüket redukálják, 600.000 métermázsa liszttel kevesebb lisztet termelnek és e fczövetség tart január elsejétől április végéig tartó négy hónapig. Indokául ezen szövetségnek, igen érdekes dolgok vannak felhozva. De nem akarom e háznak türelmét fárasztani, csak arra hivatkozom, hogy maguk a malmok mondják, hogy lísztkivitel ma már nincsen, tehát ebben beismerését látom annak, hogy a külföldön termelt gabonát itt fogyasztják el. Ezen szövetségnek igen nagy hordereje van. Hogyha egy ipari vállalatnak nem jól megy a dolga és az mindent elkövet a saját jól fel fogott érdekeljen, ez természetes dolog. De ennek a szövetségnek messzemenő következményei lesznek és épen abban vélem felszólalásomnak sürgősségi okát találni, hogy ezen határidő januártól áprilisig van megállapítva, a mikor a Duna vízállása, jege nem engedi a gabona olcsó behozatalát. Mi lesz ennek majd a vége? Miután a szállítás stagnálni fog, mert a vasúti szállítás drágább, tavaszszal majd olcsó kötéseket csinálnak, nyomják a romániai búzát és akkor olyan nagy tömegekben olcsón fogják behozni a búzát, hogy a magyar búza rendkívüli nagy árcsökkenésnek lesz kitéve. Ha valamelyik üzlet a maga hatáskörében a saját hasznára tesz ilyen dolgokat, ezt megengedhetőnek tartom, de állami kedvezményt nem szabad ilyen czélra felhasználni. Itt nem arról van szó, mint sokan hangoztatni fogják, hogy ismét egy sötét agrárkérdésben szemben állnak az agrártusok a merkantilistákkal. Nem az iparral állunk szemben, a midőn ezt a kérdést bolygátjuk, hiszen hivatkoztam a malomiparban részesedők többségére, ők is követelik, hogy történjék valami, mert elfojtja konkurreueziájukat ez a visszaélés. Nagyon kell örülnünk, hogyha virágzó iparvállalataink vannak, hogyha a kémények füstölögnek, de ne füstölögjenek úgy, hogy a vidéken minden más mezőgazdasági és iparágat elnyomjanak. (Helyeslés balfelől.) Még azt sem mondom, hogy csak a kisiparosoknak érdekéről van szó, mert a nagyiparosok többségének érdeke is teljesen egybevág a mezőgazdák érdekével; csak- ezen visszaélést kívánom megszűntetni: midőn bátor vagyok a következő áatározati javaslatot benyújtani: (Olvassa.) » Határozati javaslat. I. Utasíttatika kormány, hogy a 27324/1887. számú pénzügy miniszteri rendeletnek hatályon kivűl helyezésével az 1882 : XVI. tcz. 10. §-a 2. pontjának szigorúan érvényt szerezzen, nevezetesen, hogy a búza vámmentes behozatala csak a törvény azon föltételének pontos teljesítése mellett engedtessék meg, hogy a kivitt lisztnek és a behozott búzának azonossága megállapítható legyen; ha pedig ez keresztülvihető nem volna, az őrlési engedélyt, mint törvénytelen eljárást, rögtön szüntesse be. II. Utasíttatik a kormány, nyújtson be a házhoz kimerítő jelentést arról, mily összeg erejéig nyújtott 1895. július l-ig vámhitelt, mennyit fizettek be ebből s mennyi van hátralékban.* (Helyeslés lalfelől.) Balogh Géza jegyző: Polcnyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! A magam részérői kénytelen vagyok két részre osztani a kérdést. (Halljuk!) Ha jól értettem, a t. miniszter úrnak szándéka az, hogy a somogymegyei kérvény és a hozzácsatolt törvényhatóságok kérvénye ma érdemleges elintézést ne nyerjen, az azokra hozandó határozat ftiggesztessék fel, illetőleg a ház e kérvény nagy jelentőségét maga is elismerve]), a kormány hozzájárulásával leteszi a kérvényt a íöldinívelésiigyi tárczánál leendő