Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.
Ülésnapok - 1892-522
388 522. országos ülés 1895. deczemfoer 5»én, csütörtökön. szánva, mert a tényleges állapot ezen kérdésben nem az, a melyet a t. pénzügyminiszter úr az interpelláczióra adott válaszában kifejtett, hanem azzal teljesen ellenkező. Azt mondja ugyanis a t. pénzügyminiszter úr: »Péchy Tamás t. képviselő úr interpellácziója során azt kérdezi, hogy van-e tudomása a kormánynak arról, hogy Romániából őrlési kedvezménynyel olyan nagymennyiségű búza hozatik be, hogy az a mi összes búzalisztkivitelünket meghaladja, vagy legalább azzal semmi arányban nem áll ?« »Erre a kérdésre, t. ház — »ezt már a miniszter úr mondja*: — kötelességem azt válaszolni, miszerint arról, hogy nagyobb mennyiségű búza hozatnék be, mint a mennyinek megfelelő liszt kivitetik, nincsen tudomásom, miután ez nem is fordulhat elő a tényleg fennálló adminisztratív szabályok szerint. A fennálló intézkedések ugyanis oly természetűek, hogy azoknak megfelelőleg az a búzamennyiség, mely az országba előjegyzési eljárás mellett behozatik, okvetlenül s feltétlenül ki kell hogy vitessék és megvámolatlanúl az országban nem maradhat, mert ha a kitűzött határidő alatt az országból ki nem vitetik, a fennálló intézkedések értelmében az feltétlenül meg vámolás alá esik.« A t. pénzügyminiszter úrnak ez a válasza tehát statisztikai eredményében az, hogy Magyarországba Romániából nem hozatik be, illetve őrlési kedvezményben nem részesíttetik nagyobb mennyiségű búza, mint a mennyi liszt kivitetik. Ez, t. miniszter úr, nem áll! A dolog úgy áll, hogy behozatott 1892-től 1884. év végéig öszszesen 4,692.000 métermázsa román búza. Ennek az őrlési kedvezményben részesített 70°/o-a 3,283.000 métermázsa, tehát ezen négy évben, szemben a t. miniszter úr állításával, benmaradt 1894. év végével 828.000 métermázsa búza, s ehhez jőn az 1895. év folyamán bejött vámmentes gabonamennyiség. Hogyha vizsgáljuk, hogy a budapesti malmok őrlőképessége mekkora, az általuk kimutatott statisztikai eredmények szerint 7 — 8 millió métermázsára megy a budapesti malmok őrlőképessége. Szeretném, ha a t. pénzügyminiszter úr, ki nem adott határozott statisztikai eredményekben kifejezhető választ, megmondaná, mennyi az a vidéki ma lom, mely őrlési kedvezménynyel behozott gabonát dolgoz fel. Én az általam összeállított eredmények alapján azt a meggyőződést táplálom, hogy az őrlési kedvezményben részesített Összes búzamennyiség 90°/oa a budapesti malmok őrlésére esik, s így alig esik néhány perczent a vidéki malmok javára. Mi az eredmény ? Az, hogy feljön — a mint azt szintén a statisztikából tisztán összeállíthatjuk magunknak — a budapesti malmok számára 8—10 millió métermázsa gabona a vidékről, tehát az egész román búza a budapesti őrlés terhére esik, s így állandóan négy éven át 25°/o idegen búza volt itt Budapesten, a mi búzaárunk értékmérőjének helyén, 25°/o-ban nyomta le az árakat. Én szeretném tudni, mivel menthető és mivel magyarázható Magyarország részéről oly gazdasági politikának folytatása, mely lehetővé teszi, hogy 8—10 millió métermázsa búzával szemben nekünk állandóan rendelkezésünkre álljon 2 forint árkülönbözettel a mi búzánknál sokkal rosszabb anyag, a mi búzaárunk lenyo mására. Én a magam részéről abban a véleményben vagyok, hogy, miután a statisztikai adatok szerint Magyarország gabonában még mindig 2 — 3 millió métermázsával többet termel évenkint, mint a mennyit kitesz az osztrákmagyar monarchia területén felhasznált és fogyasztott gabonamennyiség, abszolúte nem áll tehát, érdekünkben, sőt nem is szabad, ha helyes közgazdasági politikát akarunk folytatni, megengedni vámmentes és kedvezményezett szállítási tarifával olcsóbbá tett román búza behozatalát. T. ház! E szerint a mi a kormány közgazdasági politikáját illeti, az egész vonalon elszomorító eredményre jutunk. (Igaz! Úgy van! a seéisó baloldalon.) A mi a kormánynak kormányzati szempontból általános politikáját illeti, ez már elég bő s részletes vita tárgyát képezte az általános vitáknál s elég bő megvilágítást nyert az ország és a parlament előtt az a sajnos körülmény, bogy a mi államkormányzatunk a politikai tisztaság közigazgatási szempontjából a szakadatlan lejtők útján halad lefelé. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hogy mily átalános a morális hanyatlás, ekklatáns bizonyítéka ennek a belügyminiszter úr tegnapi szereplése is a nógrádi választási kérdésekben s még ekklatánsabb jelenségek mutatkoznak az egész országban a választások vonalán végig. Nem találunk tehát, t. ház, egyetlenegy pontot, egyetlenegy mentő ideát sem, a mely a jelenlegi kormány számára részünkről — eltekintve a közjogi ellenzéki állásponttól — védelmül, vagy csak türelemre szolgálhatna. De igenis ezen kormánynak minden tette csak arra szolgál alkalmul, hogy iránta teljes bizalmatlansággal viseltessünk és vele szemben a parlament és a közélet minden terén felvévén a küzdelmet, minden megengedhető, törvényes eszközzel, erőnk teljes megfeszítésével harczoljunk! Ebből önként következik, hogy részemről az indemnityt nem szavazom meg. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Balogh Géza jegyző : Kossuth Ferencz! (Halljuk ! Halljuk !)
