Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.
Ülésnapok - 1892-521
370 521. országos ülés 1895. deczember 4-én, szerdán. alispán úrnak kandidácziőja mellőztetnék. Ezt a kijelentését a belügyminiszter úrnak tudomásul veszem. De egyébként nem vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy válaszának a dolog lényegére vonatkozó egyetlenegy részét is tudomásul vehessem, s kénytelen leszek azokat az informácziókat, a melyeket az igen tisztelt belügyminiszter úr vett és a ház elé tárt, némely pontban kiegészíteni. Én is követni fogom pontról-pontra azokat a nyilatkozatokat, a melyeket a t. belügyminiszter az én beszédem kapcsán tett. Hogy vájjon a jelenlegi alispán úr ellen a tisztújításnál megindult akczió pártszempontból történt-e vagy sem, a mit a t. belügyminiszter úr tagad: erre a pontra vonatkozólag, a mely azonban, azt hiszem, döntő hatással nem bir, hivatkozom Pulszky Ágost t. képviselőtársamnak nemrég elmondott beszédére, a melyben ő egész világosan elismerte, hogy pártszempontok is folytak be e jelölésre, és e tisztújítási mozgalomra. (Mozgás jobbfelöl. Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Hát, t. képviselőház, nekem ennél több nem kell; mert arról a tényről nekem is volt tudomásom, hogy ellenzéki férfiak is szerepelnek a jelenlegi alispán ellen szervezett pártban, és olyan állításra, gondolom, senki sem vállalkozik, hogy egy megyei pártnak, még pedig egy rám nézve ismeretlen megyei párt minden egyes tagjáról azt állítsa, hogy minő motívum vezeti. Hanem, hogy a mozgalomba pártszemponíok belejátszanak, azt Pulszky Ágost t. képviselőtársam beismerése alapján fentartom. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) A t. belügyminiszter úr ennek az állításnak gyengítése czéljából arra mutat, hogy a jelenlegi alispán úrnak ügykezelésében és hivataloskodásában egyes hibák fordultak elo, a melyek a megye közönségének némely részét arra indították, hogy vele szemben más jelöltről gondoskodjék. Közbevetőleg egyik bizonyítéka a t. belügyminiszter úrnak e tekintetben Holló Lajos t. képviselőtársam interpelláczióján, illetőleg annak tárgyán alapszik, tudniillik a me gyei virilisták névlajstromának összeállításánál előfordult mulasztásokra. Ezt a pontot illetőleg voltam bátor már interpellácziómat megokoló beszédemben elmondani, hogy e névjegyzékösszeállítási munkálatok mindenkor olyan időben történtek, a melyben az alispán úr évi szabadságát élvezte. Ez köztudomású dolog. A mi mulasztás tehát e tekintetben előfordult, ezért őt felelőssé tenni nem lehet. (Mozgás és ellenmondás jobbfelöl.) Ivánka Oszkár : Nem tudják, hogy a ki az alispánt helyettesíti, az felelős. (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a közbeszólásoktól tartózkodni. Gr. Ápponyi Albert: Az alispán távollétében a törvény szerint a főjegyző Őt teljes hivatalos hatalommal helyettesíti. (Felkiáltások a baloldalon: No hát !) S az alispánnak nemcsak nem kötelessége, de nem is joga hivatalból felülvizsgálni azokat a hivatalos. cselekményeket, (ügy van! Úgy van! balfelöl.) a melyeketa teljhatalommal működő főjegyző az ő távollétében végez. (Helyeslés, bálfelől. Zaj balfelöl.) Azokra az egyéb panaszokra, melyeket a t. belügyminiszter úr a jelenlegi nógrádi alispán úrnak hivataloskodásával szemben felhozott, természetesen részletes választ és ezáfolatot nem adhatok. Ezeknek tárgya előttem ismeretlen. Csak egyet vagyok bátor egész általánosságban erre megjegyezni. A t. belügyminiszter úr előadása szerint egész 1891. évig mennek vissza azok az állítólagos mulasztások, melyek a jelenlegi alispán urnak terhére estek. Hogy azok, a kik most a t. alispán úrnak hivataloskodásával szemben ily szigorú álláspontra helyezkedtek, nem gondolkoztak erről mindig így és hogy különösen az 1891. évig visszamenőleg adminisztráeziója ellen oly nagy panaszok nem voltak, erre nézve legyen szabad csak az egyik beszédből, a mely a jelenlegi alispán úrnak 1893-ban tartott alispáni jubileuma alkalmával elmondatott, a következő szavakat idéznem : (Halljuk! HaVjuk!) »Meghajlunk előtted, — így szól a mostani alispán úrhoz a nógrádmegyei szabadelvű pártnak egyik oszlopos férfia — mert megtanultuk, hogy az igazságtól semmiféle érdek eltántorítani soha képes nem volt és nem lesz. Meghajlunk a színarany tiszta jellem előtt és meghajlunk a közügy lankadatlan, soha nem csüggedő, mindig odaadó munkása előtt. Erezzük, de érzi a vármegye minden lakosa, hogy ezért hálás elismeréssel adósa.« így szólt Sczitovszky alispán úrhoz 1893ban Török Zoltán jelenlegi alispánjelölt. (Élénk derültség balfelöl.) Ezt esak annak illusztrálására hozom fel, hogy legalább még 1893-ban azok a t. férfiak sem gondolkoztak oly eh'télőleg és szigorúan Sczitovszky János alispán árnak megyei igazgatásáról, a kik most első sorban küzdenek az ő újbóli megválasztatása ellen. A második kérdés, a melylyel a t. belügyminiszter úr foglalkozott, a melyet 8 is, én is mellékesnek tartunk, Nógrádmegye üléstermének átengedése a szabadelvű párt alakuló ülésére. A belügyminiszter úr erre azt mondja, hogy általános uzus, hogy ennek a pártnak is, annak a pártnak is törvényhatóságok, községek az 8 hivatalos helyiségeiket ünnepélyes gyűlésekre, vagy egyáltalában találkozásokra odaengedik. Én ugyan helyesebbnek tartanám, t. képviselőház, ha hivatalos használatra szolgáló helyiségek semmiféle pártmozgalom gyűlhelyéul nem szolgálnának, (Helyeslés balfelöl.)
