Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-521

3 68 521. országos ülé« 1895. deczember 4-én, szerdán. ványa: (Olvassa.) »Kegyetmes úr! Nógrád vármegye főpénztárnoka 1888. évi január hava óta a Balassagyarmati Népbank igazgatója s mint ilyen nagyobb állandó fizetést élvez. Tekintve azonban, hogy a megye saját közigazgatási alapvagyonát, az árvák alapját s egyéb betéteit ezen Balassagyarmaton székelő pénzintézeteknél helyezte el: az ő állása az igazgatói állással össze nem fér. Könyörgöm: méltóztassék e tárgyban vizsgálatot tartani, s annak eredményéhez képest intézkedni. Mély tisztelettel vagyok a kegyelmes úr alázatos szolgája: Feliczián István vadkerti lakos.« Ez a beadvány a belügyminisztériumhoz intéztetvén, mindenek előtt kiadatott nyilatkozattétel végett a főispánnak. A főispán felhívta az illető pénztárnokot nyilatkozattételre; az illető beismerte azt, hogy igenis tény az, hogy ő 1880 óta a Balassa-Gryarmaton fennálló népbanknak az igazgatója. Ekkor történt äZ £IZ intézkedés a belügyminisztérium részéről, hogy — nem a jelen esetre nézve, hanem igenis a jövőre nézve, tudniillik 1896. újévtől fogva — kijelentetett, hogy a belügyminisztérium részéről az türetni nem fog, hogy annak a vármegyének a főpénztárnoka, a mely vármegyénél kezelt pénzekből, a mint szintén hivatalosan konstatálva van, 337.000 forintot meghaladó összeg van a népbanknál elhelyezve, e banknak igazgatója legyen, mert más az érdeke e töke gyümölcsö'ztetésénél a népbanknak éa más az érdeke a vármegyének. (Helyeslés jobbfelöl.) Felszólíttatott tehát a pénztárnok, hogy válaszszou a két állás közül, mert a jövő évtől fogva — és ez annál méltányosabb eljárás, mivel most a választási cziklus úgy is lejár — a két állás összeférhetetlennek fog tekintetni, ezt felettes hatósága elnézni nem fogja. Gr. Apponyi Albert: Tehát 1896-tól fogva! Perczel Dezső: A belügyminisztériumnak ez most hozatott tudomására, azt sem tudom, ki az a Feliczián István, de ennek beadványa volt az eljárásra az indok. A másik eset, a melyet az interpelláló képviselő úr felhoz, az, hogy: (Olvassa.) »Egy járási szolgabírót, a ki megpuhítható nem volt, áthelyeztek rögtön abból a járásból, a melyben működött egy másik járásba.« Erre nézve a legtíízetesebben arról értesültem, hogy ez nem történt meg. A t. interpelláló képviselő úr nem nevezte meg az illető szolgabírót; de egyetlenegy áthelyezés sem történt sem a központból ki, sem az egyik járásból a másikba. E kérdés után jönnek azok az esetek, melyeknek a t. interpelláló képviselő úr, mint mondja, nagyobb súlyt tulajdonít. Még pedig az első eset az, hogy a főispán »BalassaGyarmat városának bíráját és jegyzőjét magához hivatván, nekik kijelentette abbeli reményét, hogy Balassa-Gyarmat városának bizottsági tagjai az ő jelöltjére, a hivatalos jelöltre fognak szavazni. Midőn pedig ezek az urak avval védekeztek, hogy ő nekik talán nehéz lesz a Balassa-Gyarmat városához tartozó megyebizottsági tagokat erre rábírni, a főispán úr nekik azt mondta, hogy abban az esetben, ha BalassaGyarmat bizottsági tagjai Szczitovszky Jánosra szavaznak, vége lesz a balassa-gyarmati gimnázium létesítésére vonatkozó törekvéseknek, vége lesz a város helyi érdekeinek előmozdítására törekvő minden intézkedéseknek; sőt hivatalosan fel fog vettetni a székhely áthelyezésének kérdése is Losonczra.« T. ház! Erre nézve jelenthetem, hogy a főispán e kérdésben egy ő hozzá intézett interpelláczióra már a vármegye közgyűlésén kijelentette, hogy habár ő, mint a kormány közege, ott interpellácziókra válaszolni magát hivatottnak és kötelezettnek nem érzi, mégis, hogy a vármegye közönsége abban a helyzetben legyen, hogy álláspontot foglalhasson e dologban, arra kéri a közgyűlést, hogy mende mondákra és pletykákra ne hallgasson. De általam jelentéstételre utasíttatván, előttem is úgy nyilatkozott, hogy nem áll, mintha ő azt mondta volna. 0 igenis magához hivatta a város bíráját és jegyzőjét. Minthogy a mozgalomak oly arányokat öltöttek Balassa-Gyarmaton, hogy ott egy gróf Forgách nevű urat és egy bizonyos Vadnay nevűt figyelmeztették, hogy őket a nép tojással akarja megdobálni, és egyáltalában izgatott lett a hangulat : ő magához kérette a bírót és jegyzőt és őket figyelmeztette, hogy ilyen dolgokat ne tűrjenek s hassanak oda, hogy a közvélemény nyugodt legyen. Igenis tény, a főispán is beismeri, hogy a kérdésről velők beszélvén, mivel őt több kérdés előmozdítására felszólították, ő azt mondta, hogy kár lesz a balassa gyarmatiaknak magukat a vármegye többségével anynyira ellentétbe helyezni, {Nagy derültség a balés szélső baloldalon.) de egy szó sem igaz abból, hogy ő akár a székhely rendezés kérdésének hivatalból való megindítását, (Nagy zaf.) akár pedig a gimnázium dolgát előttük felemlítette volna. A mi azt illeti, hogy elrendelték az alispán ellen is a fegyelmi eljárást a Holló Lajos í. képviselő úr által benyújtott interpelláczió folytán, mikor tudniillik kiderült, hogy a virilisták névjegyzékének egybeállításánál a törvényes alakiságok és szabályok nem tartattak be: igenis, tény, hogy nemcsak a főjegyző ellen, ki az alispánt helyettesítette, hanem — mivel kiderült, hogy nemcsak a múlt évben,