Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-512

110 512. országos ülés 1895. november 23-án, szombaton. költségek a maximumot meg nem haladják: kérem a t. házat, méltóztassék a pénzügyi és közlekedésügyi bizottságok e jelentését elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki hozzászólni ? Ha senki, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést: Tudomásul veszi-e a ház a jelentést, s elhatározza-e annak ugyan e czélból a főrendiházzal való közlését? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik ez indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a kérvények sorjegyzéke. (írom. 1007.) Molnár Antal jegyző: (Olvassa.) GömörKis-Hont vármegye közönsége &z 1885: XXIII. törvényczikk módosítása tárgyában. Horváth Béla, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! Gömörmegye nagy vasiparosainak e kérvénye a földmívelési miniszter úr egy sérelmes határozata ellen irányúi, a menynyiben egy előfordult eset alkalmával a miniszter úr úgy határozott, hogy mindazok a jogok, a melyek három éven át nem gyakoroltatnak, a vízügyi könyvből töröltessenek. Ez iránt kérnek orvoslást a vasiparosok, s egyúttal kérik, hogy a megalkotandó, s a bánya- és magánjogról szóló törvényekkel hozassák szoros kapcsolatba a vízjogi törvény revíziója. Magának a miniszteri intézkedésnek törvényessége ellen kifogást tenni nem lehet, mert az az 1885. évi XXIII. törvényczikken alapúi. A mennyiben azonban az alkotandó magán- és bánya-joggal a szóban forgó törvény revíziója valami kapcsolatba volna hozható: a bizottság azt javasolja, hogy e kérvény adassék ki a földmívelési miniszternek. Elnök : Kivan valaki hozzá szólani ? Ha Senki, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a bizottság javaslatát? (Igen!) A ház elfogadja. Molnár Antal jegyző : (Olvassa.) Zarándy A. Gáspár és társai, Leypold Lajos ügyében. Horváth Béla előadó : T. ház ! Zarándy A. Gáspár és társai budapesti lakosok a Leypold tartalékos tíízérhadnagy ügyében hozott tiszti becsületbíróság határozata ellen kérvényeznek, s az ellen orvoslást kérnek. Ez ügy már interpelláczió alakjában a házban elintézést nyert, a mennyiben folyó évi márczhis 29-én a miniszterelnök xír e tárgyban választ adott, s azt a ház tudomásul vette. Ez alapon a bizottság azt javasolja, hogy a kérvény visszavétel czéljából tétessék le a ház irattárába. (Helyeslés jobbról.) Ugron Gábor: T. ház! Nem fogadhatom el a kérvényi bizottság ez indokát. Az, hogy valamely ügyben interpelláczió történt, s az arra adott válasz tudomásul vétetett, még nem jelenti, hogy a ház ez ügyben határozatot hozott, mely határozathozatal következtében többé ez ügy a ház által tárgyalható nem lenne. Ezt a felfogást nem oszthatván, nem fogadom el a kérvényi bizottság indítványát, hogy a kérvény a ház irodájában a bizottság indokolása mellett tétessék le, mert ez az indokolás a ház jogainak nagy sérelmét képezi. Kérem tehát a t. házat, hogy az indokolás mellőzésével fogadná el a bizottság javaslatát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Horváth Béla előadó: Csak azzal a rövid megjegyzéssel tartozom a t. képviselő úrnak, hogy a kérvényi bizottság ezt az eljárást, mint szokott gyakorlatot vette foganatba, a mennyiben oly kérdések tárgyában, a melyek interpelláczió alakjában már elintézést nyertek, rendszerint ily javaslattal szokott a ház elé járulni. Elnök' Polónyi Géza képviselő úr kivan szólani. Polónyi Géza : T. ház! Igen rövid kérelmem van. Minden kétségen kivtíl áll, hogy Ugron Gábor t. barátom felszólalása, mely nem érinti a dolog érdemét, tisztán és kizárólag a ház jogainak épségben tartását czélozza. Nem kételkedem abban, hogy akkor, a mikor a házszabályok interpretáeziójáról vau a szó, a ház mélyen tisztelt elnöke kell, hogy nyilatkozzék, vájjon megengedhetőnek tartja-e a házszabályok értelmében azt, hogy ily indokolással a ház jogai korlátoztassanak? Mi nem a dolog érdeme felett vitatkozunk, csak arról van a szó, hogy vájjon érdemleges elintézést képezhet-e az, ha egy miniszter egy interpelláczióra választ ad? Méltóztatnak tudni, hogy az interpelláczió tárgyához az interpelláló képviselőn kivűl más valaki hozzá nem szólhat; másodszor az interpelláczióra adott válaszok érdemlegesen sohasem intéztetnek el, csak akként, vájjon napirendre tűzessenek-e, vagy sem ? Érdemleges határozat pedig csak napirendre kitűzött kérdések tárgyában keletkezhetik. Ha a miniszter válasza napirendre tűzetik ki, és akkor hozza meg a ház arra vonatkozólag határozatát, az természeteden jogos alap ahhoz, hogy az illető kérdéa ugyanazon ülésszakban többé fölhozható ne legyen. De ha tisztán miniszteri válaszszal intéztetik el az ügy, úgy, hogy a válasz napirendre nem tűzetik, akkor a házszabályok rigorózus és tiszta értelmezése szerint az sohasem képezhet oly akadályt, a mely azon ügynek ugyanazon ülésszakban való érdemleges felhozatalát lehetetlenné tenné. Mély tisztelettel kérem tehát a ház igen tisztelt elnökét, kegyeskedjék — a házszabá-