Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-488

44 *88. országos ülés 1895. október 8-án, kedden. képviselőháznak«. (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) Balogh Géza jegyző: Veres József! Veres József: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A tárgyalás alatt lévő törvényjavas­latot örömmel üdvözlöm azért, mert egy már régen mutatkozott és egyáltalában el nem tagad­ható bajnak orvoslását ígéri. Mindenféle kereskedelmi ezikk az újabb időkben annyiféle hamisításnak van kitéve, liogy úgyszólván manapság a hamisítások hamisítvá­nyokkal lesznek pótolva, hogy valóban alig mer az ember némely nem egészen jóhitelíí czégtöl valamit rendelni, vásárolni, mert nem tudja, hogy egyáltalában azt, vagy olyfélét kap-e, a mit ren­delt és megnyerni akart ? Az egész ország érzi annak a hátrányát, hogy a magyar bor tökéletesen elvesztette hitelét a külföldön; lisztünk jó hírneve szintén meg van támadva. Nagyon jó lesz tehát, hogy ha az ily czikkek hamisításának egyszer s mindenkorra törvényes eszközökkel lehet útját vágni. (He­lyeslés a szélsőbalon.) Én csak a felett fejezem ki sajnálkozáso­mat, hogy a miniszter úr javaslatától eltérőleg a közgazdasági bizottság nem tartja már szük­ségesnek a pálinkaféléket hamisítás ellen szin­tén védeni, s ezt egyszerien azzal indokolja, hogy azon feltevésből indult ki, hogy a minisz­ter erről külön törvényben fog intézkedni. Ter­mészetes, hogy a pálinkaivás védelmére egy szót sem akarok szólani, és ha szavam elhallat­szanék azokhoz, a kik az egész országban fo­gyasztják a pálinkát, szívesen inteném őket mértékletességre; hanem, sajnos, a pálinkaivást eltiltani, megakadályozni nem lehet. A törvény­hozás legfeljebb csak annyit tehet, hogy azt bi­zonyos mértékre szorítja vissza. Ez az egyik. A másik, a mit még tehet, az, hogy jó pálinkát ihassék az a nép, a melynek arra nehéz mun­kája közben talán szüksége van. Ezen javaslat azonban nem az egészség­ügyet, hanem a közgazdasági czélt tartva szem előtt, a pálinkafélék hamisításának egészségügyi részét itt mellőzhetőnek vélte. Én ugyan azt hiszem, hogy a kormány azzal védené a pálinka­féléket leghathatósabban a hamisítás ellen, ha megengedné a jó pálinka termelését az ország­ban, hogy úgy, mint annakelőtte, a nép kis kazánnal elláthassa a maga szükségletét. (He­lyeslés a sséhö baloldalon.) Fontos ez azért, mert ez által a nép nemcsak mértékletességre ser­kentetett, nemcsak egészséges italhoz jutott, hanem még igen tisztességes keresetforrás is biztosíttatott neki. Azonban a kormány későbbi intézkedéseivel mindezt tökéletesen semmivé tette. (Halljak! Halljuk! a ssélsö baloldalon.) A törvény megengedi bizonyos feltételek mellett a pálinkának kis kazánnal való főzését, hanem a minisztérium nem' engedi meg. (Derültség.) A törvény ugyanis ä pénzügyminiszternek bizto­sítja azt a jogot, hogy erre az engedélyt meg­adhatja ; a gyakorlat azonban az, hogy a pénz­ügyminiszter a törvény ezen kedvezményét egy­általán nem engedi alkalmazni. (Közbeszólások a szélső baloldalon: Elég helytelenül!) Áttérve a kérdés közgazdasági fontossá­gára, én ezt abból a szempontból fogom fel, hogy magát a termelőt leghathatósabban nem ily törvényekkel lehet védelmezni, hanem azzal, hogy ha a nép maga bír védekezni a hamisítás ellen, egészséges versenynyel. Fontos ez úgy közgazdasági, mint szocziális politikai szem­pontból. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Nagyon furcsának kell találnom a kormány azon újabb eljárását, hogy törvényhozási intéz­kedésekkel, törvényhozási úton minduntalan új meg új foglalkozásokat teremt, a melyeknek sikere még nagyon bizonytalan, ellenben a meg­lévő régi foglalkozásokat semmivé teszi. A gyár­ipar kedvéért semmivé vau téve a kiskazánnal való pálinkafőzés s így nemcsak jó pálinkát, a melyre pedig utóyégre is szüksége vau a nép­nek, főznie nem lehet, hanem egyszersmind egy tisztességes keresetforrástól is elesik. A mennyire én tudom. — és nagyon sok panaszt hallottam e tekintetben &z Alföldön — a pálinkafőzés nem magáért a pálinkáért jött divatba, hanem egyszerűen azért, hogy a nép a pálinkafőzés által nyersterményeit, a gabona­féléket, maga feldolgozta, az által moslékot kap­ván, jószágát megjavította, így tisztességes mun­kájáért meglehetősen jó nyereményt kapott; azonfelül jobb jószágot tartván, földjét is jobban elláthatta trágyával és jobban mívelbette. Itt tehát a pálinka nem mint végezel lebe­gett a nép előtt, hanem mint eszköz gazdaságá­nak okos és sikeres folytatására. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha már most mi, nevezetesen az Alföldön, az ottani viszonyok közt panasz­kodunk, hogy a népnek nincs téli foglalkozása s ennek hiánya miatt elégedetlenkedik, mert nincs keresete, én abban látom a sajuos intéz­kedést, hogy a mit ő maga kér, a mit ő maga évszázadok óta megszokott, a mihez ért, a mire a földülívelés érdekében szüksége volna, a mi azonfelül még közegészségügyi tekintetben is csak előnyös lehetne, attól a foglalkozástól pedig törvényes intézkedésekkel elzárják. Ha a tör­vény maga ezt megengedné, én arra kérném az igen t. pénzügyminiszter urat, hogy ezen ked­vezményt, a törvény által adott engedményt méltóztassék egy kissé bővebben osztogatni, ille­tőleg ne tökéletesen illuzóriussá tenni, és mél­tóztassék meggyőződve lenni arról, hogy ha a kis kazánra való főzést megengedik, ez által

Next

/
Oldalképek
Tartalom