Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-488

488. országos üWs 1895. október 8-án, kedden. i, lommal kijelenteni, hogy ha feje tetejére áll is a t. földmívelésügyi kormány, törvény nélkül, vagyis a nélkül, hogy meghatározná, hogy a sört miből szabad előállítani, a komlótermeléssel czélt egyáltalában nem ér. Hisz azt mindannyian tudjuk épen a pálinkánál, hogy miből történik annak az előállítása; hasonlóképen tudjuk, hogy a sör árpából, komlóból tiszta víz hozzáadásával, erjedés által állíttatik elő. Azonban azt tapasztaljuk, hogy a komlót mellőzik. így van ez, t. képviselőház, a pálinkafélékkel is. Ha Oroszországot veszszük, látjuk, hogy milyen szigorú intézkedéseket léptettek ott életbe, de czélhoz nem vezettek, a kormány kénytelen volt a pálinkamonopóliumot behozni, hogy a közönséget a káros italoktól megmentse. Ugyanezt tette Bajorország a sörre nézve, a mennyiben a büntető törvényben szigorú intézkedések vannak felvéve azon sörgyárosok ellen, a kik a sört másból mint árpából és komlóból állítják elő. Ha, t. ház, a törvényjavaslat, — nagyon helyesen, — a trágyanemtíeket is felvette a javaslatba, akkor, azt hiszem, hogy azon italokat, melyek az emberi egészséget mint élvezeti czikkek támogatják, még inkább fel kellene venni. De, mondom, hogy ha e tekintetben — a mint már a bizottság indokolásában is fel van említve — megnyugtató választ kapok, hogy a sörre nézve is történik majd a hamisítás meggátlására vonatkozólag intézkedés, akkor, nagyon természetesen, a módosítástól elállók. (Helyeslés.) Balogh Géza jegyző: Merev Laj os 1 Mérey Lajos: T. ház! (Halljuk!) Rendkívül helytelen, sőt veszélyes eljárásnak tartom, hogy törvényeinkben mindinkább azon gyakorlat kezd lábrakapni, hogy a törvényhozás jogait és kötelességeit áthárítjuk a minisztériumra. Nem azért küldöttek ide küldőink, hogy mi egész kényelmesen saját kötelességeink teljesítése alól magunkat felmentsük és erre a kormányt kényszerítsük; nem azért van általában törvényhozás, hogy az az ő kötelességeit másokra ruházza, és ezáltal a nemzet jogait, a tulajdonképeni közjogi hatalom kezelését a maga kezéből, egy mégis állandó testület kezéből, egy bármikor változható kormány kezébe tegye le, hanem azért, hogy ezeket a jogokat a nép javára mi gyakoroljuk és senki más. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mindannyiszor, valahányszor olvasom, mint ezen javaslatban is, hogy a kormány nemcsak a végrehajtási rendelet kibocsájtásával bízatik meg, de feljogosíttat'k arra is, hogy ugyanilyen törvényes intézkedést ő léptessen életbe, aggályok merülnek fel bennem arra nézve, hogy vájjon a törvényhozás ugyan mit tart saját munkájának, és mit saját kötelességének. Hiszen, mondjuk, a mostani hosszú nyári szünet után nincsen nekünk most egyéb dolgunk, mint azt mondani, hogy ezen törvényjavaslat keretén belől a további teendők nem jönnek ugyan önmaguktól, de rábízzuk azokat a minisztériumra? Az első szakasznak második pontja ugyanis feljogosítaná, — ha törvénynyé válnék, — a földmívelésügyi miniszter urat, hogy ha még más termékeket vagy ezikkeket fog találni tilaluvazandóknak, mint a melyekről itt szó van, többé nem lesz szükség törvényre, hanem egyszerűen rendeleti úton is intézkedhetik. Hát, t. ház, ha lehet Angliában külön önálló törvény a műtrágyáról és abraktakarmányokról, ha lehet Németországban külön önálló törvény még a festékekre, vagy az evő-, ivó- és főzőedényekre, sőt még az ólomra és czinkre is, ha lehet a nyugat minden államában külön törvény egymagáról a vajról is, én nem értem, miért ne lehetne Magyarország törvényhozásának fentartani azt a jogot, hogy ha ily czikkek tilalmazására a jövőben szükség lesz, arról mi rendelkezzünk törvényben, nem pedig egy bármikor változható, sőt felfogásaiban is változható kormány a maga rendeleteivel. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Én tehát, t. ház, az első szakasz második pontjára nézve azt a tiszteletteljes indítványt terjesztem elő, hogy ez a törvényjavaslatból kihagyassék és ez által a magyar törvényhozásnak azon joga, hogy más élelmi czikkek tilalmazása nem rendeleti, hanem törvényi úton szabály oztassék, továbbra is fentartva maradjon. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Megjegyzem még, t ház, hogy ez a javaslat ily alakban elfogadtatás esetén egy jelentékeny hézagot mutat. Blagából a törvényjavaslat indokolásából is megtudjuk, hogy az ugyanezen tárgyú belga törvény meghagyja a belga kormánynak, hogy az ő rendelkezéseiről a törvényhozásnak kétévenkint jelentést tegyen. Én elvártam volna a t. földmívelésügyi miniszter úrtól, hogy ily fontos dologban, ha már a törvényhozás jogait önmagára ruháztatni kívánta, önmaga jött volna azon javaslattal, hogy ilynemű intézkedéseiről a háznak legalább kétévenkint köteles jelentést tenni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én tehát, ismerve a t. képviselőház gyakorlatát, és nem igen bízva abban, hogy különösen a túloldal t. képviselői a törvényhozásnak jogait meg méltóztatnak óvni, a miniszter úr javaslataival szemben, óvatosságból egyxittal, azon esetre, ha az én indítványom, a mely szerint a második pont teljesen mellőzendő, el nem fogadtatnék, azt a módosítványt terjesztem elő az első szakaszhoz, hogy a második pont végéhez tétessék hozzá: »de ezen rendeleti intézkedéséből kétévenkint jelentést tenni tartozik a 6*