Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.
Ülésnapok - 1892-485
485. országos ülés 1895. szeptrmber 30-án, hétfőn. 17 intézkedésein, melyek a regale-kötvények inkamerálását engedélyezték. A kereskedelmi tárcza bevételei 10,282.000 forinttal emelkednek, mely emelkedés azonban, tekiutve a kiadásokat, csak két és fél millió emelkedést képez. Emelkedik a posta bevétele 1,075.000 frttal; a postatakarékpénztár bevétele az átfutó tételek közt 100.000 forinttal. A vasutak bevétele 6,200.000 forinttal emelkedik, mely öszszeg — azt hiszem — elég mérsékelten van számítva, ha figyelembe veszszíik, hogy 1894-ről 1895-re 10,800.000 frt volt az emelés, és tekintetbe véve még, hogy a hálózat szaporodik, a forgalom emelkedik, és a kiállítás által is bizonyos forgalomemelkedés fog előidéztetni. (Helyetlés.) A gyáraknál összesen 2,573.000 frt bruttóemelkedéssel szemben 250.000 frt áll nettóösszegben, és ez az üzemek természetes fejlődésével áll kapcsolatban. A földmívelési tárczánál 98.000 forinttal nagyobb bevétel van preliminálva, melynek legnagyobb része az erdőkre esik és a tűzifa nagyobb mérvű darusításával van kapcsolatban. Ellenben a lótenyészintézeteknél, a hol köztudomás szerint a preliminaré rendesen zárszámadásiig nincs -igazolva, a bevételt egyáltalában nem emeltem, hanem meghagytam az eredeti színvonalon 4,598.000 forinttal. Osszevonya, t. ház. (Halljuk! Halljuk!) mindazokat, a miket most már a bevételekre nézve elmondani bátor voltam, azt látjuk, hogy az állam rendes bevételei 16,529.000 forinttal emelkedtek; miután azonban az átmeneti bevételek csökkentek, 12,015.000 forinttal, a bevételeknek valódi emelkedése 4,514.000 frt, és így összevonva az államháztartás főeredményeit, a preliminaré a következő összegeket mutatja : (Halljuk! Halljuk!) ÖíSzea kiadásként előirányoztatik 472,987.244 frt, összes bevételként 478,064.398 forint, tehát az összes kezelésnek fölöslege 77.154 frt, vagyis egy csekélységgel, 55.000 forinttal nagyobb, mint a megelőző évi preliminaré feleslege, (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Es hogy a t. házat a rendes kezelés mérlegéről is tájékoztassam, bátor vagyok felemlíteni, hogy a rendes bevételek a rendes kiadásokat 25,277.753 frttal haladják meg, vagyis ez képezi a rendes kezelés feleslegét. T. ház! Nem kívánok kiterjeszkedni azokra a kisebb fontosságú törvényjavaslatokra, melyekkel a kormány foglalkozik, nevezetesen a melyekkel magam is foglalkozom, és melyeket közelebbről előterjeszteni szándékozom. Mindazonáltal kötelességemnek tartom bejelenteni a t. háznak azt, hogy minden valószínűség szerint közelebbről fel fogjuk venni a tárgyalás folyaKÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXVI KÖTET. mát azon nagyfontosságú kérdésekben, a melyek hogy nincsenek előrehaladottabb stádiumban, nem rajtunk, hanem a fenforgó viszonyokon múlt, a melyek azonban hogy mielőbb befejeztessenek, feltétlenül kívánatos. (Halljuk ! Halljuk !) Értem a valutarendezés kérdését, a bankkérdést és a fogyasztási adók reformjának kérdését. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Azt hiszem, t. ház, hogy az ezekre nézve megindítandó tárgyalások alkalmával első sorban foglalkoznunk kell a még künn levő 112 millió államjegy bevonásával, vagyis azon módozatok megállapításával, melyek mellett a bevonásnak megtörténnie kell. És ez alkalommal alig kerülhető el, hogy fel ne vettessék egyszersmind az ezüst-kurans kérdése és as államjegyek meg- vagy meg nem tartásának kérdése, mint a melyeket a valutatörvények nyílt kérdésekűl hagytak. Ezzel, és pedig a valutarendezéssel elválaszthat!an kapcsolatban tárgyalandó lesz a bankkérdés, és pedig első sorban — mint legfontosabb — a bank szervezésének kérdése, azután a bankadósság kérdése, továbbá az a kérdés, hogy mi történjék azokkal az aranyösszegekkel, melyek az államjegyek bevonása folyamán a banknál deponáltattak, (Halljuk/ Halljuk! jobb felöl) s a melyeknek végleges rendeltetése iránt azonban a határozat akkorra tartatott fenn, a mikor a bankkérdés véglegesen meg fog oldatni. Ismeretes talán a t. ház tagjai előtt, hogy ezekre a kérdésekre nézve már a folyó év június havában megindítottam a tárgyalást az akkori osztrák kormánynyal, és ez a tárgyalás bizonyos elvi szempontoknak tisztázására tényleg vezetett is. Minthogy azonban időközben Ausztriában kormányváltozás következett be és az új kormány az ügyeknek csak ideiglenes vezetésével lett megbízva, nagyon természetes, hogy az illetők nem voltak abban a helyzetben, hogy ilyen nagyfontosságú és messze kiható kérdésekben kötelező nyilatkozatokat tehessenek és kötelező álláspontot foglalhassanak el. Azt hiszem tehát, hogy előttünk áll a feladat, ezen tárgyalásoknak megszakított fonalát újból felvenni, és részemről kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a kormány arra törekszik, hogy ezek a kérdések, a melyek már az eddigi tárgyalás folyamán is kivétettek a kereskedelmi és vámszövetség keretéből, jövőre is elkülönítve, azt megelőzőleg, mielőbb tárgyaltassanak és mielőbb végleges megoldásra vezettessenek. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezeken kivfíl, t. képviselőház, előttünk áll egy második csoportja az igen nagy fontosságú kérdéseknek, a melyek szintén nemsokára tárgyalás alá kerülnek, tudniillik az Ausztriával fennálló vám- és kereskedelmi szerződésnek és a I qnotának a kérdése. Ezekre nézve annyit jelent8