Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-485

485. országos ülés 1895. szeptrmber 30-án, hétfőn. 17 intézkedésein, melyek a regale-kötvények in­kamerálását engedélyezték. A kereskedelmi tárcza bevételei 10,282.000 forinttal emelkednek, mely emelkedés azonban, tekiutve a kiadásokat, csak két és fél millió emelkedést képez. Emelkedik a posta bevétele 1,075.000 frttal; a postatakarékpénztár bevétele az átfutó tételek közt 100.000 forinttal. A vasutak bevétele 6,200.000 forinttal emelkedik, mely ösz­szeg — azt hiszem — elég mérsékelten van számítva, ha figyelembe veszszíik, hogy 1894-ről 1895-re 10,800.000 frt volt az emelés, és tekin­tetbe véve még, hogy a hálózat szaporodik, a forgalom emelkedik, és a kiállítás által is bizo­nyos forgalomemelkedés fog előidéztetni. (He­lyetlés.) A gyáraknál összesen 2,573.000 frt bruttó­emelkedéssel szemben 250.000 frt áll nettó­összegben, és ez az üzemek természetes fejlődé­sével áll kapcsolatban. A földmívelési tárczánál 98.000 forinttal na­gyobb bevétel van preliminálva, melynek leg­nagyobb része az erdőkre esik és a tűzifa na­gyobb mérvű darusításával van kapcsolatban. Ellenben a lótenyészintézeteknél, a hol köztudo­más szerint a preliminaré rendesen zárszámadá­siig nincs -igazolva, a bevételt egyáltalában nem emeltem, hanem meghagytam az eredeti színvonalon 4,598.000 forinttal. Osszevonya, t. ház. (Halljuk! Halljuk!) mindazokat, a miket most már a bevételekre nézve elmondani bátor voltam, azt látjuk, hogy az állam rendes bevételei 16,529.000 forinttal emel­kedtek; miután azonban az átmeneti bevételek csökkentek, 12,015.000 forinttal, a bevételeknek valódi emelkedése 4,514.000 frt, és így össze­vonva az államháztartás főeredményeit, a pre­liminaré a következő összegeket mutatja : (Hall­juk! Halljuk!) ÖíSzea kiadásként előirányoztatik 472,987.244 frt, összes bevételként 478,064.398 forint, tehát az összes kezelésnek fölöslege 77.154 frt, vagyis egy csekélységgel, 55.000 forinttal nagyobb, mint a megelőző évi preli­minaré feleslege, (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Es hogy a t. házat a rendes kezelés mér­legéről is tájékoztassam, bátor vagyok felemlí­teni, hogy a rendes bevételek a rendes kiadá­sokat 25,277.753 frttal haladják meg, vagyis ez képezi a rendes kezelés feleslegét. T. ház! Nem kívánok kiterjeszkedni azokra a kisebb fontosságú törvényjavaslatokra, melyek­kel a kormány foglalkozik, nevezetesen a me­lyekkel magam is foglalkozom, és melyeket közelebbről előterjeszteni szándékozom. Mind­azonáltal kötelességemnek tartom bejelenteni a t. háznak azt, hogy minden valószínűség szerint közelebbről fel fogjuk venni a tárgyalás folya­KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXVI KÖTET. mát azon nagyfontosságú kérdésekben, a me­lyek hogy nincsenek előrehaladottabb stádium­ban, nem rajtunk, hanem a fenforgó viszonyokon múlt, a melyek azonban hogy mielőbb befejez­tessenek, feltétlenül kívánatos. (Halljuk ! Hall­juk !) Értem a valutarendezés kérdését, a bank­kérdést és a fogyasztási adók reformjának kérdését. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Azt hiszem, t. ház, hogy az ezekre nézve megindítandó tár­gyalások alkalmával első sorban foglalkoznunk kell a még künn levő 112 millió államjegy be­vonásával, vagyis azon módozatok megállapítá­sával, melyek mellett a bevonásnak megtörténnie kell. És ez alkalommal alig kerülhető el, hogy fel ne vettessék egyszersmind az ezüst-kurans kérdése és as államjegyek meg- vagy meg nem tartásának kérdése, mint a melyeket a valuta­törvények nyílt kérdésekűl hagytak. Ezzel, és pedig a valutarendezéssel elválaszthat!an kap­csolatban tárgyalandó lesz a bankkérdés, és pedig első sorban — mint legfontosabb — a bank szervezésének kérdése, azután a bankadós­ság kérdése, továbbá az a kérdés, hogy mi történjék azokkal az aranyösszegekkel, melyek az államjegyek bevonása folyamán a banknál deponáltattak, (Halljuk/ Halljuk! jobb felöl) s a melyeknek végleges rendeltetése iránt azonban a határozat akkorra tartatott fenn, a mikor a bankkérdés véglegesen meg fog oldatni. Isme­retes talán a t. ház tagjai előtt, hogy ezekre a kérdésekre nézve már a folyó év június havá­ban megindítottam a tárgyalást az akkori osz­trák kormánynyal, és ez a tárgyalás bizonyos elvi szempontoknak tisztázására tényleg vezetett is. Minthogy azonban időközben Ausztriában kor­mányváltozás következett be és az új kormány az ügyeknek csak ideiglenes vezetésével lett megbízva, nagyon természetes, hogy az illetők nem voltak abban a helyzetben, hogy ilyen nagyfontosságú és messze kiható kérdésekben kötelező nyilatkozatokat tehessenek és kötelező álláspontot foglalhassanak el. Azt hiszem tehát, hogy előttünk áll a feladat, ezen tárgyalásoknak megszakított fonalát újból felvenni, és részem­ről kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a kormány arra törekszik, hogy ezek a kérdések, a melyek már az eddigi tárgyalás folyamán is kivétettek a kereskedelmi és vámszövetség ke­retéből, jövőre is elkülönítve, azt megelőzőleg, mielőbb tárgyaltassanak és mielőbb végleges megoldásra vezettessenek. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) Ezeken kivfíl, t. képviselőház, előttünk áll egy második csoportja az igen nagy fontosságú kér­déseknek, a melyek szintén nemsokára tárgya­lás alá kerülnek, tudniillik az Ausztriával fenn­álló vám- és kereskedelmi szerződésnek és a I qnotának a kérdése. Ezekre nézve annyit jelent­8

Next

/
Oldalképek
Tartalom