Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.
Ülésnapok - 1892-485
16 485. országos ülés, 1895. szeptember 30-án hétfőn. val, sőt talán bizonyos visszaesésével lehet kapcsolatos. A fogyasztási adóknál, t. képviselőház, szintén nem emeltem az előirányzatot semmivel, hanem megmaradtam az 1895. évi előirányzat színvonalán, tehát az előirányzat 70,364.000 frt. Ezzel szemben láttuk, hogy a zárszámadási eredmények 12 millió forinttal kedvezőbbek; és hogy daczára a kedvező zárszámadási eredményeknek, s daczára annak, hogy a folyó évnek nyolcz hónapi eredményei, a mennyiben augusztus végéig ismeretesek, már 3.700.000 forintnyi többletet mutatnak fel a költségvetés megfelelő hánya dával szemben, a fogyasztási adó praeliminareját nem emelem, annak magyarázata abban rejlik, hogy egyrészről a szeszadónál bizonyos visszaeséssel találkozunk, másrészről a fogyasztási adó biztosítása czéljából folyamatban levő tárgyalásokkal szemben nem akartam az államkincstárt semmiféle bizonytalanságnak kitenni; és habár a fogyasztási adók biztosítása iránt folyamatban levő tárgyalás nem is mutat semmi olyan jelenséget, a melyből azt lehetne következtetni, hogy e tekintetben valami visszaesés fog beállani, mindazonáltal tekintettel arra, hogy a szeszitalmérési adónak a kizárólagosság alapján való biztosítása a jelen év végén megszűnik, és mert másrészről a fogyasztási adó biztosításánál olykép kívánok eljárni, hogy azok a városok és községek, melyek a fogyasztási adókat eddig is bérelték és ebből bizonyos jövedelmekre tettek szert, a mennyire csak a városok által tett ajánlatok megengedik, bizonyos jövedelemre a jövőben is szert tegyenek. (Élénk helyeslés jobb felöl.) mindezekre való tekintettel a fogyasztási adók bevételét, daczára a kedvező zárszámadási eredményeknek, nem emeltem semmivel, hanem megmaradtam az 1895. évi előirányzatnál ; ellenben emeltem mérsékelt összegekkel a bélyeg-, jogilleték és díjak jövedelmét, tudniillik 2,539.000 forinttal. Hogy ez, t. képviselőház, nem túlságos emelés, kiderül abból, hogy ez a preliminaré még most is 1,700.000 forinttal kisebb, mint a mely már az 1894. évben e czímen befolyt; és ha tekintetbe veszszük a folyó évi nyolez havi eredményeket, azt látjuk, hogy máris 2,900.000 forinttal több folyt be ezen a czímen, mint a mennyi előirányozva volt. Emeltem továbbá a dohányjövedék bevételét 1,400.000 forinttal. Mivel azonban itt a kiadások is jelentékenyen emelkednek, a bevételek netto-emelkedése 560.000 forintot tett ki. Hogy ez sem valami túlságos emelés, kiderül azon körülményből, hogy a dohányjövedéknek bruttóbevétele, a melyet előirányoztam és a mely 53,500.000 forintot tesz, csak 286.000 forinttal több, mint a mennyi tényleg 1894-ben befolyt. És ha figyelembe veszem a folyó év eddig ismeretes eredményeit, azt látom, hogy ezek 1,000.000 forinttal nagyobbak, mint az 1894. évi zárszámadásieredmények, és 2,100.000 forinttal nagyobbak, mint az 1895. évi költségvetésnek hason időszakra eső összege. Azt hiszem tehát, hogy ez az 560.000 forintnyi nefcto-emelése a doliányjövedék bevételeinek túlságosnak nem mondható. A bányászat, kohászat és pénzverés, valamint a vasművek bevételeit 722.000 frt kiadási emelkedéssel szemben 890.000 forinttal emelem, a mi tehát 168.000 frt netto-emeikedésnek felel meg. Ez semmi esetre sem tekinthető túlságos emelésnek ezen üzemeknél, minthogy örömmel konstatálhatom, hogy itt igen örvendetes lendület mutatkozik, sőt épen a bányászatnál is, a melyről méltóztatnak tudni, hogy eddig évtizedeken keresztül defiezittel folytattatott, konstatálhatom, hogy a legújabb időkben oly kedvező fordulat állott be, (Halljuk! Halljuk!) hogy vagy a folyó évben, vagy legkésőbb a jövő évben ezen üzem a deficzittől teljesen meg fog szabadulni. (Helyeslés jobbfelöl.) Tulajdonítható pedig ez az eredmény annak, hogy a legújabb időben nem annyira az ezüstnek, mint inkább az aranynak termelésére fektetünk súlyt, és pedig, a mint a tapasztalat mutatja, elég kedvező eredménynyel. A pénzügyminisztérium tárczájához tartozó különféle bevételek 232.000 forinttal emelkednek. Természetes, t. ház, itt teljesen pontos előirányzatot nem lehet megállapítani, a dolog természeténél fogva; mindazonáltal, ha figyelembe veszszük, hogy 1894-ben 2,800.000 forinttal több folyt be e czímen, mint a mennyi praelimináltatott, azt hiszem, hogy ez a 232.000 frt praeliminált phis túlságosnak szintén nem mondható. A pénzügyminisztérium átmeneti bevételei közt az államjószágok eladásából befolyó összegeket egyáltalán nem emeltem, hanem ugyanazon összeget praelimináltam, mint az 1895-iki költségvetésben, tudniillk 3, 250.000 forintot, daannak, hogy az 1894-iki eredmény itt is 316.000 frt többletet mutat fel. A pénzverésből eredő átmeneti bevétel elesik és itt 12,048.000 forinttal kevesebbet preliminálok, minthogy az aranyveretés befejeztetvén, az ebből származó bevétel is természetesen elesik. Egy új tétellel találkozunk az átmeneti bevételek közt, egy 572.000 frtos tétellel a létesítendő szépművészeti múzeum anyagának gyarapítására. A kincstár tulajdonát képező regálékötvények eladásából bevételezendő ezen öszszegnek a költségvetésbe való felvétele alapszik egyrészről azon jelentésen, melyet a volt kormány a millenáris létesítmények tárgyában a törvényhozás elé terjesztett, másrészről pedig a pénztári készletek kiegészítéséről szóló törvény
