Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.
Ülésnapok - 1892-485
485. országos ülés 1895. szeptember 30-án, hétfőn. g év első negyedében és annak második negyedében előfordult túlkiadásokról, előirányzatnélkííli kiadásokról és hiteiátruházásokról. Kérem, méltóztassék mindezen jelentéseket a zárszámadási bizottságba utalni, tárgyalás és jelentéstétel végett. Elnök: A beadott jelentések a zárszámadási bizottsághoz utasíttatnak tárgyalás és jelentéstétel végett. Molnár Antal jegyző: Lukács László pénzügyminiszter! Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn az 1896. évi költségvetési előirányzatot ezennel szerencsém van előterjeszteni, méltóztassék megengedni, hogy mielőtt annak részletezésére áttérnék és kimutatnám azokat a különbségeket, melyek az 1896. évi előirányzat és az 1895. évi költségvetés közt mutatkoznak, mindenekelőtt röviden foglalkozzam az imént előterjesztett 1894. évi zárszámadásnak eredményeivel, a mely eredmények sok tekintetben alapját képezik az előttünk fekvő előirányzatnak, és a melyeket a t. házzal legalább főösszegeikben megismertetve, azt hiszem, hogy mintegy mértéket szolgáltatok a t. ház rendelkezésére, a melynek segélyével az előterjesztendő előirányzati tételeknek helyessége, realitása már most mórlegelhető és megbírálható lesz. (Halljuk ! Halljuk !) A mint a t. képviselőház előtt ismeretes, az 1894. évi költségvetést magában foglaló 1893 : XXXI. tcz. az állami bevételeket és kiadásokat úgy állapította meg, hogy végeredményben 111.688 frtnyí többlet volt preliminálva; miután azonban időközben számos más törvény jött létre, mely az 1894. évre vonatkozólag a kormányt különböző bevételek és kiadások eszközlésére hatalmazta fel, mindezeknek összhatása abban nyilvánul számszerűleg, hogy a kormány fel volt hatalmazva az 1894. évre vonatkozólag 20,668.000 frt erejéig oly kiadásokat eszközölni, a melyeknek specziális fedezetük nem volt, a melyeket tehát a pénztári készletekből kellett volna fedezni, vagyis más szavakkal: az 1894. évre törvény alapján előirányzott deíiczit volt 20,668.000 frt. Ezzel szemben, t. ház, a zárszámadás szerint, a tényleges eredményeket véve figyelembe, az az öszszeg, a melyet a pénztári készletekből kellett volna fedezni, nem volt több mint 5,756.000 frt, vagyis a tényleges eredmény az előirányzattal szemben 14,900.009 forinttal, vagyis kereken 15 millió forinttal volt kedvezőbb. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ha pedig méltóztatnak tekintetbe venni még azt a körülményt, hogy az 1894. évi zárszámadásban körülbelül 20 milliónyi oly kiadás mutatkozik, a mely jogilag nem ezt az évet, haKÉPVH. NAPLÓ. 1892—97, XXVI. KÖTET. nem az előző 1893. évet terheli, tudniillik az a 20 millió forint, a mely az utolsó nagy konverzionális műveletből kifolyólag az 1893. évben lett volna kifizetendő, s hogy 1894-ben jelenik meg a zárszámadásban, csak annak tulajdonítható, hogy a konverzióra vonatkozó leszámolás 1893-ban nem volt befejezhető, hanem csak 1894-ben; mondom, ha ezt az összeget is figyelembe vesszük, mely jogilag nem az 1894., hanem az 1893-ik évet terheli, a mely körülményre az 1893-ik évi zárszámadás már rá is mutatott, akkor, t. ház, az eredmény az, hogy az 1894-ik évnek tényleges kezelése körülbelül 34—35 millióval kedvezőbb az előirányzatnál. (Helyeslés a jobbóldalon.) Sőt, t. ház, ha nem a tényleges kezelést, hanem a közigazgatási előírást és utalványozást veszszük az összehasonlítás alapjául, a mint azt az állami számvevőszék is tenni szokta, az eredmény még kedvezőbb az előbb említettnél, a mennyiben a közigazgatásilag előírt és utalványozott összegeknek végeredménye 43,704.000 forinttal kedvezőbb, mint az előirányzat. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) T. ház! Még kiegészítésül kötelességem megemlíteni, hogy az 1894. évben tényleg igen jelentékeny túlkiadások fordultak elő, a melyekkel szemben még jelentékenyebb bevételi többletek állanak. A rendes kezelésnél 40,711.000 frt volt a tálkiadás, az átmeneti kezelésnél és beruházásoknál 5,213.000 forint, úgy hogy összesen 45,925.000 frt túlkiadás mutatkozott az 1894-ik évben. Ezen túlkiadások egyrészc, t. i. 18,000.000 forint azonban az előbb említett konverzióval van kapcsolatban, az 5°/o-os papír járadék konverziójával, tehát nem adminisztratív természetű túlkiadás. Körülbelül 20 millió forint túlkiadás az állami üzemeknél fordul elő, tehát azért volt szükséges, hogy az állami üzemek bevételei fokoztassanak. 1,200.000 frt túlkiadás a telepes kölcsönöknél és az állami javak eladásának előmozdítása czéljából felvett jjkölcsönnél mutatkozik és onnan származik, hogy az illető birtokokat gyorsabban és nagyobb mértékben kellett tehermentesíttetni. Ennélfogva ezen túlkiadás az állam terheinek, adósságainak könnyebbítésével vagy apasztásával van összefüggésben. A földmívelésügyi minisztériumnál szintén mutatkozik 743.000 frt túlkiadás, melynek legnagyobb része, több mint X J2 millió, a ragadós tüdővész kiirtásának czéljaira volt felhasználva. A honvédelmi tárczánál körülbelül 1 millió, a kereskedelmi tárczánái 1,800.000 frt a túlkiadás, a mely öszegek legnagyobb részt a hátrálé2