Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-485

\ 0 485. országos ülés 1895. szeptember 30-án, hétfőn. kok kezeléséből származnak, vagyis oly összegek, melyek az 1893-ik évben már ki voltak utalványozva, tényleg azonban 1894-ik évben kerültek kifizetésre. Ezen összesen 45'9 milliót tevő túlkiadásokkal szemben azonban, t. képviselőház, 60,830 000 forint több-bevétel áll az 1894-ik évi zárszámadás szerint. Ezek a több-bevételek úgy oszlanak meg, hogy a rendes kezelésre esik 58,800.000 forint, az átmeneti kezelésre 2,000.000 frt. A főtételek, melyeknél több-bevétel mutatkozik, következők: az egyenes adóknál 8,273.000 forint volt a több-bevétel az előirányzottal szemben és csakis a földadónál és hadmentességi díjnál mutatkozik együtt körülbelül 1,200.000 forintra tehető visszaesés. A fogyasztási adóknál a több-bevétel a prelimináréval szemben volt 14,815.000 frt, a bélyeg-, jogilletékek és díjaknál 4,639.000 frt, a dohányjövedéknél 3,697.000 forint, a lottójövedéknél 568.000 frt, a sójövedéknél 262.000 frt, az államnyomdánál 153.000 forint, az állami jószágoknál 404.000 frt, a bányászat, pénzverés, fémkohászat és vasmííveknél 9,336.000 frt. A pénzügyminisztérium különféle bevételeinél 2,864.000 frt, a kereskedelmi tárczánál öszszesen 13,357.000 frt. Ellenben kevesebb bevétel mutatkozik a földmívelésügyi tárczánál, a mi az erdőknél és a lótenyésztési-intézeteknél jelentkezik. Ha tekintetbe veszszük az imént előadottakat, azt hiszem, nyugodtan állíthatjuk azt, hogy az 1894. évi zárszámadás méltán sorakozik a megelőző évek kedvező zárszámadásai mellé. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezek után, t. ház, áttérhetek a költségvetési előirányzat ismertetésére. (Bálijuk! Halljuk!) És itt általánosságban meg kell jegyeznem azt, hogy a jelenlegi előirányzat összeállításánál mindenekelőtt nem lehetett figyelmen kívül hagynia a kormánynak azt a körülményt, a mi, úgy hiszem, hogy az előirányzat megbírálásánál sem téveszthető szem elől, hogy tudniillik az utóbbi időben alkottattak törvények, hozattak országos határozatok, mint például a millénium megünneplésére, a kiállítás megtartására vonatkozók stb., a melyek az 1896. évre már előzetesen bizonyos kiadásokat róttak és ennek következtében az állami bevételek természetes emelkedéséből származó többleteknek egy részét már előzeíesen lefoglalták és mintegy bizonyos czélokra desziguálták. Ezzel szemben, t. ház, a kormánynak kötelessége volt gondoskodni arról, hogy az állami élet természetes fejlődésével karöltve járó nagyobb igények és szükségletek a lehetőségig kielégítést nyerjenek, hogy az állami intézmények és az állami üzemek örvendetes fejlődésükben a dotácziónak netalán nem kellő mérvű megállapítása következtében visszafejlődésre ne legyenek szorítva. Mindezeket az igényeket lehetőleg ki kellett elégíteni, mindezeket a különböző szempontokat össze kellett egyeztetni és bizonyos mértékig alá kellett rendelni a legfőbb szempontnak, mely minden körülmények között megóvandó, tudniillik az államháztartási egyensúly fentartása és biztosítása szempontjának. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Azt hiszem, t. ház, hogy a költségvetési előirányzat, melyet előterjeszteni szerencsém van, talán bizonyítékát fogja szolgáltatni annak, hogy a kormány mindezeket a szempontokat behatókig mérlegelte és igyekezett azokat lelkiismeretesen érvényre juttatni. Áttérve már most, t. ház, a költségvetési előiráuyzat kiadási részére, azt látjuk, hogy mindenekelőtt a közösügyi kiadásoknál 831.000 forintnyi nettó emelkedéssel találkozunk. Az egész emelkedésből a közösügyi kiadásoknál azon intézkedések következtében, melyek a t. ház előtt a delegáczionális tárgyalásokból ismeretesek, az, a mi Magyarországra esik, 1,305.000 forintot tesz. Minthogy azonban a vámbevételeket is mérsékelt összegben emeltük és a vámbevételek ezen emeléséből a Magyarországra eső 3l'4°/o 473.000 forintot tesz, ennek következtében a nettó emelkedés a közösügyi kiadásoknál, a mit az állam más bevételi forrásaibői kell fedeznünk, mint említeni szerencséin volt, 831.000 forintot tesz. A nyugdíjaknál 210.000 frt az emelkedés az összes tárczáknál, a mennyiben a pénzügyi és belügyi tárcza kivételével minden egyes tárczánál emelni kellett a nyugdíj szükségletet a költségvetés realitásának érdekében. Ezen emelkedés visszavezethető egyrészről az 1885: XI. törvényczikkre, vagyis a nyugdíjtörvényre, másrészről pedig az 1893 : IV. törvényczikk intézkedéseire, a mely a tisztviselők illetményeinek szabályozásáról szól. Az államadósságoknál 2,037.000 forinttal emelkedik a szükséglet. Ebből a szükségletből 1,500.000 forint nem képezi állandó megterheltetését a budgetnek, mert az az összeg, a mely az erdélyi úrbéri dézsmakárpótlás pótlólagos kiszolgáltatásáról szóló törvénynek következménye, és a mely czímen, hogy mennyi fogja valósággal a költségvetést terhelni, azt ma pozitivitással megállapítani nem lehet, hanem csak számítás alapján vagyunk abban a véleményben, hogy körülbelül 1,500.000 forintot fog tenni az az összeg, a mely e czímen 1896-ban szükségeltetni fog. Ugyancsak az államadósságoknál 724.000 forint új tétellel találkozunk, a mely a vaskapuszabályozási költségnek első évi annuitása. E tétel azonban csak átfutó jelentőségű a jelen költségvetésben, mert — mint a bevételeknél lesz szeren-