Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-485

\ 0 485. országos ülés 1895. szeptember 30-án, hétfőn. kok kezeléséből származnak, vagyis oly össze­gek, melyek az 1893-ik évben már ki voltak utalványozva, tényleg azonban 1894-ik évben kerültek kifizetésre. Ezen összesen 45'9 milliót tevő túlkiadások­kal szemben azonban, t. képviselőház, 60,830 000 forint több-bevétel áll az 1894-ik évi zárszám­adás szerint. Ezek a több-bevételek úgy oszlanak meg, hogy a rendes kezelésre esik 58,800.000 forint, az átmeneti kezelésre 2,000.000 frt. A főtételek, melyeknél több-bevétel mutat­kozik, következők: az egyenes adóknál 8,273.000 forint volt a több-bevétel az előirányzottal szem­ben és csakis a földadónál és hadmentességi díjnál mutatkozik együtt körülbelül 1,200.000 forintra tehető visszaesés. A fogyasztási adóknál a több-bevétel a prelimináréval szemben volt 14,815.000 frt, a bélyeg-, jogilletékek és díjak­nál 4,639.000 frt, a dohányjövedéknél 3,697.000 forint, a lottójövedéknél 568.000 frt, a sójöve­déknél 262.000 frt, az államnyomdánál 153.000 forint, az állami jószágoknál 404.000 frt, a bá­nyászat, pénzverés, fémkohászat és vasmííveknél 9,336.000 frt. A pénzügyminisztérium különféle bevételei­nél 2,864.000 frt, a kereskedelmi tárczánál ösz­szesen 13,357.000 frt. Ellenben kevesebb bevétel mutatkozik a földmívelésügyi tárczánál, a mi az erdőknél és a lótenyésztési-intézeteknél jelentkezik. Ha tekintetbe veszszük az imént előadotta­kat, azt hiszem, nyugodtan állíthatjuk azt, hogy az 1894. évi zárszámadás méltán sorakozik a megelőző évek kedvező zárszámadásai mellé. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezek után, t. ház, áttérhetek a költség­vetési előirányzat ismertetésére. (Bálijuk! Hall­juk!) És itt általánosságban meg kell jegyeznem azt, hogy a jelenlegi előirányzat összeállításá­nál mindenekelőtt nem lehetett figyelmen kívül hagynia a kormánynak azt a körülményt, a mi, úgy hiszem, hogy az előirányzat megbírálásánál sem téveszthető szem elől, hogy tudniillik az utóbbi időben alkottattak törvények, hozattak országos határozatok, mint például a millénium megünneplé­sére, a kiállítás megtartására vonatkozók stb., a melyek az 1896. évre már előzetesen bizonyos kiadásokat róttak és ennek következtében az állami bevételek természetes emelkedéséből szár­mazó többleteknek egy részét már előzeíesen lefoglalták és mintegy bizonyos czélokra de­sziguálták. Ezzel szemben, t. ház, a kormánynak kö­telessége volt gondoskodni arról, hogy az állami élet természetes fejlődésével karöltve járó nagyobb igények és szükségletek a lehetőségig kielégí­tést nyerjenek, hogy az állami intézmények és az állami üzemek örvendetes fejlődésükben a dotácziónak netalán nem kellő mérvű megálla­pítása következtében visszafejlődésre ne legyenek szorítva. Mindezeket az igényeket lehetőleg ki kellett elégíteni, mindezeket a különböző szem­pontokat össze kellett egyeztetni és bizonyos mértékig alá kellett rendelni a legfőbb szem­pontnak, mely minden körülmények között meg­óvandó, tudniillik az államháztartási egyensúly fen­tartása és biztosítása szempontjának. (Élénk he­lyeslés jobbfelől.) Azt hiszem, t. ház, hogy a költségvetési előirányzat, melyet előterjeszteni szerencsém van, talán bizonyítékát fogja szolgáltatni annak, hogy a kormány mindezeket a szempontokat behatókig mérlegelte és igyekezett azokat lelkiismeretesen érvényre juttatni. Áttérve már most, t. ház, a költségvetési előiráuyzat kiadási részére, azt látjuk, hogy mindenekelőtt a közösügyi kiadásoknál 831.000 forintnyi nettó emelkedéssel találkozunk. Az egész emelkedésből a közösügyi kiadásoknál azon intéz­kedések következtében, melyek a t. ház előtt a delegáczionális tárgyalásokból ismeretesek, az, a mi Magyarországra esik, 1,305.000 forintot tesz. Minthogy azonban a vámbevételeket is mérsékelt összegben emeltük és a vámbevételek ezen eme­léséből a Magyarországra eső 3l'4°/o 473.000 forintot tesz, ennek következtében a nettó emel­kedés a közösügyi kiadásoknál, a mit az állam más bevételi forrásaibői kell fedeznünk, mint említeni szerencséin volt, 831.000 forintot tesz. A nyugdíjaknál 210.000 frt az emelkedés az összes tárczáknál, a mennyiben a pénzügyi és belügyi tárcza kivételével minden egyes tár­czánál emelni kellett a nyugdíj szükségletet a költségvetés realitásának érdekében. Ezen emel­kedés visszavezethető egyrészről az 1885: XI. törvényczikkre, vagyis a nyugdíjtörvényre, más­részről pedig az 1893 : IV. törvényczikk intézkedé­seire, a mely a tisztviselők illetményeinek sza­bályozásáról szól. Az államadósságoknál 2,037.000 forinttal emelkedik a szükséglet. Ebből a szükségletből 1,500.000 forint nem képezi állandó megterheltetését a budgetnek, mert az az összeg, a mely az erdélyi úrbéri dézsma­kárpótlás pótlólagos kiszolgáltatásáról szóló tör­vénynek következménye, és a mely czímen, hogy mennyi fogja valósággal a költségvetést terhelni, azt ma pozitivitással megállapítani nem lehet, hanem csak számítás alapján vagyunk abban a véleményben, hogy körülbelül 1,500.000 forintot fog tenni az az összeg, a mely e czímen 1896-ban szükségeltetni fog. Ugyancsak az államadósságoknál 724.000 forint új tétellel találkozunk, a mely a vaskapu­szabályozási költségnek első évi annuitása. E tétel azonban csak átfutó jelentőségű a jelen költség­vetésben, mert — mint a bevételeknél lesz szeren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom