Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.
Ülésnapok - 1892-462
462. országos ülés 1895. április 6-án, szomliaton. 7! az érdekeltség által igényelt munkalatokra fordíttattak, hanem a hibás számítások miatt elkövetett hibák folytán adottak be, ezért teszi ezen indítványt. Ebben látszott az, hogy az igen t. képviselőtársam is annak hatása alatt állott; hogy inczidentaliter B 1 /^ millióval az állam terhét emelni nem helyes és nem czélszeríí. De ha az állam, mely nagy terheket képes megbírni, erre vonatkozólag nagyobb erőpróbákat is mutatott fel, vájjon méltányos-e, hogy egy kis érdekeltségre csak úgy inczidentaliter a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával oly teher háríttassék, mely eredetileg d 1 /2 millióval kevesebb volt? Ha tehát ezt az erőmérést vesszük figyelembe, talán mégis azok javán áll a követelés jogosultsága, a kik azt mondják: az viselje a nagyobb részt, a melyik birja, de a melyik kevésbé birja, arra kevesebb háríttassék. A dolognak kulcsa ott van, hogy vannak oly költségek, a melyekre vonatkozólag feltétlenül áll az, a mit a miniszter úr is egész lojálisán beismert, hogy azok nem a munka következményei, hanem a hibás számítások vagy esetleg a munkaár később beállott megdrágulásának következményei. O maga is elismerte, és el kell ismernie mindenkinek, mert ebben a tekintetben a miniszter úrnak beadott indokolása egészen felvilágosít mindent tisztán és határozottan, kimutatja, hogy arra az egymilliókétszázezer forintra nézve a miniszter úrnak a felfogása teljesen korrekt és helyes. Mert az első szakasz azt mondja, hogy útasíttatik a földmívelésügyi magyar királyi miniszter, hogy a Kába és mellékfolyóinak az 1885 : XV. törvényczikkel elrendelt szabályozásából még hátralevő munkálatokat két év alatt olykép fejezze be, hogy a Hanság-csatorna az eredetileg tervbe vett hat méter fenékszélesség helyett tizenöt méter fenékszélességgel állapíttassák meg. A punctum saliens tehát nem abban van, hogy az ennek keresztülvitelére szükséges pénz honnan vétessék, hanem a törvényhozás rendel el oly munkálatot, a mely munkálat az eddig elrendelt munkálatok között nem foglaltatik. De itr. ugyanazon első szakasz felemlíti, hogy a többi munkálatoknál is maradtak el bizonyos végezni valók. Ez már nem meghatározott do log, ennek a diszpozicziója összeesik az 1,760.000 forinttal. A Hanság-csatorna fenekének kiszélesbítése új munkálat, a többi munkálatok pedig nem új munkálatok, hanem azok olyanok, a bol költségtöbblet állott be. Ez mindenesetre megvizsgálás tárgyát kell, hogy képezze abban az esetben, ha arról van szó, hogy az állam vegye magára ezen terhekből azt, a mi őt illeti, a mint méltányos ég jogos is, a mint az állam hasonló esetben még mindeddig minden hasonló érdekeltséggel szemben teljesítette, — szükséges, hogy tudjuk, melyek az új munkálatok, a melyek a törvényhozás által voltak elrendelve, s melyek azok, a melyek költségtöbbletet képviselnek, melyek bizonyos nem egészen helyes diszpozieziókból állottak be, és a melyekkel terhelni az érdekeltséget, nézetem szerint, méltánytalan és helytelen volna. Már most, hogy abba a helyzetbe jöhessen bárki, hogy lelkiismeretesen szavazhasson ebben a kérdésben a nélkül, hogy méltánytalanságot követne el az állammal szemben, és egyszerre inczidentaliter az állam budgetjét három és félmillióval akarná megterhelni minden vizsgálat nélkül, vagy pedig túlfelől egy érdekeltségre, a melyre súlyos terhek nehezültek az utóbbi munkálatok által, még a nélkül, hogy komolyabb vizsgálat, vagy pedig az illetőkkel való tárgyalás folytán az ő megnyugtatásukkal lehetne megtalálni azt a kulcsot, mely szerint ezen terhet az állam és az érdekeltség között helyesen eloszlatni lehetne, mondom, hogy egy ily helyzet állhasson be, erre vonatkozólag én tulajdonképen a választ nem a földmívelésügyi miniszter úrtól kérem és kívánom, mert a földmívelésügyi miniszter úr a többi részekre nézve, melyekre felvilágosítást adhatott, adott is: de ebben a tekintetben kérem az igen t. pénzügyminiszter úrtól, mert ez feltétlenül a pénzügyminiszter urat érdekli. Ha a t. pénzügyminiszter úr arra vonatkozólag határozott kijelentést tesz, hogy a dolgok megvizsgálása után, a mennyiben oly terhek mutatkoznának, a melyek jogosult viselését az állam magára vállalhatja, arra vonatkozólag még az év folyamán előterjesztést teszen, vagy pedig a terhek mikénti eloszlatása iránt magának a teljes tájékozást az érdekeltségtől megszerzi, abban az esetben én abban a helyzetben volnék, hogy ezt a benyújtott törvényjavaslatot elfogadjam, de abban az esetben, ha még ezen megvizsgálást sem helyeznék kilátásba, ha az előtt állok, hogy három és fél millió terhet egy gyenge érdekeltségre inczidentaliter ráhárítsak, akkor inkább helyeslem azon utat, a melyet Horánszky Nándor t. képviselőtársam választott, mert így legalább olyanra hárítom, a mely azt meg is birja, nem pedig olyanra, a melynek az ereje esetleg megtörik alatta. Itt százezrek érdeke forog szóban. A Tiszánál magamnak is volt alkalmam akárhányszor értekezni a fölött, vájjon bizonyos terhek a tiszai érdekeltségre háríttassanak-e vagy sem, de ez sohasem tőrtént meg a nélkül, hogy az érdekeltségnek előre tudomására ne hoztam voltam azon terheket, s melyekkel majdan terheltetni fognak, s a melyeket a törvényhozás meg fog állapítani; nem lehet úgy intézni a
